Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-02-20 / 4. szám
XXXXII. ÉVFOUYAM 4. SZÁM 1920. FEBRUÁR 20 rr VENDÉGLŐSÖK VESAÉ6LÖ-, HZiLLé-, KÁVÉS IPAKI Éi KÖZ«AZD1!SÁ«I SZAKLAP M. kir. postatakarékpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AJL APÍTOTTA IHÁSZ «TÖR«! Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Tele fonsz ám: „József“ 2 2 — 81 Farsang utója elmúlt és vele elmúlt megint a téli szezon a mi szakmáink feje fölül, anélkül, hogy valami biztató, döntő segítséget juttatott volna akár a vendéglős, akár a kávéházi, akár az éttermi, vagy akár a korcsmárosi iparnak. A böjt, a husvét és a kedvezőtlenebbnek tartott tavaszi idő már igazán alig ronthat valamit a mi ügyeinken — olyan gyönge volt a szezon. Az egyetlen, ami még biztató az idei szezonban, az, hogy valamennyire megkezdődött mégis az éjszakai élet. Kávéházakban, éttermekben egyaránt tapasztalható volt, hogy az eddigi megbízhatatlan sibervilág letüntével állandóbb jellegű, úgyszólván törzsközönség kezd kialakulni megint az éjszakai élethez. Mert az az egy bizonyos, hogy üzletet alapítani igazán nem lehet a pénzszóró sikkasztókra, eszeveszett napi milliomosokra, akik holnap már a börtönöket töltik meg, vagy a határokon túl menekültek. Nagyon lassú a közönségnek ez a visszatérő kedve és tehetsége a békebeli kedves mulatozáshoz, vidám éjszakákhoz és talán még kell egy-két esztendő hozzá, hogy a régi világ teljesen visszaálljon a szakmáink éjszakai iparához. Már pedig addig a nappali üzemek is megérzik, meg kell érezniök az éjszakai kedvetlenséget. A szakmáinkra súlyos csapást jelent az a szeszélyes naptári tény, hogy az idei farsang egyike volt a legrövidebbeknek, hosszú évek óta, alig tartott néhány hétig. Ezekre a hetekre aztán összezsúfolódtak a mulatságok, elárasztották és elkábították a közönséget, amely így nem tudott megfelelő hangulatba jönni. Tény az, hogy a farsanggal még nem ér teljesen véget a szezon, de az is bizonyos, hogy a farsang után az üzlet erősen megcsappan mindenfelé. Mindenesetre örvendetes tény az, hogy az ősszel lavinaszerűen megindult összeomlások most már ritkulnak. A szakma hitelezői kezdenek észretérni, miután százával tették tönkre türelmetlenségükkel önmagukat és a legtöbbet ígérő, biztató üzleteinket. Ennek az észretérésnek meglepő jeleit tapasztaltuk legutóbb néhány nagyobb szakmai üzem kényszeregyezségi tárgyalásainál is, a legfenekedőbb hitelezők is egészen más húrokat pengettek már, úgyhogy ilyképpen sikerült sok, igen méltányos egyezség jóváhagyását megnyerni a csődbíróságok előtt. Sajnos, még mindig történnek igen élénk visszahatást keltő megroppanások. Legutóbb is a budai híres Márványmenyasszony sok évtizedes üzeme akadt el így, a szakma és a közönség osztatlan sajnálkozása mellett. Remélhető azonban, hogy Bár a vasárnapi és Szent István napi munkaszünetre vonatkozó törvényes rendelkezések nem korlátozzák oly általános hatállyal az italmérőket és árúsokat, mint a többi iparágakat, mégis az italmérések sokféle fajtájára nézve különböző intézkedéseket tartalmaznak s így helyes értelmezésük többoldalú megvilágításra szorul. Hogy teljesen áttekinthető képet adjak, idézem a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó 94.537— 1921. kereskedelmi miniszteri rendelet 6. §-át, mely a szeszesitalok vasárnapi és Szent István napi árusítására vonatkozólag a következő alapvető rendelkezéseket tartalmazza: „A gyógyszertárakban a gyógycélokra rendelt égetett szeszesitalok ezen üzletek nyitvatartásá- nak ideje alatt árusíthatók. A gyógyszertáraktól eltekintve más üzletekben égetett szeszesitalok, a különleges (finomított) égetett szeszesitalokat is ideértve, sem tisztán, sem más italokhoz keverve nem árusíthatók és ki nem szolgál- hatók; vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben és cukrászdákban azonban teához rumot a szokásos mennyiségben ki lehet szolgáltatni. Bor, bormust, gyümölcsbor, sör és szeszt nem tartalmazó üdítő italok a korlátlan kimérési üzletekben (vendéglőkben és korcsmákban) reggel 7 órától az ezekre az üzletekre nézve megállapított záróráig árusíthatók és kiszolgáltathatók. A korlátolt kimérés jogával felruházott üzletek közül a kávéházakban csemegebornak álló és ülő vendégek részére való poharazása, valamint a palackbornak és palacksörnek kimérése, illetőleg kiszolgáltatása, továbbá szeszt nem tartalmazó üdítő italok kiszolgáltatása, a cukrászdákban csemegebornak álló és ülő vendégek részére való poharazása, úgyszintén szeszt nem tartalmazó üdítő italok kiszolgáltatása az ezekre az üzletekre nézve megállapított záróráig van megengedve. A korlátolt kimérés vagy kismértékben való elárúsítás jogával felruházott bármilyen elnevezésű fűszer- és csemegeüzletekben, illetőleg vegyeskereskedésekben (szatócsüzletekben, foa mostani megingások már nem vezetnek el a katasztrófákig sehol. A hitelezőknek éppúgy érdekük, mint a szakmabeli üzemeknek, hogy ezek olyan állapotban maradjanak, hogy minél gyorsabban jövedelmezve törleszthessék adós ágaikat. És nem lehet messze az az idő, amikor szakmánk legsúlyosabb baja, a tőkehiány, szintén a múlté lesz. gyasztási szövetkezeteknek vegyeskereskedés jellegű üzleteiben), amennyiben ezek az üzletek a fennálló rendelkezések értelmében nyitva tarthatók, a pénzügyi hatóság engedélyében felsorolt szeszesitalok, az égetett szeszesitalok kivételével, az illető üzlet nyitvatartására nézve a rendeletben megállapított idő alatt kiszolgáltathatók, illetőleg kismértékben árusíthatók. Ugyanaz alatt az idő alatt a szeszt nem tartalmazó üdítő italok is árusíthatók. A kizárólagos pálinkaméréseket munkaszüneti napokon az egész napon át zárva kell tartani." Ezek a törvényes rendelkezések eléggé világosak és érthetőek, mindazonáltal szűrjük le a következő főelveket: Égetett szeszesitalok semmiféle (korlátlan, vagy korlátolt) üzletben nem árusíthatók. Egy kivétel van, a rum, amelyet teához a szokásos mértékben szabad kiszolgálni. Itt a hangsúly a szokásos mennyiségen van, tehát a teához rumot s nem a rumhoz teát kell, illetőleg lehet kiszolgáltatni. Egyéb szeszesitalok tekintetében különbséget kell tenni a korlátlan és a korlátolt italmérési üzletek közt. Az előbbiekben (vendéglők, korcsmák) ezeket éppen úgy lehet kimérni, mint más napokon, azonban csak reggel 7 órától elkezdve, dacára, hogy az általános üzletnyitás korábban van megengedve. Ennek valószínűleg az az intenciója, hogy szombatról vasárnapra virradólag az éjszakát átdőzsölt egyének lehetőleg megfosztassanak attól az alkalomtól, hogy az italozást megszakítás nélkül folytathassák. A kávéházakban csak csemegebor poharazása, palackbor, vagy palacksör kiszolgálása van megengedve. Cukrászdákban pedig csak csemegebor poharaztatása. Az összes italmérők szeszt nem tartalmazó üdítő italokat korlátlanul kiszolgáltathatnak. Sok nézeteltérés és vita támadt a körül a kérdés körül, hogy mikor kezdődik, illetve végződik a vasárnapi munkaszünet az italméréssel és árúsítással folalkozó üzleteknél. Ezek felől A vasárnapi munkaszünet korlátozásai az italmérés és italárúsítás körében és a záróra kérdése. A „Vendéglősök Lapja« számára Irta: JDr. Csató Béla rendőrkapitány. I.
