Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-08-05 / 15. szám

3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1038. augusztus 5. bői a vízmintákat a M. Kir. Országos Közegészség- ügyi Intézetnek (IX., Gyáli-út 4.) kell beküldeni a vegyi és bakteriológiai vizsgálat megejtése végett. A vízmintavétel szigorú előírás szerint eszközöl­hető. Ezeket a szabályokat a népjóléti miniszter 79.770/1924. számú rendelete tartalmazza. Mivel szikvizet a saját üzemükben fogyasztás céljaira az italmérők is előállíthatnak, fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy az előállítóhelyiség közelében árnyékszék, istálló, pöcegödör, trágya­domb, általában bármiféle fertőzést okozható tárgy, anyag nem helyezhető el. A távolságnak legalább 10 méternek kell lenni az ilyen helyektől. A szikvízgyártásra szolgáló vizet általában minden szennyeződéstől óvni kell. A tartó edényeket napon­kint tiszta vízzel, hetenkint egyszer gőzzel vagy forró vízzel kell kimosni és. állandóan fedve tartani. A gyártási helyiségekben csak a gyártáshoz szük­séges felszerelési tárgyakat szabad tartani, ott lakni, aludni tilos. A szikvíz előállításánál csakis tisztiorvosi, vagy pénztári orvossal megvizsgált fertőző vagy undort keltő betegségben nem szenvedő személyzetet szabad alkalmazni. Ugyanez a rendelkezés fennáll a szik­vizet széthordó, kihordó vagy árúsító alkalmazot­takra is. Az alkalmazottak munkájuk megkezdése előtt kötelesek kizárólag erre a célra szolgáló tiszta, mos­ható köpenyt magukra ölteni és kezüket szappannal gondosan megmosni. A mosdás céljára csappal el­látott mosdókészülékról, szappanról, körömkeféről, tiszta törülközőről az üzem tulajdonosa köteles gondoskodni. A szikvíz előállításához szükséges szénsavas­tartályokat, a szikvízzel megtöltött palackokat kályha mellé állítani vagy a forró nap hevének ki­tenni nem szabad. A mostanában nálunk is ural­kodó vad kánikula megmutatta, hogy e téren a gon­datlanság mily súlyos baleseteket idézhet elő. Afszénsav ugyanis a nagy forróságban hirtelen ki­terjed és az üveget szétrobbantja. A szikvizes palackokat, az azokra felszerelt szifon­fejeket, vagy kengyelzárt kívül és belül állandóan kifogástalan tiszta állapotban kell tartani. Töltés előtt — ha nem teljesen tiszta — minden üveget belülről is ki kell tisztítani. Az esetleges lerakódá­sokat el kell távolítani. Vitéz romvári RAGG REZSŐ, Szolnok. Változnak az idők és mi változunk velük. Vidéki kis korcsmárosok, fogadósok szinte hónapok alatt előkerülnek nagyvárosok nagyüzemeinek az élére, tanúságot téve rátermettségükről, képességeikről, viszont kitűnő nagyvállalkozók, megingathatatlan-' nak hitt szakemberek eltűnnek a közéletből, össze­csap fölöttük az élet, nincs tovább. A mi szakmáink forgatagának, hullámos, hol föl, hol lefelé tartó életirányzatának érdekes és pontos A palackmosásra minden gyártási telepen áztató­készüléknek kell lennie, felszerelve a megfelelő mosó­kefékkel. A palackok mosásához csakis olyan vizet szabad használni, amilyenből a szikvizet állítják elő. A személyzet testi épségére különösen ügyeljünk. Őket a gépek, a készülékek elővigyázatos, óvatos kezelésére állandóan figyelmeztessük. Baleset érheti még a leggondosabb egyént is. A töltés alkalmával a drótkosár és az arcvédő állandó, kivételnélküli használatát szigorúan ellenőrizzük. A szikvizes palackokon a készítő iparos nevét, cégét, telepének a helyét égetéssel, bevéséssel vagy dombornyomással kell feltüntetni. A palackokon ezenkívül csak az esetleges védjegy és a „szikvíz“ megjelölés tüntethető fel. Egyéb címkét alkalmazni tilos. A forgalombahozatalra vonatkozólag még meg­említésre méltó rendelkezés az, hogy külföldön készí­tett szikvíz csak az esetben hozható forgalomba itt bent az országban, ha úgy a palack, mint a víz az e rendelet feltételeinek mindenben pontosan megfelel. Ezért a forgalombahozó tartozik felelős­séggel. Üzletátruházás vagy üzletmegszünés esetében a jogelőd készletéhez tartozó és ennek cégével vagy nevével ellátott palackok használatára — ha ki­játszás, visszaélés lehetősége ki van zárva — az iparhatóság, városi tanács, főszolgabíró engedélyt adhat. Tehát ezt kérni kell, mielőtt az idegen üvege­ket használatba vennénk. A kérelem megtagadásá­nak indoka nincs, így pusztán formai elintézésről van szó. Ezekről az idegen címkével ellátott palac­kokról mindaddig számszerű kimutatást kell vezetni, amíg azok forgalomban maradnak. A szikvíztelepeket a tisztiorvos, az iparhatóság, a m. kir. rendőrség és csendőrség negyedévenkint köteles megvizsgálni. A vizsgálat vagy ellenőrzés címén az üzemek terhére díjazás nem számítható fel. A fokozott tisztaságra