Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-06-05 / 11. szám

A 2 Vendéglősök Lapja 1936. június 5. kivételes és állandó engedélyt adott, hogy ott a szórakozó közönség a délutáni 5 órai teák alkalmával, valamint az esti órákban éjfél után 1 óráig táncolhasson. Ezek a helyiségek, ahol az alkalmi vagy rög­tönzött táncolás engedélyezve van, a következők: Astoria, Bellevue, Britannia, Dunapalota, Palace, és a Szent Gellért szállodák, a Margitszigeti Nagy Szálló, Sziget Club, Kiszel étterem a Kossuth Lajos utcában, az Angol Park területén lévő terrasszvendéglő melletti hangversenyterem és végül az Erzsébet Sósfürdő üzeméhez tar­tozó vendéglői helyiség. Minden más szállo­dában, vendéglőben és kávéházban és azokban a helyiségekben, ahol fogyasztási célokra szeszes italokat, ételeket vagy kávéházi cikkeket szol­gáltatnak ki, amely helyiségek tehát éttermi vagy kávéházi jellegűek, tilos bárminemű tánc, vagy ehhez hasonló mutatványok és előadások tartása, még a fogyasztóközönség esetleges rész­vételével is. Ezekben a helyiségekben a tánc vagy hasonló előadások és más mutatványok csakis abban az esetben tarthatók, ha a helyi­ség a fogyasztóközönségtől elkülönítve e célra színpadszerüleg van berendezve. Ez esetben is azonban az előadások tartására külön rendőr- hatósági engedélyre van szükség. A mulatókra nézve külön szabályok vannak érvényben. Ezek többnyire tánchelyiségek és állandó engedéllyel rendelkeznek. Az ételek és italok kiszolgáltatására szolgáló helyiségekben esetleg alkalmilag megtartandó táncmulatságok tekintetében az idevonatkozó szabályok betartásával szintén a rendőrség ad­hat engedélyt. Ezt az engedélyt Budapesten a főkapitányság engedély osztály a adja meg, de előbb láttamoztatni kell az illető kér. kapitány­sággal az engedély elnyerésére irányuló kér­vényt. Amint látható, a mulatók üzleti jellegükből kifolyólag, némely helyiségek pedig kivételesen állandó engedéllyel birnak a táncra. Más helyi­ségben is lehet táncolni, csakhogy ahhoz esetről- esetre rendőri engedélyre van szükség. Aki ezen engedély nélkül a fennálló rendeletek meg­szegésével, vagy kijátszásával bárminemű tánc, vagy evvel rokon mutatványokat és előadást tart, tizenöt napig terjedhető elzárással és egy­millió koronáig terjedhető pénzbírsággal bün­tetendő. Nagyon gyakran előfordul, különösen a nyári vendéglők kerthelyiségeiben, hogy a fogyasztó közönség köréből egy-két pár táncra perdül a zene hangjaira, főként akkor, ha emelkedett a hangulat. Kérdés tárgyává tehető, hogy ilyenkor az üzlettulajdonos felelősséggel tartozik-e az engedély nélkülitáncért. Egy belügyminiszteri döntés szerint olyan esetben, ha ez a tulajdonos beleegyezése nélkül történt, amennyiben nincs annak táncmulatság jellege, nem büntethető. E méltányos álláspont ellenére elég gyakran történnek feljelentések hasonló esetek miatt. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az egész­ségtelen táncszenvedély csökkenőben van, a vad ütemek ellanyhulnak s a sokszor bántó idegen zene és tánc lassan-lassan eltűnik. Ismét elfoglalja méltó helyét a háttérbe szorított jó magyar cigánymuzsika és a kulturált nyugat­európai tánc. A bankjegy felülbélyegzése. A Nemzeti Bank az illamjegyek egy részét felülbélyegzéssel látja el, hogy a közönség mielőbb hozzászokjék a pengőszámításhoz. A pengőértékben való felülbélyegzést ősszel kezdik meg és ez év végéig a bankjegyforgalom felét bélyegzik le, mfg a másik fele továbbra is használatban marad felül­bélyegzés nélkül. A felülbélyegzés úgy fog történni, hogy vízszintes bélyegzőt nyomnak rá az államjegyekre, amely a pengőben kifejezett értéket fogja matatni. Az ezer­koronás bankjegyekben a felülbélyegzés a következő lesz: 8 fillér — nyolc fillér. A Nemzeti Bank csak azokat a bankjegykészleteket fogja felülbélyegezni, amelyek a bank­nál vannak felhalmozva. A forgalomban lévő bankjegy bevonása ugyanis rendkívül nagy munkát