Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-08-05 / 15. szám

10 TEKDÉGLŐ8ÖK L.AJPJA IÖ28. augusztus 5. A szobalány mint ipari munkás. A munkásbizto­sításról szóló törvény értelmében az a biztosításra kötelezett, aki munkaadója háztartásában s ezen­felül vállalatában, üzemében vagy foglalkozásában is dolgozik, a járulék mértéke szempontjából ipari munkásnak tekintendő. Ez a rendelkezés különösen sérelmes a vendéglős és rokoniparokra, ahol ilyen­formán a cselédek, szolgalegények, szobalányok, szakácsnők stb. ipari munkásoknak tekintendők és utánuk épannyi járulékot kell fizetni, mint az ipari munkások után A zirci szállodai és vendéglői kar­társak mozgalmat indítottak e sérelmes rendelkezés megváltoztatása iránt, mert az a kis takarítás, vagy egyéb tisztogatási munka ipari munkának nem te­kinthető, az nem is nagyobb, mint más közpolgári családoknál, nincs is nagyobb betegségi vagy bal­eseti veszéllyel egybekötve s így indokolatlan az ipari segédek kategóriájába való sorolásuk. A székes- fehérvári és fejérmegyei vendéglősök, szállodások, kávésok és korcsmárosok ipartársulatának választ­mánya a napokban foglalkozott ezzel az üggyel és felírt a népjóléti minisztériumba a sérelmes kate­gorizálás megváltoztatása iránt. Borárak. Szentmártonkátán készlet hiányában forga­lom nincs. Dömsödön eladatott 45 hl. 10-8 fokos 50 fillérért és egy kisebb tétel 12 fokos bor 70 fillérért. Gyöngyösön eladatott 1000 hl. 10-8 fokos fehér 54 fillérért, 200 hl. 11 fokos vegyes fehér 56 fillérért, 40 hl. 12 fokos rizling 65 fillérért, 100 hl. 10 fokos Otteló 42 fillérért, 15 hl. 12 fokos ó-furmint 80 fillérért, 30 hl. 11 fokos ó-burgundi 60 fillérért és 40 hl. 11*5 fokos Nova 48 fillérért. Az árak 5—10%-os esést mutatnak. Villányban élénk kínálat és közepes kereslet mellett eladatott 35 hl. 12 fokos 78 fillérért, 40 hl. 11 fokos kástélyos 75 fillérért és 10 hl. ó-vörös 1-40 P-ért. Balatoniüreden élénk kínálat és kereslet közepes keres­let mellett kis tételekben P20—P40 P-ért kelnek el borok. Pálinkaárak. Sz’lva, seprő, borpárlat változatlan. Eper. Nagyon nehezen indul meg az üzlet, mivel a rossz fogyasztás mellett a főzdék által kívánt árakat a vevők magasaknak tartják s így sem a főzdék, sem a kereskedők számításaikat nem találják meg. A rossz fogyasztás előreláthatólag a főzdéknek ismét áldozataiba fog kerülni. Az árú minősége és mennyisége, a fuvar- és átvételi költségek figyelembevételével a következő tájékoztató árakat közölhetjük : Törköly 4'40—4'60 P, szilva minő­ség szerint 5‘40—5-60 P, príma kékszilva 6-00—6-20 P, seprő 4-20—4-30 P, borpárlat 6-20—6-60 P, eper 4-40— 4-60 P, forgalmi adó nélkül, ab vidéki főzde. Hat évi fegyház. Nagykanizsáról írja tudósítónk : A nagykanizsai törvényszék öt évi fegyházra ítélte Hirsch Lajos gyenesdiási korcsmárost, aki több községbeli leánykát megrontott. A tábla hat évre emelte fel Hirsch büntetését. A kúria most jogerőre emelte ezt az ítéletet. Tegnap már el is szállították Hirsch Lajost a sopronkőhidai fegyházba, hogy ott megkezdje büntetésének kitöltését. A péksütemény neveiről. Mint a legtöbb mester­ségnek, úgy a pékségnek műszavai is idegen