Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-08-20 / 16. szám

3 VEIVPÉGliÓSŐK. IíAPJA I02S. augusztus 20.

városi szabályrendeletek tiltó rendelkezést tartalmaznak.

Sok szó férhet ahhoz, hogy szociális, különösen pedig erkölcsrendészeti szempontból kívánatos-e az italmérési helyiségekben a női alkalmazottak tartásának eltűrése.

Szociális szempontból a kérdés javára szolgál, hogy a nagy nőfeleslegből valamit így is sikerül levezetni a társadalom munkanélküli tömegeinek csökkentésére, hátránya ellenben az, hogy a nő sok munkaalkalmat von el a férfinemtől, az olcsóbb női munkaerő kihasználását eredményezheti, ami különösen erkölcsi szempontból jár beláthatatlan következményekkel.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, legyen bár a hatósági ellenőrzés a lehető legszigorúbb, hogy a vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, bárokban, szállodákban alkalmazott női személyzet erkölcsi életnézete és felfogása veszedelmesen hajlik a könnyelműség, a züllés, a prostitúció felé. Mintha az erkölcsi erők felmondanák a szolgálatot, mintha az akarat a józan, tisztességes kenyérkeresetre nem tudna, vagy — lehetséges — nem akarna érvényesülni oly mértékben, ami a normális életszínvonal fenntartásához feltétlenül szükséges.

Számot kell vetni mindenesetre minden kritikusnak e pontnál a közvéleménnyel, amely szerint — most ezzel nincs terem foglalkozni — az italmérő helyiségben alkalmazott nő fogalma körülbelül azonos az erkölcstelen, feslett életmóddal. De számot kell vetni ezzel a körülménnyel annak a sok, számtalan esetben még tapasztalatlan, esetleg talán megbotlott nőnek is, aki ezen a pályán próbálja keresni boldogulásának feltételeit. Vonzó, cifra, vidám, muzsikásvilág ez, de örvényekben és szédületes mélységekben gazdag. És aki elszédül, annak ritkán akad önzetlen gyámolítója.

Jön a kiábrándulás, a csömör. Jönnek az öngyilkosságok, a tragédiák. Bizony itt nagy szükség van az életvédelemre.

Még valamit az italmérő helyiségekben tartott nők kötelességeiről.

Az italmérő helyiségekben alkalmazott nők tartoznak általában a vendégekkel illedelmesen viselkedni. Azokkal egy asztalhoz le nem ülhetnek, velük együttesen sem ételeket, sem italokat nem fogyaszthatnak.

Az 1921. évi 94.453. B. M. számú rendeletnek ezt a rendelkezését a tapasztalat szerint az italmérők nem veszik eléggé komolyan, pedig az alkalmazottak minden ezirányú mulasztásáért mint részesek, ugyancsak büntetőjogi felelősséggel tartoznak. Az üzlet forgalmára talán jótékonyan hat a csinos pincérnő, szobaleánynak a vendégekkel együttes kacér mulatozása — esetleg az eldugott belső szobákban — de ne feledjük el, hogy az így elért jövedelemtöbblet soha nem lesz arányban a tettenértés esetén kiszabott büntetés mértékével és hogy az ilyen mulatozások megengedése — mert előbb-utóbb elfajul — rontja az italmérő helyiségek jó hírnevét, rontja a hatóságok előtti tekintélyét, megbízhatóságát, ami 0 azután sok kellemetlenségnek lehet a kútforrása.

Célszerűnek mutatkozik, ha a női alkalmazottaknak az italmérő helyiségekben nem engedünk túlságos nagy szabadságot. Érezzék azok állandóan az ellenőrzésünket, figyelmeztessük őket lépten-nyo- mon a tisztességes, illedelmes magatartásra, mert minden általuk az italmérő helyiségben elkövetett szabályellenesség ráveti az árnyékát az italmérőhelyiség tulajdonosára is, az italmérésre is.

Az üzleten kívül, ha bármiként is viselkedik a női alkalmazott, az kizárólagosan az ő magánügye, amiért egyedül ő tartozik felelősséggel.

