Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-06-20 / 12. szám
VENOÉGLŐSÖK LAPJA 8928. június 20. « A uryonjorü Iiejrj vidóhen fekvő nzeatendrei reforua&tua polgári Iskolai fiaiiiteruüinsba és s kölöa épületben levő leAiiyinternAtusba, úgr a nyári szünidőre, mint a jövő tanévre, a felvétel vallás- különbség nélkül megkezdődött. Havidlj 70'— pengő. Egyéni nevelés, higiénikus elhelyezés, strandfürdő. Prospektust küld az igazgatóság. és finom za- matú, tartós habtejszin a legolcsóbb napi áron, csakis az Alföldi tejtermék- és tojts-vállalatnái szerezhetők be, Budapest, IV., Ferenc József rakpart 17. Rendelés folytán helyszínre is szállítunk. Az összes nagy szállodák és vendéglők állandó szállítója. Hüttl, Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér i. Telefon: Teréz 233—83 Vendéglői; kávéházi és szállodai porcellán- és üvegárúk a legnagyobb választéka külön erre a célra berendezett osztályunkbani V., József tér II. Telefon T. 234-39 >er cikkei vendéglők részére: csokoládé szelet n ou g áttolt eléKK el Grillas szelet cocostáblás-, át-, főző-, tejcsokoládék. mártó gyúr ma, ka ka 6 gyúr ma kaKaővaj és Kakaópor TesséK ajánlatot Kérni! Levélcím: Budapest X. PostafióK 22. Hordósborkülönlegességek: Jóminőségű könnyű borok, továbbá: Édes pecsenye Édes Kadar Ürmös vörös csemege Palackosborkiilönlegességek: Szentgyörgyhegyi Édes furmint Nagyburgundi stb. Központi iroda: Budapest, V., Zrínyi u. 7. TELEFON: Teréz 219-40 és 134-90 A Magyar Zenei Hírlap felszólításunkra szakmáink részére különlenyomatban foglalta össze a zenáííeíés- ről, a zenei jogdíjakról és c\z ezek felett illetékes szövetségről az összes tudnivalókat. A különlenyomat, amelyre minden zenélleíő vendéglősnek, szálló- és étteremtulajdonosnak, kávésnak és korcsmárosnak szüksége van, lapunk kiadóhivatalában kapható. A kávéházakban, vendéglőkben és egyéb helyiségekben való zenekari zenélés szabályozása. Az esztergomi rendőr- kapitányság a kávéházakban, vendéglőkben, szállókban, korcsmákban, sorházakban és egyesületi helyiségekben a zenélési zárórát szabályozta és pedig úgy, hogy a rezeskarral való zenélés éjjeli 10 órától kezdve, egész éjjelen át tilos, vegyes zenekarral való zenélés éjjeli 11 órán túl ugyancsak tilos. Vonós és fafúvós hangszerekből álló zenekarral ugyanezen helyeken zárt helyiségben 1 óráig, nyitott, valamint udvari és kerti helyiségben éjjel 12 óráig szabad játszani. Éjjeli i órán túl mmdenféle zenélés szigorúan tilos. Azokban a kivételes esetekben, melyekben az üzleti záróra a fenti zenélési időpontoknál bármely okból korábbi időpontra rendeltetnék el, a zenélést a mindenkori üzleti zárórát megelőző félórával be kell szüntetni. Búcsúk napján az illető városrészben — farsang utolsó hétfőjén és Szilveszternap estéjén a mondott helyiségekben vonós és fafúvós hangszerekkel kivételesen éjjeli 1 órán túl is lehet zenélni — a zenélést azonban az üzleti zárórát megelőző félórával előbb be kell szüntetni. Azokban a fenti jellegű helyiségekben, melyek kórházaktól 100 méteren belül fekszenek, minden zenélés egyáltalán tilos. Figyelemmel arra, hogy Esztergomban nagyobb idegenforgalom van, a vonatok és hajók későn érkeznek, a kávéházakban és szállóval kapcsolatos vendéglőkben az egész éven át, továbbá tekintettel a tavaszi, nyári és őszi időben érkező, illetve itt tartózkodó kirándulókra és üdülőkre, a szigeti vendéglőkben május 1-től szeptember 30-ig terjedő nyári időszakban vonós és fafúvós hangszerekből álló zenekarral a fentebb megállapított éjjeli 1 órán, illetve nyitott helyiségben éjjeli 12 órán túl is szabad zenélni, de a zenélést az üzleti zárórát megelőző félórával előbb be kell szüntetni. Egyleti helyiségekben — ha az egyleti alapszabályok a zenekari zene mellett való szórakozást az egyleti célok vagy eszközök között ismerik — a zenekarral való zenélést az egyleti zárórát megelőző félórával előbb szintén be kell szüntetni. Halálozás. Székesfehérvárról jelentik : Városunk egyik régi derék polgára, Schön Ignác vendéglős hosszas szenvedés után meghalt hetvenegy esztendős korában. A köztiszteletben álló öregúr halála széles körben nagy részvétet keltett. A megboldogultat négy gyermeke : Schön Ernő nagykereskedő, Fuchs Jenőné, Lőwinger Ignácné és Schön Lajos, a Középeurópai Biztosító Intézet titkára gyászolja. Most volt a temetése a Sas ucca 3. számú gyászházból általános részvét mellett. Kötelezővé teszik az iparban a nyolcórai munkaidőt. A népjóléti minisztérium 1928—29. évi