eredetűek, így már maga a mesterség elnevezése is szláv pekár-ból * ered, amely viszont a német Baecker szónak elszlávosí- tott alakja. A vekni a német Weck-ből keletkezett, mely ék-et jelent és a süteménynek ék formája alapján nyerte ezt a nevet. A Weck vagy Wecken a középkorban egy luxuskenyér fajta volt, amelyet tejjel és vajjal készítettek. A strich a német Strutzeltől vagy Strizel-től veszi ere­detét, melyek' azt jelentik, hogy „dagadt tészta". A kifli a német Kipfe-től származik és ugyancsak alakjának köszönheti ezt az elnevezést, amennyiben Kipf a neve annak a kétágú, kiflialakú vasdarabnak, mely a szekér lőcsét a tengelyhez kapcsolja. A perec ezzel szemben latin eredetű, amennyiben a keresztbevont karokat (bra- chiola) jelképező sütemény régente a kolostoroknak ado­mányul szolgált és ebből a középkori latin brachiolából származott a német brezilla, Bretzel, mely a magyarban pereccé alakult át. A csendőr helyett a vendéglőst lőtte agyon, azután öngyilkos lett. Tornaijai gömörmegyei község egyik vendéglőjében a napokban betért egy ismeretlen ember és bort rendelt. Az ismeretlen vendég belekötött a többi vendégekbe, amire Tornaijai Dezső vendéglős fölszólította az éppen a vendéglőben tartózkodó csendőr­őrmestert, hogy a garázdálkodó embert intse nyugalomra. A csendőrőrmester az ismeretlent igazolásra szólította, azonban az abban a pillanatban kirántotta revolverét és a csendőrőrmester felé célozva, elsütötte. A golyó azon­ban célt tévesztett és a csendőr helyett a közelben álló" vendéglős mellkasába fúródott úgy, hogy a szerencsétlen ember holtan esett össze. Szörnyű tettének láttára az ismeretlen ember kijózanodott és a revolvert önmaga ellen fordítva, másodszor is elsütötte. Szörnyethalt. A csend- őrség most kutatja a kettős tragédia okozójának személy- azonosságát. Gárdonyi Géza és a szakma. Gárdonyi Géza a nagy író, időnkint felutazott Egerből Budapestre. Ekkor a Pannónia, vagy a Metropol szállóban lakott s esténkint, vacsorázás közben ott hallgatta a cigányzenét. Egyszer nagyon zajos volt a zene, miért is felszólí­totta zártkörű társaságának tagjait, hogy az ő vezetésével menjenek vele egy olyan csendes vendéglőbe, ahol nincs zene. A társaság tagjai vele tartottak, az abban az idő­ben nagyhírű Bálóné vendéglőbe. Útközben Gárdonyi eldicsekedett, hogy még húsz évvel ezelőtt — szegedi újságíró korából — ismeri a vendéglőst és jó kosztját. Mikor belépett a vendéglőbe, szegediesen köszönt így: — Csés jó estét kívánok ! Azonban semmi visszhang nem hallatszott, mert Gár­donyit nem ismerték fel a vendéglőben. Mikor pedig előkerült a pincér, kicsögét (kecsegét) kért tőle. Megint csend lett. Erre már Gárdonyi is az asztalra ütött s egy pohár bumszlit kért. (Egy deci parádi vízben egy deci vörösbor.) A bumszli szóra végül megjelent Bálóné is, de ő sem ismerte fel vendégét, mire Gárdonyi előkérette a vendég­könyvet s abba beírta nevét. Mikor pedig Bálóné a vendégkönyvből kiolvasta Gárdonyi nevét, örömében táncolni kezdett s így kiálltott fel: — Né, itt van Géza, a leiköm ! Erre aztán Géza is boldog lett. Az életmentő nadrágtartó, az áldozat hálája és a nős pincér. Esztergomból