Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-01-05 / 1. szám
XXXXIV. ÉVFOLYAM 1. S*4M 1028. .lAYl ílt 5. 9 99 ■■ A BUDAPESTI IORCSHÁROSOIIPARTÁRSHLATÁIAK HIVATALOS KÖZLÍ19E (VEIDÉCÍLŐ', SKÁLLÓ-, KÍVÉIIPIRI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ (aŐUÜV Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 Boldog űj esztendőt kíván a magyar vendéglős, szállodás, korcs- máros és kávéházi szakmának az ő legnagyobb, legnépszerűbb és legrégibb újságja, a Vendéglősök Lapja. Közel félszázados fegyvertársak vagyunk, olyan küzdelemben, amely megújul esztendőről- esztendőre, nincsen soha fegyverszünete és nincsen soha békéje. Együtt szenvedjük a sebeket, együtt ünnepeljük a győzelmeket, együtt avatunk vezéreket és együtt temetünk is, ha kell. A posta százával szállította a jókívánó leveleket lapunkhoz Sopronból, Szombathelyről, Debrecenből, Miskolcról, Pécsről, Szegedről és még sok-sok kedves és hálás városából ennek a kicsi országnak, bebizonyítva, hogy érdemes küzdeni és kockáztatni. Hála és szeretet él még a szívekben és a ragaszkodás a legszebb jutalma minden önfeláldozó küzdelemnek. Kellett, hogy a szeretet ilyen megnyilvánulására ezen a helyen is köszönet járjon és kellett, hogy ugyanitt elhangozzék a jövő új nagy fogadalma: együtt leszünk továbbra is a régi fegyverrel, újult erőkkel a közös nagy célokért! A világ legnagyszerűbb temploma a régi Rómában állott és ez a felírás volt rajta: Minden isteneknek! Akik észrevették, hogy a vallások és az istenek csak látszólag ellentétesek, mindnek jó a célja és megfér egymással az ember javára — azok legközelebb értek bizonyára az egyetlen Isten nagy szívéhez. Mi, akik évtizedek óta egyengetjük nagy rokonszakmáink között a közös dűlőket, irtjuk közülök a tüskesövényeket, szeretnénk, ha mi is meg tudnánk építeni a négy szakma számára a teljes együttműködésnek és a gyanakvás nélküli megértésnek a templomát. Évenkint, sőt hó- naponkint kirobbannak élesnek és fenyegetőnek látszó ellentétek a rokonszakmáink táborában, bizony súlyos szavak hangzanak el, sőt tettek is történnek, amelyek ideig-óráig zavarólag hatnak, de ezek a belvillongások csak addig tarthatnak, amíg a közös veszedelmek meg nem jelennek megint a látóhatáron. És akkor újból együtt van a tábor, amelynek sohasem is volna szabad több részre szakadnia, vállvetve feszítjük ki a pajzsot, védjük magunkat és védjük egymást! Mi rendületletlenül hisszük, hogy kell olyan helynek lennie a mi négy szakmánkban, ahol közös csatákra találkozzunk és ahol megvitatjuk belső csetepatéinkat is engesztelhetetlen gyűlölet nélkül az igazságkeresés hangján. Mi ennek a helynek tartjuk fenn a Vendéglősök Lapját, amelynek közel félévszázados neve már csakugyan régesrég fogalommá lett a négy szakma egységes küzdelmeinek a lobogóján. A kávés, a vendéglős, a korcs- máros és a fogadós minden érdekéért fegyvert emelt ez a lap a harcos évtizedek alatt és békítgette az egymás ellen zsörtölődő testvéreket. A lap címe régi, nagyon régi, akkoriból, amikor még nem vált el olyan élesen a korcsmáros, a fogadós, kávés a vendéglőstől, mint a mai komplikált modern életben és mi megMegtiltják a büffék este 8 óra utáni utcán át való árusítását. A napokban érkezett le az ország kereskedelmi és iparkamaráihoz a kereskedelmi miniszternek az a rendelete, amely 1928. március hó 1 -ével megtiltja a vendéglők, büffék, korcsmák, kávéházak, kávémérések, cukrászdák és kifőzök este 8 óra