Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-10-20 / 20. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1927. október 20. Húsz év alatt 931 pincér járta ki a pécsi pincértanonciskolát. A múlt hónap végén húsz év előtt megszentelt zászlójuk alatt hálaadó szent misére vonultak fel a pécsi vendéglősök a belvárosi plébánia- templomba, ahol Kelemen Andor dr. plébános mondott szentmisét és szentbeszédében méltatta a zászló jelentőségét. Majd a belvárosi fiúiskola zenetermében díszközgyűlés volt, a pincérszakiskola húszéves fennállása alkalmából. Ezen jelen voltak Nendtvich Andor polgármester, az előkelőségek, igen sok meghívott vendég, a vendéglősök, pincérek és a szakiskola tanulói. A főhelyet özv. Cscrta Antalné a zászlóanya foglalta el. A Himnusz eléneklése után Schmidt János, a vendéglős szakosztály elnöke üdvözölte a megjelenteket, Perényi Ödön, a szakosztály jegyzője ismertette a zászló alapításának történetét, majd Radócsay Imre, a pincértanoncszakiskola felügyelőbizottságának elnöke emlékezett meg az iskola létesítésének körülményeiről. Somssich Sándor, a szakiskola igazgatója felolvasta ezután az iskola húszéves történetét. A pécsi országos kiállítás ideje alatt 1907. szeptember 12-én határozták el létesítését és december 5-én már megkezdték a tanítást a makár uccai iskola rajztermében. Az első felügyelő-bizottság elnöke Littke Lőrinc, tagjai Radócsay Imre, Számpf Ádám, Schmidt János, Szabó Sándor, Ladika István, Sugár Miksa, Jusztusz Samu, Vágó Sándor, Rehling János, Szigethy Ede és Kádár István. Az első igazgató, Magda Pál, kiváló szervezőerő és nagy munkabírású tanító 1922-ben bekövetkezett haláláig ált az iskola élén. Utána két évig Szigriszt Rezső helyettes igazgató, 1924 óta pedig Somssich Sándor vezeti az iskolát. A szerbek elvitték ugyan az iskola felszerelését, de a pincéregylet és más jóakarók bőkezűségéből fedezték. A legtöbb munkát Radócsay Imre fejtette ki az iskola érdekében, aki nem sajnált sem fáradságot, sem anyagi áldozatot, a rossz gazdasági viszonyok között is erőt öntött a csüggedőkbe. Hálásan emlékezett meg a jelentés Pécs városáról, amely nemcsak helyet adott az iskolának, de anyagilag is támogatta. A húsz év alatt 931 növendék hagyta el az iskolát és tudásukkal, modorukkal megbecsülést vívtak ki maguknak. A lelkesen megtapsolt felolvasás után Szőllőssy Ferenc, a dunántúli vendéglősszövetség főtitkára Székesfehérvárról üdvözölte lelkes beszédben, igen meleg hangon az iskolát, míg a budapesti vendéglősök táviratot küldtek. Nendtvich Andor polgármester Pécs város közönségének üdvözletét tolmácsolta. Kiemelte Radócsay Lakoldalmak, bankettek, ünnepélyek alkalm&ból terítési oélokra szolgáló evőeszközök, edények, tálak, asztalok, székek jutányos árban k ö 1 o s ő n kaphatók. Singer Józsefné, Budapest, VII., Király uoca 28, Imre érdemeit, aki az iskola létrehozásában és fennmaradása érdekében kifejtett nagy munkásságáért a város közönsége háláját is kiérdemelte. Jó pincérek, jó vendéglők emelik a város idegenforgalmát. Dicséretére válik Pécsnek is, hogy ez az egyetlen város ahol nincs borravalórendszer. Készséggel helyezi kilátásba a város közönségének támogatását a jövőre is. Több beszéd után Radócsay Imre zárószavavaiban a jelenlegi tanítóság szeretetét kérte az iskola érdekében. Schmidt János szakosztályi elnök pedig megköszönve a hatóság és a vendégek megjelenését, a díszközgyűlést bezárta. Délután Pécs közönsége szép számban kereste fel a Radócsay-szőlőt, ahol ízletes ételek kitűnő italok és jó zene mellett a pincértanoncok ötletes, humoros előadásai és a kis hatéves Turmann Már- tuska tánca mellett pompásan elszórakoztak. Megszüntetik a magán-munkaközvetítőket. A népjóléti miniszter rövidesen parlament