írják: Hajmeresztő látvány szemtanúja volt a minap az esztergomi dunai s*rand- fiirdő közönsége. Egy fiatal, tizenhétesztendős leány fürdés közben örvénybe került és kétségbeesett segély­kiáltások közben fuldokolni kezdett. Az ott fürdőző fér­fiak egyike, Miklós János szekszárdi illetőségű pincér, aki jelenleg az egyik esztergomi nyári helyiségben van alkalmazva, gondolkodás nu’kül a fuldokló leány után vetette magát. A fürdő közönsége szívszorongva leste, figyelte Miklós küzdelmét; a pincér, aki nem is jó úszó, élete kockáztatásával elérte az örvényben vergődő leányt. A magával vitt nadrágtartót rácsatolta a leány karjára s így úszott ki, a megmenekült áldozatot maga után húzva a partra. Még az nap este megjelent a megmentett leány szüleivel együtt a pincér munkahelyén, ahol mindhárman forró köszönetét mondtak a hősies életmentésért és egy­úttal meg is hívták házukba egy estére az életmentő pincért. Miklós János azonban, aki szemrebbenés nélkül rohant a habokba, hogy megküzdjön az örvény veszedel­meivel, most szerényen és óvatosan elhárította a meg­tisztelő meghívást, mondván: — Köszönöm, sajnos, már nős vagyok! Ezer tányért elloptak a vendéglőstől a toulousei kommunista banketten. A toulousei szociálista kon­gresszus s jobboldali lapok jelentései szerint komikus incidenssel végződött. A kongresszus utolsó napján a toulousei vásárcsarnok éttermeiben 650 terítékes vacsora volt, amelynek végeztével az étterem tulajdonosa legna­gyobb csodálkozására kénytelen volt megállapítani, hogy ezer tányér nyomtalanul eltűnt. A jobboldali lapok azt a humoros kérdést vetik fel, hogyan volt lehetséges, hogy 650 résztvevő ezer tányért vigyen magával ? Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. A MALATA PEZSGŐ SORt HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉT S PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T.KŐBÁNYÁN. Tökéletes Teavaj-Pótlék a kitűnő Binikum-Nlargarin BIEN S. FIAI Zsírárúgyár Budapest, VII., Nagydiófa ucca 7. Telefon: J. 428-48 32 év óta a világot uraló eredeti angol The Champion kerékpárokat havi 20 - 30 pengős részletre, kerék­páralkatrészeket, lánc, pedál, nyerge­ket, nagybani gyári árban. Külső gumik 6'80 P-től belsők 2'10 P-től, LÁNG JAKAB és FIA kerékpárnagykeres­kedők, Budapest Vili., József körút 41. sz. Árjegyzék 700 képpel ingyen. BRUCK J. HENRIK VASBÚTORGYÁROS BUDAPEST Mintarabtár t VI.,Andrássy út 38. Gyár * IX., Liliom ucca 8. Gyártmányai s Vasbútorok, rézbútorok, sodrony- ágybetétek, kerti bútorok, gyermek­kocsik Szállodai és éttermiberendezé­seket a legjutányosabb árban a lehető legkedvezőbb fizetési feltételek mellett vállalom. 1928. kih. 9324. sz. Hivatalos másolat. A m. kir. állami rendőrség VI. kér. kapitányságának rendőri büntetóbirája az 1924 : IX. t.-c.-be ütköző kihágás miatt Károly Ignác és társa ellen indított kihágási ügy­ben, melyben a vádat Botár Béla ügyészi megbízott, dr. Terray Lajos szakképviselő, Gundel borellenőrző bizott­sági elnök képviselte, az 1928. évi május hó 8. napján terheltek jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alap­ján a vád és védelem meghallgatása után hozom a követ­kező ítéletet: I. r. Fiiszár Mihály terheltet, aki 44 éves,, evangélikus vallásu, nős, sondi születésű, budapesti la- kns, magyar állampolgár, vagyontalan, pincemester fog­lalkozású, bűnösnek mondom ki az 1924: IX. t.