utáni utcán át való élelmiszerkereskedését. A rendelet értelmében az az iparűző, aki a fenti és nyilván étkezés céljait szolgáló helységekben jelenleg a fűszer- és csemege-, vagy általában az élelmiszerkereskedés keretébe foglalható kereskedést űz, köteles az elsőfokú iparhatóságnak a rendelet életbelépését követő nyolc nap alatt bejelenteni, hogy üzlethelyiségében nyilvános étkezőhelyiséget óhajt fenntartani, vagy pedig fűszer-, csemege- vagy élelmiszerkereskedést kíván űzni. Azokban a helyiségekben, amelyek nem fűszer-, csemege- vagy élelmiszerkereskedéssel foglalkoznak, utcán át, vagyis az üzlethelyiségen kívüli fogyasztásra az ilyen üzletekben fogyasztani szokott szeszesitalokon, szeszt nem tartalmazó üdítőitalok, szódavizén, ásványvizén és péksüteményen kívül csak olyan italok és élelmicikkek árusíthatók, amelyeket az illető üzletben állítottak elő. Nem esik a fenti korlátozások alá a cukorkaféléknek és száraz süteményeknek cukrászdákból utcán át történő elárusítása : tejnek és tejtermékeknek kávémérésekből az élelmiszerüzletek nyitvatartására megállapított idő alatt utcán át történő elárusítása, hatotfan látjuk sokszor sok évtizedes barátaink, előfizetőink folytonos táborában azokat, akik korcsmárosok, kávésok és vendéglősök is voltak már emelkedő pályájukon és mindvégig ragaszkodtak az ő régi lapjukhoz, mindig friss szellemű, egyre növekvő erejű fegyverhordozójukhoz, a Vendéglősök Lapjához. A múlt kötelez és előírja a jövőt, vas következetességgel kitartani a tábor mellett, amely úgy kitartott mellettünk. A mi lapunk a piros szalag a négy szakmai testvér szívén — összefon, bíztat és melegít és minden apróbb-nagyobb házi csatán át hirdeti: egyek vagyunk! A legfőbb harcunk mindig közös, mert közösek az ellenségeink is. Tudnunk, hinnünk és hirdetnünk is kell ezt, mert hiszen csak így várhatunk igazán boldog újabb és újabb esztendőket. Elszálló haragokon és múló elkeseredéseken keresztül is legyen az utunk tovább az örök szeretet, amely megért, elnéz és megbocsát a testvérnek! valamint olyan megrendelések foganatosítása, amely egy vagy több személyre szóló és túlnyomó részben az illető üzemben elkészített ételekből álló reggelinek, ebédnek, uzsonnának vagy vacsorának házhoz szállítására irányul és végül a vasúti és hajóállomások területén lévő nyilvános étkezőhelyiségekből folytatott szokásos árusítás. A rendelet intézkedik arról is. hogy a fenti helységekben olyan berendezést vagy berendezési tárgyakat tartani tilos, amely nem az illető üzlet céljaira, hanem kizáróan fűszer- és csemege-, illetve élelmiszerkereskedés gyakorlására szolgál. Azokat a berendezési tárgyakat, amelyeket vendéglőben, korcsmában, kávéházban stb. iparban, valamint a fűszer- és csemege-, illetve élelmiszer- üzletben egyaránt használnak, például mérleget vagy sonkavágógépet, a vendéglő, korcsma, kávéház stb. üzleteknek csupán olyan helyiségeiben szabad tartani, amelyeket a vendégek nem látogatnak. A vendéglők, kávéházak, korcsmák a vendégek által látogatott helyiségeiben a közönség kiszolgálására szánt ételadagokat csak üvegszekrényben vagy üvegbura alatt és a vendégek kiszolgálására kerülő legfeljebb egy-egy adagot szabad pultokon elhelyezni. Végül intézkedik a rendelet arról is, hogy a vendéglők, biitfék, kávéházak, kocsmák kirakatát tilos oly módon berendezni, hogy az a közönség körében azt a látszatot keltse, hogy az üzem fűszerkereskedés és csemege- vagy élelmiszerkereskedés.
