Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-06-20 / 12. szám
8 VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1038. jtínius 30. A Dunántúli Vendéglős Szövetség 1928 június 26-án, kedden délután fél 7 órakor, Szalay Alajos alelnök nyári helyiségében (Túrószsák-szőlőj tartja rendes évi közgyűlését, melyre úgy a tagegyesületek, mint az egyes tagok tisztelettel meghivatnak. Napirend : Elnöki megnyitó. Főtitkári jelentés a szövetség működéséről. Pénztári jelentés és számvizsgálói jelentés, felmentvény. A Mohácson megtartandó vándorgyűlés napirendjének összeállítása. Tisztikar és választmány kiegészítése. Átdolgozott alapszabály elfogadása. Indítványok. A közgyűlést 6 órakor választmányi ülés előzi meg, míg a közgyűlés után családias vacsora lesz ugyanott, melyen a kartársak szíveskedjenek kedves családjaikkal együtt részt- venni. Gyülekezés a közgyűlés napján délután 5 órától kezdve a Magyar Király kistermében, onnan indulás csoportokban autóbusszal és autókkal a helyszínre. Vidéki kartársak postán előre jelzett óhajára, kedvezményes elszállásolásáról is gondoskodunk. ///. Héjj Imre elnök, Szőllősy Ferenc főtitkár. Látogatás a győri vendéglősök borpince-szövetkezetében. Előkelő vendége volt a győri vendéglősök borpinceszövetkezetének. Tóth Jenő, a m. kir. állami borpincészet országos nevű igazgatója jött Győrbe, annak megtekintésére. László József vendéglős-szakosztályi és bor- pince-szövetkezeti elnök, valamint Németh Alajos bor- pince-szövetkezeti alelnök fogadták. A szövetkezet borpincéjében Pernitz Lajos gondnok kalauzolta. Tóth Jenő igazgatót meglepte a pince nagy készlete és rendkívül elismerőleg nyilatkozott úgy a folyó-, mint a nemesborok kitűnő minőségéről, azok mintaszerű kezeléséről, kijelentvén, hogy a győri vendéglősök összefogása páratlanul áll az egész országban. A vendéglősök szikvízgyára modern berendezését, rendkívüli tisztaságát is fölöttébb dicsérte. Több vendéglős borpincéjében végzett látogatása után úgy nyilatkozott, hogy a győri vendéglősök nemcsak hogy jó bort mérnek, de boraikat nagy szakértelemmel kezelik. A város nevezetességeinek megtekintése után kirándult még Németh Alajos csanakhegyi gyönyörű nyári vendéglőjébe és az esti gyorssal visszautazott Budapestre. Dobra került a szegedi Feketesas. Szegedről írják : Emeletes paloták sorában ott áll a Feketesas uccában ma is egy alacsony épület, amely a maga árvízelőtti sajátos építkezési stílusával élénken kiválik környéke nagyvárosias külsejéből. A régi Szegednek egyik leg- tradiciózusabb épülete ez a földszintes, bolthajtásos ház, amely szűk és alacsonyan fekvő ablakaival pislog belé (mintha hosszú évtizedek távolából tenné) a városi kultúra fejlődésébe, amely elrohant mellette, őt meg itthagyta emlékéül a múltaknak. Ma is a régi nevén ismeretes ez a ház, a régi idők messze vidékeken is híres Feketesas szállodája. A régi időben két híres vendégfogadója volt Szegednek, az egyik: a Hétválasztó, a másik a Feketesas. A Hétválasztót már rég elnyelte a városrendezés, de a Feketesas ottfelejtődött a régi helyén s miközben körülötte emeletek nőttek emeletre, mind jobban eltörpült földszintes, zsindelytetős jelentéktelenségével. A szálló legutóbbi tulajdonosa egy évvel ezelőtt kényszeregyességet kért maga ellen. A finán- ciális zavarokat azonban nem tudta kiheverni, tovább tartottak az anyagi zavarok, mígnem Szeged régi híres szállodája most dobra került. Május 22-én kezdődött meg az árverés s tartott egész június 1-ig, tapasztalt régi végrehajtók szerint az árverések történetében is ritkaságszámba megy. Kalapács alá került a szálló és a kávéház teljes berendezéssel. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. Az árverés híre rengeteg embert odacsalt a Feketesas udvarába és a városi közraktárba, ahová be voltak raktározva az adóhivatal által már korábban lefoglalt tárgyak. Öreg bácsik meg nénik jöttek el nagyon sokan az árverésre. Mindent megvettek és mindent magas áron vettek meg. Jellemzésül szolgáljon, hogy akadt vevő az egyik pesti lap negyven évvel ezelőtti naptárára is. A szálló és kávéház teljes berendezéssel 6000 pengőért egy nyugalmazott végrehajtó birtokába ment át, aki építkezéseket tervez, amelyek a romantikát malterrel keverik s felbontják a haladó élet ütemeire és színeire. Bérbeadták a pesti Vigadót és a népligeti nagyvendéglőt. A városgazdasági bizottság hétfőn délután félhat órakor ülést tartott Édes Endre tanácsnok elnöklésével, amelyen a pesti Vigadó vendéglőjére és a népligeti nagyvendéglőre beérkezett bérleti ajánlatokat tárgyalták és egyidejűén döntöttek is az odaítélés kérdésében. A bizottság a pesti Vigadó vendéglőjét a mostani bérlőnek, Mucsnyák Károly vendéglősnek ítélte oda, aki 6%-os részesedést fog fizetni a fővárosnak a bruttó bevétel után haszonbér címén. A bérleti szerződést hat évre kötik meg. A népligeti vendéglőt Szűcs Józsefnek adják bérbe, aki a többi vállalkozókkal szemben csak 8%-ot ajánlott fel ugyan, de magára vállalta a bérrel és adóterhekkel már régebb idő óta hátralékban lévő eddigi vendéglős tartozásait 15.000 P erejéig. Ez a bérlet hat évre és öt hónapra szól. A íejcsarnokok kontárkodása. Budapest kontárjai közé most egyszerre nagy erővel nyomultak be a tejcsarnokok, amelyek újabban meleg levesekkel, sült és főtt húsételekkel, vendéglői tésztákkal teljesen vendéglőszerűen, menürendszerrel szolgálják ki a közönséget. A kávéházak és a vendéglősök melegétel-harcába egyszerre beleszólt ime a harmadik tényező: az igazi kontár, amely minden szakmabelinek aztán igazán méltatlan konkurrense. Kétségtelen, hogy mielőbb közös erővel kell a tejcsarnokokat visszaszorítani eredeti szakmájukra. A visszavonást nagy élelmességgel és rögtönösen kihasználják ezek az üzemek. Viszont igazán meglepő türelmet tanúsítanak a korcsmárosok ezek közt a viadalok között, ők még mindig nem iparkodnak a meleg ételek kiszolgálására, pedig a tejcsarnokoknál igazán több jussuk volna hozzá. Beszélnek már „vendéglői engedéllyel bíró tejcsar- nokok“-ról is, amelyek éppen csak hogy szeszesitalt nem mérnek — de remélhetőleg a szakma lesz olyan erős és lehetetlenné teszi az ilyen legázoló kon- kurrenciát és élesen elválasztja a jövőben is egymástól a vendéglőt és a tejcsarnokot. Nyitráról kiutasították a magyar cigányzenészeket. A nyitrai Slávia kávéházban a kávés és a közönség alaposan ráúnt a jazz-re és valami nagyszerűt akart a kávés adni a vendégeinek, ezért magyar cigányzenészeket szerződtetett. A kávéház napról-napra megtelt közönséggel és lelkesen fogadta az édes-bús magyar nótákat, amiket már rég nem hallottak. Két hónapig nagyszerűen ment minden. A közönség csak magyar nótákat akart, de nem így a cseh zsupán, aki megelégelte a magyar nótákat és két hónap után kiutasította a zenészeket azzal az indokolással, hogy sok magyar nótát játszottak és a magyarság mellett csináltak a hegedűjükkel propagandát. Vendéglők zárórája Magyaróvárott. A magyaróvári vendéglősök kérelemmel fordultak a vármegyéhez, hogy Magyaróvárott a vendéglők általános záróráját éjfél után két órában állapítsák meg. A vármegye közgyűlése teljesítve a kérelmet, módosította a vármegyei szabályrendeletet. Az új szabály- rendelet főbb rendelkezései a községekre vonatkozóan a következők : Fogadók, vendéglők reggel öt órától este 10 óráig tarthatók nyitva, azon túl csak idegen utazóvendégek bocsáthatók be. Kivételt képeznek a járási székhelyek, továbbá Hegyeshalom és Oroszvár községek, ahol ezeket az üzleteket éjféli 12 órakor kell bezárni. Magyaróvár városban és Moson községben ezeket az üzleteket éjfél után egy órakor kell bezárni és reggel öt órakor lehet kinyitni. A kávéházakat Magyaróvár város területén és Moson községben éjjel két óráig, a járási székhelyeken éjjeli 12 óráig, egyéb helyeken esti 10 óráig szabad nyitva tartani, reggel öt órától kezdve. Fizetésképtelen lett a Pinke-vendéglő. A Váci uccában, a Tiszti Kaszinó épületében van Pinke József vendéglője, amely most fizetésképtelenséget jelentett. A jó hírnevű belvárosi vendéglőt két évvel ezelőtt vette át Pinke József, aki a súlyos gazdasági viszonyokkal nem tudott megküzdeni. Pinke passzívája 55 ezer pengő, amelyre ötvenszázalékos kvótát ajánlott fel. A rossz időjárás miatt fölakasztotta magát. Plaszkó Gyula 31 éves pincér felesége bejelentette