igényelne. Az államnyomda egyébként június 1-től kezdve csak pengő­bankjegyeket fog már nyomni, amelyek január elsején kerülnek forgalomba. Január elsején tehát háromféle bank­jegy lesz forgalomban és pedig pengőbankjegy, felül­bélyegzéssel ellátott és e nélküli államjegy. Mi újság a jugoszláviai szakmában? Tanulmányút a Bácska, a Vajdaság és Belgrád területén. — Régi jó ismerősök. Hogyan áll a szakma? A jugoszláviai szállodás, vendéglős és kávés­szakma lekötelezőén szíves meghívására a Ven­déglősök Lapja hosszabb tanulmányútra kül­dött ki Jugoszláviába. Ennek az új délszláv birodalomnak a szakmai élete csakugyan olyan sok vonatkozásban és összefüggésben van a magyar viszonyokkal, hogy megéri a tanulmány­útra fordított áldozatokat. Sorrend szerint vázo­lom itt a bejárt városokat és szakmai viszo­nyokat. Suboticán a helyzet nem változott 1919 óta. Igen élénk a szakmabeli élet. A Városi kávé­házban most is Róna Árpád a közkedvelt főúr. A Lloyd-klub és étterem a város legelőkelőbb helye, vendégei a város katonai és közéleti elő­kelőségei, forgalma, étlapja elsőrangú. Lengyel Vilmos nagyszerű szaktudása vezeti ezt az üzemet. A Hotel Nacionál-bm Hajzán Lajos főpincér munkálkodik pompás eredménnyel és sikerrel. A Hotel Beográd — valamikor Pest szálloda — tulajdonosa, Tumbász Lázár kitűnően érti, hogy a régi békeviszonyok kényelmét és for­galmát varázsolja elő. És ebben nagy segítsé­gére van Osgyán főpincér. A Casino Lloyd ugyancsak előkelő és nagy látogatottságú hely Knopf Károly főpincér szakszerű működése folytán. A Vendéglősök Lapja régi, kitűnő nevű szak­táborából itt meghalt Vass vendéglős és a jóhírű Vass-vendéglőt a fia, Vass Elemér örö­költe tőle. Modern, okos és mindenben szak­szerű vezetése egyre emeli nívóját és ered­ményeit. A szakmában nagy elismerésnek örvend Kun Árpád igen forgalmas, szép üzlete, továbbá Weitmann Péter és Horváth Lajos vendéglője, amelyek mintái a hasonló arányú szakmabeli üzemeknek. Suboticán (Szabadkán) a vendéglői és szál­lodai forgalom általában igen nagy. A jugoszláv kormányzat szabadelvű és türelmes fölfogású, a zaklatások, italmérési elvonások, hajszák, revíziók ismeretlenek. Mindenki kaphat ital­mérési engedélyt, ha becsületes ember, — ő lássa, mire megy vele, a verseny teljesen szabad. A magyar lapok használata ellen sincs kifogás, csak az az egy a kivánalom, hogy amennyi magyar újság van az üzletben, legalább annyi szerb, vagy horvát lap is legyen. Az idegent meglepi, hogy a kávénázakban éppúgy mérik a pohár sört, mint a vendéglőkben. Növi Sad (Újvidék) szintén nagy vendég­forgalmú, élénk város maradt. Sok régi szak­emberrel találkozunk, a kitűnő Sloboda szálló­ban Lukacsics István a főpincér, mint régen és I» IM-11 Lmm.c* M y A debreceni „Arany Bika“-szálloda épülete folyó 1926. évi november hó l-től bérbeadó. Az „Arany Bika“, amely az ország legismertebb és jövedelmezőség szempontjából beigazolhatólag leg­kiválóbb szállodája, 160 vendégszobával, fürdőszobák­kal, díszes földszinti és félemeleti kávéházi helyisé­gekkel, gyönyörű éttermekkel, söntéssel, bar-helyiség- gel stb., továbbá nagy és kis díszteremmel, több kisebb-nagyobb különteremmel, bőségesen méretezett mellékhelyiségekkel, terjedelmes pincékkel bír. A szál­loda központi gőzfűtéssel és szellőztetéssel, hideg- és melegvíz-szolgáltatással, gáz- és villanyvilágítással, modern konyhaberendezéssel, személy- és teherfelvo­nókkal van ellátva. A szállodával kapcsolatos épületben van Debre­cen város legnagyobb forgalmú mozgóképszínháza, modern gőzfürdője és 26 lakásos bérháza, amelyek a bérlet tárgyát ugyan nem képezik, de ennek jöve­delmezőséget jelentősen fokozzák. A bérleti ajánlatok az ,,Arany Bika“ Rész­vénytársaság debreceni ügyvezetősógéhez (Debrecen, József királyi herceg u. 5.), vagy az Országos Építő Részvénytársaság­hoz (Budapest, V., Fáik Miksa utca 24.) intézendők. ma is olyan népszerű. A Béla Ladja (Fehér