Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-01-05 / 1. szám

3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1028. január 5. A pénzügyminiszter revideáltad az italmérési törvényt. Nincs kilátás a borfogyasztási adó leszállítására. Általános feltűnést keltett az elmúlt napokban, hogy a kormányzó Kűss József népjóléti minisz­ter előterjesztésére Hetey Zoltán miniszteri osztálytanácsost, aki eddig a pénzügyminisz­térium italmérési osztályát vezette, a Munkás­biztosító Intézet igazgatójává nevezte ki. Hetey hosszú idő óta vezette a pénzügy­minisztérium italmérési ügyosztályát, és az ital­mérési törvényről, illetve annak végrehajtásáról könyvet is adott ki. Heteynek nagy része volt az új italmérési törvény megalkotásában és talán éppen ennek tulajdonítható, hogy Hetey Zoltán olyan rendíthetetlenül ragaszkodott műkö­dése során a törvény betűihez. Az italmérési törvény azonban egyáltalában nem elégítette ki sem az érdekelteket, sem pedig magát a pénz­ügyminisztert. Búd miniszter ugyanis többször kijelentette már, hogy az italmérési törvény, amelynek paragrafusai alapján az egzisztenciák egész sora ment tönkre, feltétlenül revízióra szorul. Az italmérési törvény rendelkezései alapján igen sok italmérési engedélyt vontak el az utóbbi években olyan címeken, amelyeknek a törvény­ben minden alapjuk megvolt ugyan, azonban a méltányosság szempontjai teljes mértékben háttérbe szorultak. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az italmérési törvény a legnagyobb ala­possággal intézkedett minden egyes esetre vonatkozólag és ilyen módon vált lehetővé, hogy az italmérési engedélyek egész sorát a törvény betűihez ridegen ragaszkodva, elvonják régi tulajdonosaiktól. A kávésok adóközössége. A Budapesti Kávés- ipartestület táviratilag hívott egybe az ügy életbe­vágó fontosságára való tekintettel rendkívüli köz­gyűlést a pénzügyminisztérium intervenciójára. A rendkívüli közgyűlést Mészáros Győző ipartestületi elnök vezette, amelynek sürgősségét indokolja, hogy a fényűzési és forgalmi adózás terén a gyakorlati iparosság körében egy olyan szokatlan adózási mód­szerről van szó, amely eddig az érdekeltségek előtt egy-két ipari szakma és az ügyvédi kamara ki­vételével, ismeretlen volt. Az a terv, hogy a kávés­érdekeltség adóközösségbe lépjen a fény űzési és for­galmi adózást illetően, amely alatt az értendő, hogy a pénzügyi kormányzat a kávésipar részére egy összegben óhajtja megállapítani a fényűzési és for­galmi adót, amely összeget a kávésok egyetemleges felelőssége mellett az adóközösség volna hivatva be­szedni és az adókincstárnak beszolgáltatni. A kávésok közgyűlése élénk vita keretében foglalkozott a kér­déssel és csak abban az esetben volt hajlandó a közgyűlés elvi határozatát elfogadni, ha az illetékes hatóságok részéről a kávésipari érdekeltség ez új rendszer mellett — amelyben a legsúlyosabb az egyetemleges felelősség — azt az előnyt kaphatja meg, hogy a mai leromlott üzleti viszonyoknak megfelelően olyan adómérséklést kaphat, amely adó- mérséklés az egyetemleges felelősséggel arányba hozható. A közgyűlés az ügy fontosságára való tekintettel a kávésipar csaknem teljes számban képviseltette magát. Ott voltak a pénzügyi hatóságok részéről Mikó pénzügyi főtanácsos és Országh pénzügyi titkár, akik a szükséges felvilágosítást nyomban megadták. A közgyűlés hangsúlyozta, hogy a kérdést nem tekinti egyébnek, mint feltétlen bizalmas nyilat­kozatnak a saját elnökségével szemben. A kérdés további intézését és a tárgyalások folytatását az elnökségre bízza, mert meg van róla győződve, hogy az elnökség el tud követni mindent, hogy az ipar részére a legteljesebb eredményt érje el. Az ifjúság védelméről szóló törvény megjelent, a szeszes italok kiszolgáltatását és a szórakozóhelyek látogatását korlátozva. A törvény január hó 12-én fog életbe lépni. Aki a 18-ik évét még nem töltötte be, annak részére nyilvános helyiségben szeszes italt sem fizetésért, sem ingyen nem szabad kiszolgáltatni. A nyil­vános helyiségek között szerepel nemcsak az automata- büffé, hanem a búcsújáróhely és a táncmulatság is. Nagy érdeklődéssel várják a vendéglősök és a bortermelők körében, hogy a népjóléti