azért is ügyeljünk, mert az említett ellenőrzőbizottság a kifogásolt készüléke­ket, üvegeket stb. azonnal le is foglalhatja, így a büntetésen felül még tetemes anyagi kárunk is szár- mazhatik. E rendelet szövegét minden szikvízkészítő-telepen szembetűnő helyen állandóan kifüggesztve kell tar­tani. E hirdetmény egységes szövegéről minden bizonnyal fog történni gondoskodás. Ez az új szikvízrendelet folyó évi július hó 31-én lépett életbe. Az életbelépés napján már üzemben levő, szikvíz előállításira szolgáló helyiségeket a hatálybalépés napjától számított 5 éven belül, tehát 1933. évi július 31-ig a rendeletnek megfelelően kell átalakítani, illetve berendezni. Végül meg kell még említenem azt, hogy attól az engedélyestől, aki a szikvízgyártás, szállítás vagy árúsítás körül észlelt mulasztások vagy szándékos cselekmények miatt ismételten elítéltek és a szabály­talanságoktól való tartózkodásra ismételten írásban figyelmeztettek, ha ennek ellenére újból mulasztást követ el, az elsőfokú iparhatóságnak jogában áll a gyártásra vonatkozó iparengedélyt határozott időre, vagy véglegesen is elvonni. Mikor lehet az italméréseket bezáratni? A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: Kiss Árpád ár. m. kir. rendőrtanácsos. Az italmérési jog gyakorlása akkor szűnik meg, > ha azt a pénzügyigazgatóság megvonta vagy arról j az engedélyes lemondott, vagy a megszűnés más j okai állottak be. Ezek részletezése nem tartozik e | cikk keretébe. Egyébként az italmérési jog gyakorlata csak záróra-rendelkezéssel van korlátozva. A záróra ren­delkezés ma országos érvényű, amelyet indokolt esetben a rendőrhatóság felsőbb jóváhagyás mellett szigoríthat. A záróra fogalma az üzlet tényleges KURZ BÉLA vasúti vendéglős, Nyíregyháza. mutatója lesz a Magyar Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Korcsmárosok Albuma. A képek és az alattuk megjelenő rövid életrajzok ennek a négy szakmának minden regénynél érdekesebb és izgal­masabb szenzációsorozatai. Magára vessen minden szakmai ember, ha kimarad közülük, mert nem küldte be arcképét és rövid élertajzát erre a címre : az Album szerkesztősége Budapest, IX. kér., Viola ucca 3. szám. szünetelésében áll s a záróra beálltakor már az üzletben sem ételt, sem italt kiszolgálni s fogyasztani nem szabad. Tehát már záróra előtt meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a záróra megszegése elkerülhető legyen. Belügyminiszter 1908. évi 6727. sz. a. kiadott ren­deletében kimondja, hogy a korcsmái záróráknak oly mérvű szigorítására, hogy azok egész napra vagy többre is kiterjedjenek, az elsőfokú rendőrhatóság saját hatáskörében nem jogosult. Mert bár a rendőr- hatóságnak jogában áll bizonyos preventív intéz­kedéseket tenni a személy- és vagyonbiztonság s a rend fenntartása céljából, de a záróra szigorítása csak abban a keretben mozoghat, amelyet a ható­ságnak a törvényes rendelkezés megszab. A záróráknak egésznapi vagy még hosszabb időre való kiterjesztése munkaszünet jellegével bír s ilyen megállapításához törvényhozó intézkedése szükséges. Hasonló indokból az 1912. évi 6161. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet kimondja, hogy korcs­mákat vasárnap törvényhatósági szabályrendelettel bezárni nem lehet. Van mégis néhány rendelkezés, mely a kérdésbe belevág s bizonyos korlátozásokat állapít meg. így az 1925. évi XXVI. t.-c. 61. §3—4 pontjában ki van mondva, hogy az országgyűlési képviselői válasz­tás napját megelőző nap délutánjának 6 órájától a választási eljárás befejeztéig a választókerületben szeszesital kimérése vagy közvetlen fogyasztás cél­jából egyéb módon való forgalombahozatala tilos. Ez egyértelmű az italmérések bezárásával. Az 1921. évi 94.453. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet 5. szakasza pedig akként intézkedik, hogy Istentiszteletek, egyházi ünnepélyek s körmenetek alkalmával a templomi körmenet vagy egyházi ünnepély közelében levő korcsmák, pálinkamérő üzletek zárva tartassanak. Ez idő alatt az említett üzletekben vendégeknek tartózkodni s szeszesitalt vagy ételeket kiszolgálni tilos. A jelen esetben kizárólag a templom közelében, illetve a körmenetek elvonulási helyén levő korcs­mák és pálinkamérésekről van szó s önként értető­dik, hogy a bor, sör és pálinkamérő iparoknál a kiszolgálás s ide értve a házhoz való megrendeléseket is, az 1891. évi XIII. t.-c. 1. szakaszában megjelölt szünnapokon is végezhető. Az 1879. évi XL. t.-c. 78. szakasza körmenetek alkal­mával csak a szerencsétlenségek kikerülése s a rend fenntartása céljából tett hatósági intézkedések meg­szegését minősíti kihágásnak. A MI ÉRTÉKEINKBŐL.

Next

/
Thumbnails
Contents