Ne engedjük őket túlságosan beférkőzni a bizalmunkba, mert akkor nem tudunk velük szemben tekintélyt tartani, parancsolólag fellépni, ha a szükség azt úgy kívánja. És hány ilyen, a munkaadója bizalmába beférkőzött egyén hurcolta meg alaptalan vádaskodásával a kenyéradóját akkor, amikor a szolgálatból valamilyen jogcímen hirtelen továbbították. Ez az ő fegyverük.

Viszont ha fegyelmet tartunk közöttük, úgy nincs okunk félni a kellemetlenségek e fajtájától.

A vendéglős tarthat fagylaltot. A vendéglős vendégei számára tarthat fagylaltot, melyet a vendéglőipar keretében árusíthat. Ehhez nincs külön engedélyhez szüksége.

GLÜCK FRIGYES,

m. kir. kormányfőtanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, a porosz koronarend III. oszt. tulajdonosa stb. született 1858 január 11-én Budapesten. Reál- és kereskedelmi iskoláit Budapesten végezte, majd a szállodai szakmára lépett. Gyakorlati kiképzése Németországban a majnai Frankfurtban vette kezdetét, innen Genfbe, majd Nizzába ment tanulmányai gyarapítására. Ezt követték utazásai, angol-, olaszországi, hollandiai és amerikai tanulmány- útjai. A Pannónia szállodát 1884. évben vette át. Közéleti funkciója: A székesSzakmáink demokratikus egységességét mi sem bizonyíthatná jobban, mint a Magyar Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Korcs- márosok Albuma, ahol a méltóságos előkelőségektől az alig ismert nevű falusi korcsmárosig mindenki együtt lesz, arcképekkel és életleírással, a vezérektől a közkatonákig.

Megírtuk, hogy a népjóléti minisztérium rendelete alapján a szegedi tanács figyelmeztette az összes szegedi vendéglősöket és élelmiszerekkel foglalkozó kereskedőket, hogy ételek és italok hűtésére csak műjeget használhatnak, mert a Tisza-jég tisztátalan és egészségtelen.

Ez az intézkedés nagy konsternációt keltett a vendéglősök körében, mert eddig csak ott nem volt szabad természetes jeget alkalmazni, ahol a jég közvetlenül érintkezik a fogyasztási cikkel. De a hordókat és palackokat, valamint a hermetice elzárt jégszekrényeket hűthetik a Tisza elvermelt jegével. Igaz ugyan, hogy a népjóléti minisztériumot, amikor a rendeletet kiadta, az az elgondolás vezette ott, ahol kétféle jég használata van megengedve, az ellenőrzés nehéz és körülményes, ezért folyamodott a radikálisabb megoldási módhoz és ezért adta ki a rendeletet, amely csak a műjéggel való hűtést engedi meg, bármilyen célra.

Nem is volna akadálya Szegeden a rendelet betartásának, ha a városi jégüzem kellő mennyiségű jeget tudna produkálni. A hosszan tartó és abnormisan kánikulai meleg azonban olyan sok jeget igényeltet a hőségtől szenvedő közönség által, hogy a jégüzem képtelen egyedül fedezni az egész város szükségletét. Ezzel természetesen nemcsak a nagy jégfogyasztó vendéglősök, kereskedők és iparosok érzik a következményeit, hanem a közönség is, amely a kora délutáni órákban nem tud egy pohár valóban hideg hűsítő italhoz jutni.

A minap aztán a vendéglősök Schermann Kálmán, a vendéglősipari szakosztály elnöke vezetésével megjelentek Fodor Jenő helyettes polgármester előtt és kérték a tanácsi intézkedés visszavonását. A vendéglősök ugyanis abban a tévedésben voltak, hogy a tiszai jég használatát a városi tanács tiltotta el, holott a tény az, hogy a belügyminiszter országosan szabályozta a természetes és a műjég mikénti használatát.

Schermann Kálmán azt hangsúlyozta Fodor Jenő polgármesterhelyettes előtt, hogy a vendéglősök, de a fogyasztóközönség szempontjából is káros a tanács tiltó határozata, mert a városi jégüzem nem tudja ellátni jéggel az egész várost.