miniszter január 12-ig enyhí­Értesülésünk szerint Búd János pénzügy- miniszter végre elérkezettnek látja az időt arra, hogy az italmérési törvényt sürgősen revízió alá vegye. Erre való tekintettel Hetey Zoltán helyébe olyan szakembert akar állítani a pénzügyminisz­ter, aki a revízió munkáját előkészíti és meg­felelő tervezetet dolgoz ki, ennek a rendkívül sok embert érdeklő kérdésnek megoldásáról. A magyar borérdekeltségek az év egész folya­mán minden módot felhasználtak arra, hogy a kormányt rábírja a borfogyasztási adó el­törlésére. A borgazdasági tanácsban a kormány képviselője az ősszel kilátásba is helyezte, hogy a borfogyasztási adó leszállításával illetékes helyen akkor kívánnak foglalkozni, ha az auto­nom háztartások rendezéséről és ellenőrzéséről szóló törvény életbe lép, mert a borfogyasztási adó bevétele autonom bevételi forrás és így ha ebbe változás következik be, annak pótlásáról gondoskodni kell. Értesülésünk szerint a helyzet ebben a kérdés­ben ma változatlan és nincsen kilátás arra, hogy a borfogyasztási adó mérséklése ügyében valami változás történjék, annak ellenére, hogy az autonom háztartások költségvetéseit 1928. évre az érdekelt szakminisztériumok már felülvizsgál­ták és jóváhagyták. Úgy halljuk ugyanis, hogy folytak ugyan tárgyalások ebben a kérdésben, azonban a mérséklés tervét elejtették, mert nem tudtak újabb fedezetet találni annak a bevételi résznek pótlására, amelyet az esetleges mérséklés auto­nom háztartásoktól elvont volna. teni fogja-e a törvény tilalmát. A törvényben ugyanis a gazdaképviselők közbelépésére enyhítőszakaszt iktattak be, amely szerint a népjóléti miniszter felhatalmazást kapott, hogy a 18 éves korhatárt 21 évre külön rende­lettel felemelheti, amely esetben a szeszes italok kiszol­gáltatási tilalma a 21. életévet betöltött ifjúságra vonat­koznék. A szombathelyi vendéglősök felemelték a bor árát. Szombathelyről írják: A vendéglősök az eddigi 1 pengő 60 filléres folyóbor árát 2 pengőre emelték fel, a borárak emelkedésére való hivatkozással. A 25 százalékos emelést a többi, a jobb borok áránál is érvényesítették. A drágulásra vonatkozólag meg­kérdeztünk néhány vendéglőst, akik úgy adták elő, hogy ennek szüksége már hónapok óta mutatkozott. A mai helyzet az, hogy a közeljövőben újból emelni lesznek kénytelenek a bor árát, mert erre kény­szerítik őket a megdrágult életviszonyok, a fogyasz­tási és különféle adók, melyek nagy terhet rónak a vendéglősiparra. Az eddigi borkészleteik is ki­fogytak és a közönség csaknem kizárólag a balaton- melléki borokat keresi. Ezeket a termelőnél most beszerzett borokat pedig a gyenge termés és nagy kereslet drágítja meg. Három nap és borravalópótlék jár a felmon­dott pincéreknek. Érdekes határozatot hozott a buda­pesti törvényszék legutóbb egy munkaügyi perben. Meg­állapította ugyanis a törvényszék ítéletében, hogy a pincérek felmondási ideje 3 nap. Erre a három napra azonban a borravaló egyenértéke is jár, mert a pincér borravalójövedelme a szolgálati viszonyból származó rend­szeres jövedelemnek tekinthető és így az a pincéN a fel­mondási időre is megilleti. Ha a felmondási idő alatt a pincér nem teljesít szolgálatot, meg kell kapnia azt az általános összeget, amelyet a három nap alatt borravaló­ként keresett volna, még pedig az általános borravaló­jövedelem alapulvétele mellett. A szövetkezet nem folytathat vendéglősipart. Az esztergomi alispáni hivatal, mint elsőfokú ipar­hatóság, a győri kereskedelmi és iparkamara meg­keresésére felülvizsgálta a tatai járási főszolgabírói hivatal által a felsőgallai, baji és szomodi „Hangya“ Fogyasztási Szövetkezet számára kiadott vendéglő­ipari iparengedélyek kiadását. A 14.702/1927. alisp. szám alatt három szövetkezetnek vendéglősi ipart engedélyezett elsőfokú iparhatósági határozatát megsemmisítette és a kiadott vendéglöipari ipar- engedélyeket hatóságilag bevonta. A fontos és a ven­déglősiparosokra nézve nagy jelentőséggel bíró II. fokú iparhatósági határozatot a következőképpen indokolták: Az 1922. évi XII. t.