elé terjeszti szociálpolitikai törvényjavaslatait. Ezek egyike a sztrájkjogot és kollektív sáerződések kérdését szabályozza és kiterjed a munkapiac megszervezésére is. Az állami munkaközvetítés kiterjesztésével és ennek érdekében — hír szerint — J kormány meg fogja szüntetni a magán-munkaközvetítőket és velük az ipartestületi és külön szakmai közvetítőket is. A munkapiac helyzetéről az állami közvetítő mellett működő számos magánközvetítő miatt igen nehéz tiszta képet alkotni. Ez volna a főok az állami munka- közvetítés kizárólagossá tételére. Egy dúsgazdag budapesti vendéglős tragédiája. Leyrer Károly budapesti vendéglős (Wesselényi u. 57.) a napokban agyonlőtte magát saját házának pincéjében. Holtan talált rá a családja. A dúsgazdag és gondoktól mentes vendéglőst állítólag az keserítette el végzetesen, hogy bérházának egyes lakói akadályokat gördítettek építkezési tervei elé, amelyekkel újabb emeleteket akart ráhúzni a házára. Temetése a szakma nagy részvéte mellett ment végbe, felesége, gyermekei és nagyszámú rokonság gyászolják. Szállodai és vendéglői alkalmazottak világ- kongresszusa Genfben. A „Nemzetközi Genfi Szö- vettség" szállodai és vendéglői alkalmazottaknak a hotelkörökben ismert és az egész világon elterjedt szervezete október 11—14. között tartotta Genfben XII. nagy képviseleti közgyűlését. A közgyűlés a Genfi Szövetség 50 éves fönnállásának alkalmából, mint jubileumi közgyűlés, különös ünnepségek között zajlott le. A tanácskozások napirendjén az egylet aggkori segélypénztára, a hotelalkalmazottak nemzetközi mozgásszabadságának helyre- állítása s a borravalórendszernek a kulturállamokban való eltörlése, továbbá oktatási és munkaidőkérdések állottak nemzetközi megvilágításban. A nevezetes gyűlésre a világ minden államából eljöttek a képviselők és szakkörökben nagy érdeklődéssel néztek a szállodai és vendéglői alkalmazottak e világgyűlésének határozatai elé. A magyar- országi osztályt Kommer Béla, az országos vezetőség elnöke, Csik József, a Genfi Szövetség budapesti osztályának vezetője és Tackier Lajos, az országos vezetőség tagja képviselték Genfben. A magyar képviseletet érdekessé teszi, hogy a pesten időző Kloss Gyula, aki a newyorki genfi sectio vezetője, a magyar vonatkozású genfi ügyek lelkes pártfogója, támogatja azokat a törekvéseket, melyeket a magyarországi genfisták maguk elé tűztek s melyek közötti első helyen szerepelnek az aggkori segély s a magyar genfi otthon megteremtése. A küldöttség Genfben a szövetségnek átadta a magyar osztály ajándékát, egy díszes aranyozott ezüst serleget. Megszűnt a harc a szegedi szódavíziparban. Mint ismeretes, a szegdi szódavízgyárak hónapok óta harcban állanak egymással, aminek következtében a szódavizet önköltségi áron alul árúsították. Hosz- szas tárgyalások után most befejezést nyert ez a harc és a szegedi szódavízgyárosok kivétel nélkül elhatározták, hogy a mai naptól kezdve a régi, tivegen- kinti 10 filléres árat állítják vissza, nem nagy örömére az ottani szakmáinknak. Panaszkodnak a sámsoni korcsmárosok. Van egy községe Békés vármegyének, amelyikben pang a korcsmái ipar. A békéssámsoni korcsmárosok összefogtak és kérvényt adtak be a főszolgabíróhoz aziránt, hogy akadályozza meg egy újabb sámsoni korcsma nyitását, mert ez katasztrófával fenyegetné őket. Elpanaszolják kérvényükben a sámsoni korcsmárosok, hogy üzleteik üresek, vendégük nincs. Engedély-elvesztés vagy csak: engedély-törlés? Egyik vezető szakmai érdekképviseletünk a következő érdekes figyelmeztetést közli a vendéglősökkel és korcsmárosokkal: 1. Ha azért veszik el az italmérési engedélyt, mert az italmérési illetéket az illető vendéglős nem fizette be, ez nem engedély-elvonás, hanem csak engedély-törlés. Azért, ha törlik valakinek az ital mérési engedélyét, nyomban folyamodjon a miniszterhez és azt visszakapja. 