-c. 1. §-ába. ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy bort must elnevezéssel hozott forgalomba, mint ami szár­mazásának megfelel és ezért I. r. terheltet az 1924. évi. IX. t.-c. 43. § 1. pontja alapján a Ktk. 21. § (Btkv. 92. §)' az 1928: X. t.-c. 3. § alkalmazásával, behajthatatlanság; esetére a Ktk. 22. és 23. §-a alapján 2 napi elzárásra, átváltoztatandó 20 pengő pénzbüntetésre. Az elzárást terhelt önköltségén kell foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a m. kir. állami rendőrkapitányság pénztárába kell befizetni. Kötelezem terheltet az Rbsz. 210. §-ának 5. pontja alapján eljárási költség címén a m. kir. földmívelésügyi tárca javára s a 62.0Q0/VIII. 1924. F. M. sz. rendelet 84. §-a alapján vegyvizsgálati díj címén, a szakértőként közre­működött dr. Terray Lajos részére a Rbsz. 210. §-ának 4. pontja alapján szakértői díj 6 pengő, dr. Csathó, István részére 6 pengő megfizetésére. A B. T. 48. §-a-. alapján elrendelem az ítélet kivonatának jogerőre emel­kedés után terhelt költségére a „Magyarság“ című napi­lapban és a „Vendéglősök Lapja“ című szaklapban, to­vábbá ipartestülettel és VI. kér. elöljárósággal való közzé­tételét. A befolyó pénzbüntetéseket, térítési összeget, az elkobzott javak értékesítéséből befolyó összeget, az állami eljárási költséget, a vegyvizsgálati díjat a m. kir. föld­mívelésügyi miuisztérium „Szőlészet és borászat“ bevé­teli számlája javára kell fordítani. Károly Ignác terhelt a terhére felhozott ugyanazon kihágás vádja és jogkövet­kezményeinek terhe alól a Rbsz. 155. §-ának 2. pontja alapján felmentem. Megokolás: Terhelt beismerő vallo­mása alapján a kihágás tényálladéka beigazolást nyert, terheltet ma’asztalni kellett. Enyhítő körülménynek vet­tem terhelt büntetlen előéletét. Súlyosbító körühnényt nem találtam. Károly Ignácot fel kellett menteni, mert I. r. terheltet teljes hatáskörrel ruházta fel, ezen meg­bízatást terhelt évek hosszú során pontosan teljesített© is, így a köteles ellenőrzés elmulasztásának esete ő reá nem alkalmazható. Jelen Ítéletet terheltnek, sértettnek azzal a figyelmeztetéssel, hirdettem ki, hogy az ellen a. kihirdetést követő 15 nap alatt a m. kir. állami rendőrség budapesti főkapitányához intézett fellebbezésnek van helye, melyet a m. kir. állami rendőrség alulírott VI. kér. ka­pitányságánál kell benyújtani. Az ítéletnek a magánjogi követelésnek polgári peres útra való utasítására vonat­kozó része ellen az Rbsz. 43. §-a 3. bekezdése értelmé­ben jogorvoslatnak helye nincsen. Felek mógkérdeztettek,. kivánnak-e fellebbezni, vagy az ítéletben megnyugosznak, marasztalt az ítéletben megnyugodott. Kelt Budapest. 1928. évi május hó 8-án. vitéz dr. Sándor Imre s. k., m. kir. repdőrkapitány mint rendőri büntetőbiró. Megnyug­szom. 1928. május 12. Botár Béla s. k. ügyészi megbízott. Megnyugszom : Dr. Terray Lajos s. k. szakképviselő. A má­solat hiteléül: Sárffy Szilárd r. hiv. főtiszt.

Next

/
Thumbnails
Contents