Fodor Jenő válaszában kijelentette, hogy az intézkedésért a tanácsot semmiféle szemrehányás nem illetheti. A városi jégüzem teljes erővel dolgozik, ha nem tud elég jeget előállítani, a tanács arról nem tehet. A város tanácsa nem tett egyebet, mint amit

főváros törvényhatósági bizottság tagja, a kereskedelmi és iparkamara lev. tagja, a Stefánia szegény gyermek- kórház ügyv. alelnöke, a Nemzeti Jegybank váltóbírálóbizottságának tagja, a Részvényserfőzde r.-t. igazgatósági tagja. Több emberbaráti egyesületnek alapítója. A szálloda szakmai működése: A Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének és Orsz. Egyesületének díszelnöke, az Internat. Hotelbesitzer Verein tiszteletbeli tagja, a M. Külügyi Társaság tagja. 31 évvel ezelőtt ő alapította meg a szállodai és vendéglős szakiskolákat.

Nem elég csupán az arcképeket beküldeni, hogy az bekerüljön a díszalbumba. Mindenki írjon pár sort magáról, mikor született, mikor kezdte a szakmát, mik voltak eddigi sikerei és küldje be arcképével együtt erre a címre: Az Album szerkesztősége, Budapest, IX. kér., Viola u. 3.

tehetett, végrehajtotta a Tisza jegének használatát. A maga részéről is érthetetlennek tartja a rendelet intencióját és a tanács minden tagja érezte az előállható helyzet ferdeségét, de a miniszteri rendelettel szembe nem helyezkedhettek. A jéggyár annyit produkál, amennyit tud.

Itt a küldöttség egyik tagja közbe szólt:

— Tessék legalább hazaszállítani a jeget, ne kelljen minden ötven kilóért a gyárba küldeni.

— Ezt nem kívánhatják — válaszolt Fodor Jenő. De megnyugtatta a küldöttséget, hogy távirati jelentést tesz a dologról a minisztériumnak és mert a városi jéggyár nem képes elég mennyiségű jeget előállítani, valamint közegészségi szempontból is kérni fogja, hogy engedjék meg a Tisza jegének használatát. Kijelentette továbbá, hogy addig is, míg a belügyminisztériumtól a válasz megérkezik, a maga részéről és saját felelősségére megengedi, hogy augusztus 1-től a vendéglősök használhassák a Tisza jegét ott, ahol az a fogyasztási cikkekkel közvetlenül nem érintkezik.

A küldöttség Fodor Jenő helyettes polgármester válasza után megnyugodva távozott el.

Korcsmaipari engedély megtagadható-e a községben engedélyezhető italmérési engedélyek száma betelése után ? Az állami italmérési jövedékről szóló 1921. IV. t.-c.-nek az ipart érdeklő rendelkezései végrehajtása tárgyában kibocsátott 93.118—1921. számú KM. réndelet 10. §-ában kimondja, hogy korcsmaiparra szóló iparengedély kiadására vonatkozó kérvény elbírálásánál csak az ipartörvény rendelkezései tarthatók szem előtt és az iparhatóság a kért engedély kiadását nem teheti függővé attól, hogy a község területén engedélyezhető korlátlan italmérési engedélyek száma betelt-e vagy sem.

Mikor bontható fel azonnali hatállyal a tanonc- szerződés. Az új ipartörvény értelmében a tanviszony rögtöni hatállyal felbontható, ha a tanoncnak a kérdéses foglalkozásnál való megmaradása, vagy a kiképzés folytatása a tanonc egészségét, fejlődését vagy életét veszélyezteti és ezt a körülményt hatósági bizonyítvánnyal igazolja. Megszüntethető a tanviszony akkor is, ha a tanonc az illető foglalkozás megtanulására, vagy annak űzésére alkalmatlanná válik. Az ilyen tanoncot azonban a tanviszony megszűnésétől, illetőleg a felbontástól számított egy éven belül abban a szakmában, amelyből kilépett, a szülő üzletét kivéve, tanoncul nem lehet szerződtetni. A törvény különös súlyt helyez arra, hogy a színlelt egészségi állapotot a tanviszony felbontására álüriigyül felhasználni ne lehessen.

A MI ÉRTÉKEINKBŐL.

A szegedi vendéglősök és a Tisza*jég.

Csak jégszekrény, hordós és zárt-palackú italok hüthetők vele. — A vendéglősök küldöttsége Fodor Jenő helyettes polgármesternél.