2. Áthelyezésnél nem kell a pénzügyigaz- gatóság engedélyét bevárni, az illető mérhet azonnal. 3. Borvizsgálatnál a vendéglős menjen maga a bizottsággal és ne alkalmazottat küldjön le a pincébe. És ha valamely borból a bizottság mintát vesz, úgy kérjen a vendéglős a maga részére is mintát és vegyelemeztesse ő is. Iparosnagygyűlés. Fölkértek a következők közlésére: E hó 23-án délelőtt 10 órakor a régi képviselőházban, Főherceg Sándor u. 8. iparosnagygyűlés lesz, melyen minden iparosnak legfontosabb érdeke jelen lenni. Meghalt Arad megye úri cigányprímása. Aradról írják, hogy Nemcsányi Gyula, aki a világháborúban aktív főhadnagy volt és a román megszállás után mint cigányprímás kereste tisztességgel kenyerét, meghalt. Nem- csányit egész Arad megyében ismerték és szerették, igen jó családból származott és mint gyermek, már kitűnően hegedült. így adta a fejét cigánysorra ... Alig 34 évet élt. A munkaadó a felmondásban lévő alkalmazott fizetési előlegét teljesen levonhatja. A munkaadó a felmondásban levő alkalmazott nagyobb fizetési előlegét a havifizetés kétharmadának erejéig helyezte levonásba. Az alkalmazott emiatt kilépett s perelte a felmondási időre eső járandóságait. A budapesti központi járásbíróság a keresetnek helyt adott, mert az előleglevonás nem haladhatja meg a végrehajtási novella szerint lefoglalható fizetést. A törvényszék és a Tábla viszont azt az álláspontot foglalta el, hogy az előleg felvett fizetés, tehát a munkaadót szívességéért hátrány nem érheti. Berkes Béla Amerikában. A jazz hazájában, Amerikában sorozatos sikereket arat most Berkes Béla, aki bandájával kalandos úton került át a tengeren. Az volt a terve, hogy amerikai cigányokból állítja össze zenekarát. Ez azonban sehogysem akart sikerülni. Aki jó zenész van odakint, annak állása van és amikor a gyenge banda élén játszott Berkes Béla, nem tudta elérni a megszokott hatást. Elment tehát Széchenyi László grófhoz, a washingtoni magyar követhez és arra kérte, adjon neki pénzt, amelyen hajóra ültetheti az egész bandát. Ezt a pénzt ő azután becsülettel visszafizeti, mivelhogy nem kétséges, hogy hamarosan szép honoráriumokat kap majd fellépéséért. Széchenyi gróf felvilágosította, hogy a hivatalos pénzekből nem utalhat ki a számára akkora összeget, amely elegendő volna, hogy egy egész cigányzenekar Budapestről Amerikáig utazzék. Ellenben megismertette egy áldozatkész amerikai magyarral, aki gyűjtést indított és csakhamar megszerezte Berkes számára a 8000 pengő értékű dollárt, amelyet a boldog Berkes azonnal postára adott és két hét múlva már szívére ölelte a maga cigányait. Ezekkel ma már nem csekély népszerűséget ért el. A sörtermelés nagy emelkedése. A Pénzintézeti Központ jelentése kimutatja, hogy a magyar söripar tavaly 419.031, az idén 536.584 hl. sört készített. Még szembe- ötlőbb a söripar jó konjunktúrája, ha az 1926. és 1927. évi júniusi termelési adatokat állítjuk szembe. Ezek szerint tavaly júniusban a termelés csak 32.582 hl. volt, az idén viszont 88.134 hl. A sörtermelés tehát jóval több, mint száz százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a magyar bor- fogyasztás csökkent. A Miskolci Pincérek Nemzeti Egyesülete október 6-án tartott rendkívüli közgyűlésén Kerékgyártó József eddigi elnök helyére — minthogy ő a Vendéglősök Egyesületének vezető tagjainak sorában foglal helyet mint vendéglős — az ő ajánlatára Venesz Jánost — Leffler Béla vendéglős főpincérét — választotta meg elnökké. Örkényi saját termésű BORAIMAT budapesti IX., Ferenc körút 2. (Ráday ucca sarok) kereskedői rezsi elejtésével árúsí tóm. FARKAS ALADÁR, bortermelő 1™««°-. j. 464-9*|