a főkapitányságon, hogy férje eltávozott a József körút 2. számú házban levő lakásukról és napok óta nem ad életjelt magáról. A rendőrségen megindították a nyomozást. Alig vették föl azonban a jegyzőkönyvet, jelentés érkezett, hogy a hűvösvölgyi Nagyerdőben egy kiránduló társaság akasztott ember holttestére akadt. A holttest ruhájának zsebében talált iratokból kiderült, hogy az eltűnt Plaszkó Gyula a halott. Zsebében két levelet találtak, amelyben elmondja, hogy jómenetelű vendéglője volt Nyíregyházán, később azonban tönkrement, kénytelen volt állásba menni, de a rossz időjárás miatt nem tudott sem a városban, sem a nyári helyeken elhelyezkedni és ezért megy a halálba. Dreherék megvásárolták a Királysörgyárat. A nagy- kanizsai Király Sörfőzde Részvénytársaságot meg- vásáiolta az Első Magyar Részvény Sörfőzde Dreher- Haggenmacher kőbányai sörgyár. A vidék legnagyobb és legrégibb sörgyárában a sörgyártást teljesen kőbányai mintára a legintenzívebb módon folytatják, úgyhogy a nagykanizsai Király Sörfőzdének már eddig is elismert kitűnő sörgyártmányai az anyagyár söreivel teljesen egyenrangúak, aminek különösen a vidékiek örülnek. Kétszázméter távolságon vonszolták a csikók az Ikvahídon a kópházai vendéglőst. Sopronból jelentik: Hátborzongató jelenetnek voltak tanúi minap délután az Ikvahíd táján sétálók. Az Ikvahíd táján hajtott el kocsiján Schönbauer Ferenc kópházai vendéglős. A kocsiba két tüzes, fiatal csikó volt fogva. A két csikó a mellettük elrobogó autótól megvadult, a kocsmáros nem tudta visszatartani a neki- szilajodott csikókat, szerencsétlenségére az történt vele, hogy a csikók lehúzták az útra és mintegy 200 méteren vonszolták Schönbauert. Közben a szerencsétlen ember a kerekek alá is került, úgyhogy súlyos zúzódásokkal szállították be a mentők az Erzsébet-kórházba. Alkalmazottak elcsábítása. Új vállalatok alapításának, vállalatok kibővítésének mintegy természetes kísérője, hogy a versenytárs alkalmazottai tömegesen keresik fel a versenyvállalat irodáját és felajánlják szolgálataikat. Áz alkalmazott a súlyos gazdasági helyzet hatása alatt pillanatnyi előnyökért otthagyja évek, néha évtizedeken át hűségesen szolgált munkaadóját. Ebben a sajátságos helyzetben azután a tisztességtelen versenynek, az alkalmazott elcsábításának a magva már el van hintve. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara zsűrije és választott bírósága ismételten foglalkozott e sokoldalú kérdéssel, úgyhogy ennek eredményeképen immár kiforrott judikaturára mutathatunk reá. A felmondás nélkül távozó alkalmazott felvételét a kamara zsűrije az üzleti jó erkölcsbe ütköző eljárásnak minősíti, főleg oly esetekben amidőn a versenytárs e ténykörülményre a felmondás nélkül távozó alkalmazott munkaadóját felhívta. A bírói eljárás során bebizonyítást nyer, hogy az alkalmazott nem hívásra, hanem önként jelentkezett szolgálatra, az alkalmazott jelentkezésének bármily formája a csábítás tényálladékának megállapítására alkalmasként el nem fogadható. Baleset. Szegedről írják : Szerdán délután a Temesvári körúton felborult egy szénásszekér. Katona Lajos vendéglős, aki a lovakat hajtotta, olyan szerencsétlenül esett ki az úttestre, hogy a bal fülét összezúzta. A mentők bevitték a kórházba. Meg szabad-e tekinteni az adókivetési iratokat ? Az adókivetés eredményét közlő fizetési meghagyásnak az érvényes szabályok szerint indokolást kell tartalmaznia. Egyrészt ugyanis a tömeges fizetési meghagyások legtöbbnyire csak nagy vonalakban adnak az adóztatás menetéről felvilágosítást, másrészt igen gyakran nem őrzik meg (vagy időközben elveszítik) az adózók a saját adóbevallásuknak másolatát s így nem tudják azt a fizetési meghagyással pontról-pontra összehasonlítani. Az érvényes közadókezelési szabályzat megengedi, hogy az adózó a saját adójának kivetési iratait személyesen vagy igazolt meghatalmazottja útján a m. kir. adóhivatalnál (kerületi adófelügyelőnél) a hivatalos órák alatt megtekinthesse és abból kivonatot készíthessen. Hasonlóképen jogában áll a kivetési lajstromnak azt a tételét, amely alatt a reá kivetett adó nyert bevezetést, megtekinteni s magának lemásolni.