költség- előirányzatának múlt heti tárgyalása alkalmával Vass József népjóléti miniszter a tárcáját érintő ügyektől szólván, bejelentette, hogy legkésőbb egy éven belül javaslatot fog beterjeszteni az ipari üzemek munkaüzemének újabb szabályozásáról és ebben már nyolcórai munkaidőnek nyolcórai álfa* lános kötelező betartása lesz elrendelve. A miniszter korszerű szociális szempontokkal és a munkanélküliség enyhítésére való törekvéssel indokolta bejelentését, amelyhez a munkásság parlamenti képviselői azt a kívánalmat fűzték, hogy az egyes üzemekben gyakorolni szokott túlórázások is tiltassanak el. Mindenesetre remélnünk kell, hogy ily intézkedések kiadása eiőtt az egyes iparok speciális szempontjai is figyelembe fognak vétetni. Rendőrök állítják elő az iparosokat a tanonciskolái büntetések miatt. Ipartestületünk tagjai részéről panasz hangzott el amiatt, hogy a tanonciskolái mulasztások miatt a kivetett és be nem fizetett bírságok miatt rendőrök jelentek meg és a Mosonyi uccai rendőrlaktanya fogházába akarták bevezetni őket. A bejelentések szeiint az is e őfordult, hogy a rendőrök az éjszakai vagy a hajnali órákban keresték fel az iparosokat, akik csak nehezen tudtak megszabadulni a bekíséréstől és az azzal járó kellemetlenségektől. Újpesten azonban több iparost be is kísértek, akiket órákon keresztül zsebtolvajokkal, csavargókkal és kitiltott egyénekkel tartottak egy fogdában. A hatóságoknak ez az eljárása a legnagyobb megütközést kelti az iparosság körében, ami érthető is, mert az ország adófizető és az isko’ai mulasztásokban a legtöbb esetben nem hibás iparosság nem azt érdemli, hogy kasszafúrókkal és betörőkkel egyformán kezeljék. Kérelem a kecskeméti vendéglősökhöz. A hódmezővásárhelyi vendéglősök a tél folyamán borkezelői tanfolyamot tartottak, amelynek bezárásaképen június 25. és 27-én a kecskeméti szőlőtelepeket és pincéket fogják megtekinteni s a 26. és 27. közötti éjjelt Kecskeméten fogják tölteni kb. 40-en. Ezért arra kérik a helybeli vendéglősöket, hogy részükre ez egy éjszakára helyet adni szíveskedjenek s ők viszonzásul az ez évben náluk megtartandó kongresszus alkalmával fogják a kecskemétieket vendégül látni. Öngyilkos lett Hévíz legrégibb vendéglőjének tulajj donosa. A hideg tavasznak és nyárnak áldozata van : Ferenczy József,, a legrégibb és a legkitűnőbb hévízi vendéglős öngyilkos lett. Az öngyilkosság híre a fürdőhelyen általános részvétet és mély megdöbbenést keltett, mert Ferenczy vendéglős egyike volt Hévíz legnépszerűbb embereinek. Az öngyilkosságot vasárnap este követte el és csak másnap reggel akadtak rá holttestére. A vendéglős, aki mindennap már korán reggel vendéglőjébe ment, hogy elintézze aznapi vásárlásait, hétfőn reggel nem mutatkozott a helyiségben. A vendéglőbői Ferenczyért küldtek, de a vendéglős szobáját zárva találták. Kopogtattak az ajtón, de semmi választ nem kaptak. Erősebben zörgettek és miután Ferenczy erre sem válaszolt, feltörték az ajtót. A szerencsétlen embert már élettelenül találták ágyában. Orvosért küldtek, de az már csak a beállott halált konstatálhatta. Az éjjeli szekrénykén két levelet találtak. Az egyiket Ferenczy József a feleségének írta, a másikat a rendőrségnek. A rendőrséghez címzett levelében megírja, hogy öngyilkosságot követett el, mert üzletét tönkretette a kedvezőtlen időjárás. Tudta, hogy ha ez az év nem sikerül, tönkremegy. Ezért választotta a halált. Ferenczy Józsefet nagy részvét mellett temették el. 5182—1928. Árverési hirdetmény. Püspökladány község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező Ki laüpüiÉÉili, iziiiili és littliz épület és összes mellékhelyiségei folyó évi juSaiES hő 5»éns délelőtt 10 őrakori a községháza tanácstermében nyilvános árverés útján bérbeadatik. Felhivatnak a bérelni szándékozók, hogy a kitűzőit helyen és időben 300 pengő bánatpénzzel el* látva jelenjenek meg. Kikiáltási évi bér 2000 pengő. A bérleti idő 6 év, mely kezdődik 1929. évi január hó 1-én és végződik 1934. december 31-én. Óvadékösszeg a félévi bérnek megfelelő készpénz vagy pénzintézeti betétkönyv, amely a szerződés aláírásakor letéteményezendő. A bérbeadásra vonatkozólag Püspökladány község képviselőtestülete fog végérvényesen határozni, fenntartván magának azon jogát, hogy a véleményre szerinti legkedvezőbb árverelő. ajánlatot fogadja el. A részletes árverelési feltételek a községháza 1. számú szobájában tekinthetők meg. Püspökladány, 1928. május 29. Nagy János Székely Sándor h. főbíró. h. főjegyző.