-c. 4. §-a szerint jogi személyek képesítéshez kötött iparokat a kéz­műves jellegű iparűzés keretein belül nem űzhetnek. Tekintettel arra, hogy a tatai járás főszolgabírája a hivatkozott törvény ellenére a felsőgallai, baji és szomodi „Hangya“ szövetkezetek részére' a kért „vendéglői ipar űzéséhez szükséges iparengedélyeket helytelenül adta ki, az ezekre vonatkozólag hozott határozatokat hivatalból felülvizsgálni és megsem­misíteni, a kérdéses igazolványok bevonását pedifr elrendelni kellett“. Kiszel Józsefet sikkasztással vádolják? íbiszei József, a nemrégiben tönkrement Kossuth Lajos uccai nagy étterem tulajdonosa és Kirschenbaum Ödön építési vállalkozó sikkasz­tással vádoltan kerültek csütörtökön Fehér Róbert dr. törvényszéki egyesbíró elé. Az ügyész­ség Kiszel Józsefet azzal vádolta, hogy a ruhatár bérlőjétől, Pollák Sándortól a rábízott 100 millió korona kauciót elsikkasztotta, Kiszelt és Kir- schenbaumot, mint tettestársakat Izsák Oyula főpincér 150 millió koronás óvadékának el- sikkasztásával vádolják. A tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, mert Kiszel egyike volt az utóbbi évek legtekintélyesebb vendég­lőseinek. Kiszel azzal védekezett, hogy a ruha­táros és a főpincér tudták, hogy az óvadékot üzleti kiadások fedezésére fordítja, a ruhatáros, ki részletekben fizette ki a 100 milliót, mindig előre tudta, hogy milyen célra kell a pénz. Kirschenbaum építési vállalkozó kijelentette, a hogy közte és Kiszel közti viszonylat semmi­esetre sem nevezhető társas viszonynak, az egyébként is engedéllyel felhasznált kauciókért felelősség nem érheti. Több tanút hallgattak ki, akiknek egyrésze azt vallotta, hogy az óvadékos alkalmazottak tudták, hogy a kauciót különböző költségek fedezésére használják fel. A kihallga­tások során az egyik tanú igazolta, hogy Pollák ruhatáros, mikor Kiszel egy reverzálist akart vele aláíratni, nem adta beleegyezését ahhoz, hogy óvadékát üzleti kiadásokra fordítsák. Ezt maga Kiszel is elismerte. A bíróság végül a tárgyalást újabb tanúk kihallgatása végett el­napolta. A villamos alá került. Koltenecker Márton pesterzsé­beti vendéglős a minap éjszaka egy vendéglőben mula­tott. A vendéglős mulatozás közben panaszkodott társai előtt, hogy nem bírja tovább az élet nehézségeivel való küzdést és véget vet életének. Kaltenecker később távo­zott a vendéglőből, hogy hazatérjen. Éppen akkor indult el a telep megállójától a dunaharaszti villamos. Az élet­unt vendéglős a kocsi kerekei alá került és a villamos egész a soroksári megállóig vonszolta magával a szeren­csétlen vendéglőst. A kalauz csak itt vette észre a szeren­csétlenséget. Azonnal kihívták a pesterzsébeti mentőket, akik a súlyos zuzódásokat szenvedett vendéglőst a Szent István-kórházba szállították. Felépüléséhez semmi remény nincs. A szállóiparosok határozatai. A Szállodai és Ven ­déglői Alkalmazottak Szövetségének Genfben tar­tott kongresszusa több érdekes határozatot hozott. Elhatározta, hogy felkéri a Népszövetséget, a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatalt és a kulturállamok kor­mányait, hogy a nemzetközi szállóipar alkalmazot­tainak egyik országból a másik országba való aka­dálytalan közlekedését mozdítsák elő. E határozat megokolása rámutat arra, hogy a szállóiparnak szüksége van nemzetközileg iskolázott alkalmazot­takra s számos államban még most is tilalmak álla­nak fenn arra nézve, liogv ott külföldi ember munkát vállalhasson. E gátló intézkedés folytán a szállóipar nem képezhet ki megfelelő utánpótlást. A második határozat a borravaló-rendszernek lehetően teljes mellőzését kívánja és ennek ellenében az alkalma­zottak számára becsületes megélhetést biztosító fizetést követel. A harmadik határozat a pihenő­napról szól és e tárgyban törvényes pihenőnap legyen biztosítva. Kívánják a munkaidő teljes szabályozását és a heti pihenőnapon kívül évenkint megfelelő tartalmú fizetéses szabadságot. A negyedik határozat az alkalmazottak kiképzésének idejére vonatkozik. E tekintetben a nagygyűlés legalább kétévi gyakorlati kiképzést, ezenfelül egyévi szak­iskolai kiképzést kíván. Szakácsnövendékek gyakor­lati kiképzésére legalább két-három év szükséges. Az ipar önálló gyakorlására csak az kaphasson engedelmet, aki az elméleti és gyakorlati kiképzést kellően igazolni tudja.

Next

/
Thumbnails
Contents