Hajó) szállót Jancsitics Péter vezeti kitűnően. A Sloboda kávéházban az ismert, kedves Din- dinger Johann a főúr, jól érzi magát és szépen megy a sora. Ugyanott van Qebhardt József, az ismert nevű, elismert szakemberünk is. A délszláv birodalom rohamosan fejlődő, építkező és nagyforgalmú fővárosában, Belgrád- ban is sok a szakmabeli ismerősünk. Ebben a hónapban rendezik meg itt a szakma bálját, amelynek rendezőségében nagyszámmal vannak magyarok. A Srpski Kralj-ban a kitűnő Jaczkó Vilmos a séf. Csak menű-rendszerrel dolgozik a szakma, minden kiszolgálónak 6 asztala van, mellette egy borfiú, a kereset havi 4—7000 dinár a teljes ellátáson kívül. A viszonyok a szakmában kitűnőek, munka nélkül senki sincs, csak aki nem akar dolgozni. Erősen érezhető a pincér­hiány. Magyarországból és német vidékek­ről a fölösszámú, dolognélküli kitűnő szak­ember nem jöhet át ide, hiszen nem tudja anyelvet és le sem telepedhetik. Be kell várni a belső, jugoszláviai bennszülött utánpótlást a szakmá­ban. A Srpski Kralj konyhaséfje viszont Faltus Károly, a híres szakács, aki a budapesti Hun­gáriában lett elismertté. A Petrográd szálló és a Casinóban Matesz Antal és fivére vezetik a konyhát nagy elismerés és népszerűség között. Vrsacon Kohn Hugó szállodás a legelső szak­ember. Felesége, aki a jobbkeze volt és min­denben a legszakszerűbb és szerető segítsége, meghalt a szakma együttes gyászára. A ked­velt szálloda azóta is modern, kristálytiszta, mintaszerűen rendezett. Veliki-Becskereken a Hotel Róza kávéház a legnépszerűbb a jóhírnevű Toskov Péter fő­pincér vezetése alatt, akinek egyébként jófor­galmú külön üzlete is van. — Ugyancsak Veliki-Becskereken Osztó János vendéglős üzeme a legjobb nevű pompás étterme és jó borai miatt. Zentán kedves családi esemény okozott örö-, met a szakmának. A Hotel Royal népszerű főurának, Thurzó Józsefnek fia született, akit apja után Józsefnek kereszteltek. Somborban a Kereskedelmi Kaszinó vendég­lőjét nagyszerűen vezeti Richter Antal, az elismert vendéglős-szakember. A Hotel Slobodát Hodossy Sándor vezeti fiával, Lajossal együtt. Gyönyörű eredményeiket modern és tökéletes szaktudásuknak köszönhetik. Ugyancsak Zom- borban az egyik legnagyobb forgalmú és leg­kedvesebb hely a Máté-vendéglő — Máté Antal pompás éttermeivel. Osijek (Eszék) egyik nagy szállóját, a Hotel Royalt Weingruber bírja, a budapesti Wein- gruber Antal testvére. Ott Haas Manó igazgató külföldön is elismert képességei állanak a nagy­üzem élén. — A másik nagy szálló, a Grand Hotel, a Görög-család kezében van, az is modern, ragyogóan tiszta és páratlan népszerű­sége miatt igen nagyjövőjű. (S.) A főpincérek és a lapelsiilyesztések. A Főpincérek Országos Egyesülete taggyűlést tartott az ujságkérdésben. A napirend előtt Hajdú József elnök Gárdonyi Józsefet parentálta el, aki az egyesület dísztagja volt. Emlékezetét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Hajdú József elnök a napirend során beszámolt azokról a tárgyalásokról, ame­lyeket az ujságkérdésben a Napilapok Szindikátusának megbizottaival folytatott. A tárgyalás során közös meg­állapodásra jutottak, melynek eredményeképpen a kávé- házakban lebélyegzik az újságok példányait és csak ilyen lapot szabad a kávéházakban a vendégek asztalára tenni. A főpincérnek a lapot a rikkancstól átvenni nem szabad. A rikkancsnak kötelessége lesz ezentúl a lappél­dányokat a kávéház kasszájában leadni. A Főpincérek Országos Egyesülete kötelezettséget vállal tagjaiért és vállalja az erkölcsi obligót aziránt, hogy az egyesület kötelékébe tartozó tagok többé a rikkancsokkal üzleti összeköttetésben állni nem fognak. A tagértekezlet Hajdú ■ József elnök referátumát tudomásul vette és elfogadta az elnöknek azt a javaslatát, hogy körlevélben tudassák tagjaikkal a Napilapok Szindikátusával történt megbeszéléi eredményét. A kávésok ugyanígy határoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents