Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-07-20 / 14. szám

192$. Július 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 2 Sternberg hangszergyár Világm&rkAa gramofonok Világmárkás zongorák Megjelent az óvadéKrendelet. A kereskedelemügyi miniszter 1928. évi 77.724. számú rendelete a fogadó, (szálló, penzió), vendéglő, korcsma, kifőző, kávéházi, kávémérési és tejivó üzemekben alkalmazottak óvadéka tárgyában. 'Meinl -Révé Egyik előkelő bécsi nagyszálloda Frigidaire húshűtőkamarája. BAHm ARTHUR és TÁR§AI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. Telefone T. 101-43, 101—44, 124—45 A fogadó (szálló, penzió), vendéglő, korcsma, kifőző, kávéházi, kávémérési és tejivó üzemekben egyes munkaadók alkalmazottaiktól olyan esetek­ben is kívánják óvadék szolgáltatását, amikor az alkalmazott szolgálatának minősége óvadék vételét nem teszi indokolttá s az óvadékot egyébként is aránytalanul magas összegben szabják meg. A ki­fogás alá eső ilyen eljárás megakadályozása céljából az 1922. évi XÍl. törvénycikk 58. §-ában kapott fel­hatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. A fogadó (szálló, penzió), vendéglő, korcsma, kifőző, kávéházi, kávémérési és tejivó üzemekben a munkaadónak csak attól az alkalmazottjától sza­bad óvadékot követelni vagy elfogadni, aki rendes munkakörében : 1. a szolgálatadót illető pénzt vagy az üzemben használt, illetőleg felszolgálásra vagy elkészítésre kerülő olyan anyagokat elszámolás kötelezettsége mellett kezel, amelyeket a szolgálatadó költségére szereznek be; 2. az üzemhez tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat elszámolás kötelezettsége mellett kezeli, vagy gondozza; 3. az üzemet látogatók (vendégek) értéktárgyait és egyéb ingóságait a szolgálatadó szavatossága mel­lett kezeli, őrzi vagy gondozza. Ha az alkalmazott tevékenysége ideiglenes meg­bízatás folytán terjed ki az előbbi bekezdés alá eső működésre, óvadékot csak az ideiglenes megbízatás tartamára szabad követelni vagy elfogadni. 2. §. Pénzkezelés esetén az óvadék összegét leg­feljebb annak az összegnek háromszorosában szabad megállapítani, amely összegről az alkalmazott napon­kint elszámol. A naponkint elszámolásra kerülő összeg napi átlagát kell számításba venni. Az anyagkezelés esetében az óvadék összegét az alkalmazott kezelése alatt álló anyagok értékének legfeljebb 10 százalékában szabad megállapítani. Az érték megállapításában az egy hónap alatt az alkal­mazott kezelésébe kerülő anyagmennyiség értékének napi átlagát kell számításba venni. Berendezési és felszerelési tárgyak kezelése vagy gondozása esetében az óvadék összegét legfeljebb a kezelt vagy gondozott vagyontárgyak beszerzési értékének 5 százalékában szabad megállapítani. Az üzemet látogatók (vendégek) értéktárgyainak és egyéb ingóságainak kezelése, őrizete vagy gondo­zása esetében az óvadék összegét legfeljebb az üzem egy havi bruttó bevétele alapján kiszámított napi átlagában szabad megállapítani. Ha az alkalmazott rendes munkaköre az előbbi bekezdések több rendelkezése alá esik, az óvadék összegét legfeljebb a külön kiszámított óvadékössze­gek együttes összegében szabad megállapítani. 3. §. Újonnan keletkező fogadó (szálló, penzió), vendéglő, korcsma, kifőző, kávéházi, kávémérési FrÍ0Í9aÍ]*e tliteoiyiiliis lépi Piles a IMifleilisaib. Semmi felügyelet és kezelés és tejivó üzemek esetében, ha az átvehető óvadék összege a 2. § első, második és negyedik bekezdésében említett adatok hiányában nem állapítható meg, az ugyanazon iparághoz tartozó hasonló terjedelmű más üzem adatait kell alapul venni. 4. §. Ha az alkalmazott óvadékának összegét a felek e rendelet életbeléptetése előtt állapították meg, vagy e rendelet életbeléptetése után a 2. § rendelkezéseinek megfelelő összegben állapítják meg, az óvadék összegét a munkaviszony tartama alatt az 1. § második bekezdésének esetén kívül, az óva­dék legmagasabb összegének megállapításában irány­adó adatok változása esetében is csak változatlan összegben szabad fenntartani, kivéve, ha az alkal­mazott eddigi munkakörétől lényegesen eltérő, vagy az óvadék összegének megállapítása tekintetében más elbírálás alá eső munkakör ellátására kap állandó jellegű megbízást. 5. §. Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással, valamint pénzbüntetéssel büntetendő: a) az a fogadós (szállodás, penziót fenntartó ipa­ros), vendéglős, korcsmáros, kifőző, kávés, kávé­mérést vagy tejivót fenntartó iparos: 1. aki olyan alkalmazottjától követel vagy fogad el óvadékot, akitől a jelen rendelet 1. §-a értelmében óvadékot követelni vagy elfogadni nem szabad, vagy az üzemben alkalmazást azt 1. § ellenére óvadék letételétől teszi függővé ; 2. aki alkalmazottjától olyan óvadékot követel vagy fogad el, amelynek összege nyilvánvalóan meg­haladja a jelen rendelet 2., 3. és 4. §-ai szerint szed­hető óvadék mértékét, vagy az üzemben alkalma­zást az említett szakaszokban megállapított mértéket nyilvánvalóan meghaladó óvadék letételétől teszi függővé ; b) az az egyén, aki fogadó (szálló, penzió), ven­déglő, korcsma, kifőző, kávéházi, kávémérési vagy tej ivó üzemben alkalmazása esetére 1. óvadékot ad vagy ajánl fel, noha a jelen ren­delet 1. §-a értelmében óvadék nem adható; 2. olyan óvadékot ad vagy ajánl fel, amelynek összege nyilvánvalóan meghaladja a jelen rendelet 2., 3. és 4. §-ai szerint szedhető óvadék mértékét. Pénzbüntetés alkalmazása tekintetében a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásá­ról szóló 1928. évi X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási ható­ságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a kereskedelemügyi minisz­ter bíráskodik. 6. §. A jelen rendelet 1929. évi november hó 1. napján lép életbe. Budapest, 1928. évi július hó 4-én. Herrmann Miksa s. k. ni. kir. kereskedelemügyi miniszter Vigyázni kell a szódásüveggel a hirtelen hő- mérsékletváltozásnál ! Vasárnap délután három esetben nyújtottak első segélyt a mentők olyan szerencsétlensé­geknél, amilyen eddig esztendők óta nem fordult elő a fővárosban. A Teréz körút 44. számú házban lévő cukorka­kereskedésben az üzlet tulajdonosa, Frisch Józsefné, a jégszekrényből elővett egy behűtött szódásüveget. A szódás­üveg ebben a pillanatban — úgylátszik, a hirtelen tempera- túraváltozás következtében — a 37 fokos trópusi hőségben szétrobbant és a szertehulló szilánkok súlyosan meg­sebesítették a cukorkakereskedőnőt. Hasonló szerencsét­lenség történt a kelenföldi pályaudvar éttermében, ahol Veres János alkalmazott kezében robbant fel a szódás­üveg, amikor azt a jégszekrényből ki akarta emelni. Veres Jánost az üveg szétrobbanó szilánkjai megsebesí­tették. A Gellért téren az uccai árúsító Kollmann Ferenc cukorkakereskedő bódéjában szintén szerencsétlenséget okozott a szódásüveg. Itt ugyancsak a kereskedő kezében explodált a jégbehűtött szódásüveg, amelynek szilánkjai az uccai árúst több helyen megsebesítették. A tipikus nyári szerencsétlenség három sebesültjét a mentők ^első segélyben részesítették, majd kórházba szállították őket. Liltke l, pezsgőgyár, Pécs Főraktár: Budapest, IV., Szép ucca 3. Telefon ; József 378—23

Next

/
Thumbnails
Contents