Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-02-05 / 3. szám

1930. február 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 A miskolci kávéházakban tilos a tánc. Egy rendelet és a tánctilalom. — A kávésok sérelmesnek tartják a rendelkezést Megváltoztatását kérik. A múlt szombaton éjszaka nagy meglepetés érte Miskolc két Széchenyi utcai kávéházának táncoló közönségét. Éjfél után megjelent a két kávéházban a miskolci államrendőrség egyik detektívje és a tánc abbahagyására szólította fel a táncoló párokat. A detektív közölte az érdekelt kávéházak vezetőivel, hogy a rendőrkapitány­ság vezetője utasítására jár el és hivatalosan értesíti a kávéházak vezetőit, hogy kávéházuk­ban és azoknak mellékhelyiségeiben is hatósági­lag tilos a tánc. Az egyik Széchenyi utcai kávé­házban éppen egy teázó asztaltársaság volt együtt és azokból rekrutálódtak a táncoló párok, amikor az említett detektív a tánctilalmat a legtapinta­tosabb formában velük is közölte, miután már a kávéház vezetőjének tudtára adta. Azóta szünetel a tánc a miskolci kávéházak­ban. Azok, akik a rendőrségnek rendelkezéséről nem tudnak, megkísérlik ugyan a táncot, a kávéház személyzete, vagy vezetői azonban nyomban tudtukra adják, hogy tilos a tánc, mivel a rendőrhatóság úgy intézkedett. A tánc betiltása a miskolci kávéházak éjszakai képét természetesen lényegesen megváltoztatta. Éjfél után úgyszólván üresek a kávéházak és a közönségnek az a része, amely a különböző modern és exotikus táncok ellejtése, vagy meg­figyelése kedvéért látogatta a kávéházakat, egé­geket látogatják. Kiegészítésképpen elrendelem, hogy 12 éven aluli kiskorúak részére szeszes italt helyben való fogyasztásra kiszolgáltatni még abban az esetben is tilos, ha másnak a kíséretében van. A fiatalság helyes neveléséhez fűződik nemzeti érdekek fontosságára tekin­tettel elvárom az alárendelt hatóságoktól és köze­gektől, hogy ezt a rendeletemet kellő gonddal és megfelelő szigorral fogják végrehajtani." Ezekből a rendelkezésekből tehát azt lehet leszűrni, hogy 12 éven alóliaknak helyben fogyasztásra semmi körülmények között sem, 12 és 16 év között lévő kordáknak pedig csak akkor szabad, ha szülőik vagy felügye­letükkel megbízott személyek társaságában vannak. 16 éven felülieknél az italkiszolgálás tekintetében nem állanak fent korlátozások. Én azonban rámutattam az erkölcsi és etikai korlátokra s azt a tanácsot adom, hogy 16 éven felüli kiskorúaknak se szolgáljanak ki szeszes italt, ha azok fejletlenek, betegesek vagy zsengék. Az ipartestületek korcsmái. Visszaélésekről panaszkodnak a szakmabeliek. — Ahol nincs záróra, sem szakképzettség. A vidék sok helyéről érkeznek be most pana­szok a Vendéglősök Lapja-nak szerkesztőségébe az ellen az egyre veszedelmesebben elhatalma­sodó szokás ellen, hogy a vidéki ipartestületek a legkülönbözőbb befolyások igénybevételével italmérési engedélyeket szereznek korlátlant vagy korlátoltat, korcsmákat, vendéglőket nyitnak és ezzel nemcsak hogy oktalan és káros konkur­enciát támasztanak a szakmabeli vendéglősök­nek és korcsmárosoknak, hanem másfajta visszaélésekre is számtalan új alkalmat nyitnak. A legáltalánosabb panasz az az ipartestületi vendéglők és korcsmák ellen, hogy olyan ked­vezményeket vesznek igénybe, amelyektől el vannak zárva a többi szakmabeliek. Italmérési és zárórakihágások ezekben az üzletekben sokkal sűrűbbek, mint bárhol másutt, mégis ezek az üzemek sokkal nagyobb jóakaratban és elné­zésben részesülnek. Megszoktuk már azt, hogy a jópajtásság meg a kölcsönös érdekek — külö­nösen a vidék egyes helyein, nagyon sokat jelentenek az italmérési és vendéglői életben, de néhol már valósággal mérgező hatásuk van a szakmára ezeknek a protezsáló ismeretsé­geknek. Sok helyen az ipartestületi korcsmák egy­szerűen nem vesznek tudomást olyan csekély­ségekről, mint például a záróratilalom, ami a vidéken a szakmabeli üzemek leggyakoribb és legfőbb üzleírontója. Még a korlátlan ital­mérési engedély sem biztosít korlátlan zárórát, a kávéházak országos 3 órai záróráján kívül minden más üzem a vidéken az egyes szolga­bírói, vagy rendőrkapitányi rendeletek által előre meghatározott 9, vagy 11 órás, városok­ban 12 órás időkben köteles zárni a szak­mánkban. Ellenben tudunk több ipartestületi korcsmáról a vidéken, amelyekben durva és drasztikus tivornyázás folyik szinte nap-nap után nemcsak a zárórán túl, hanem hajnalig, amíg a vendég önmagától el nem megy, vagy el nem nyúlik a földön. És mikor a szakmabeliek ez ellen el akartak járni, a kérdezett hatóságtól olyan válaszokat kaptak, hogy az ipartestület korcsmaengedélye semmiféle zárórához nincsen kötve. Ez nyilván­való hatósági tévedés lehet, mert ilyen kocsma­engedélyt kiadni semmiféle fórumnak nincsen joga Magyarországon. Legfeljebb eltűrhetik egyes hatósági személyek a zárórakihágásokat, de akkor törvénysértést követnek el és helyet engednek a legkülönbözőbb és legkényelmet­lenebb gyanúsításoknak. Igen sok a jogos panasz az ipartestületi kocs­mák alkalmazottjai ellen is. Ézek az üzemek, minthogy éppen a szakma ellen alakultak meg, természetesen ritkán ügyelnek arra, hogy szak­képzett vezetésük és kiszolgálásuk legyen. A legtöbbször a vezetésbe betelepszik valami kiöregedett iparos, vagy kézműves, — ipartes­tületi puszipajtásainak a támogatásával, — sej­telme sincs a szakszerű kocsmaiparról, de eleszi a kenyeret annyi szakképzett, állástalan embe­rünk elől. Az ilyen esetek már oly sűrűek, hogy igazán országos vendéglős és korcsmáros érdek volna az általános megrendszabályozásuk. A Vendég­lősszövetségnek kellene az akciót vezetnie, ha ráérne másra is, mint bálok és kongresszusok megrendezésére. Természetesen a Szövetség vezetése budapesti szakemberek kezében van, s a budapestieknek annyi bajuk van a fővárosi anomáliákkal, hogy nem jut idejök méltóképpen foglalkozni a vidék speciális bajaival. Elismerjük, hogy ebben nekik is igazuk van, de éppen azért kell kivenni a Szövetség vezetését a buda­pestiek kezéből, vidéki emberek kellenek a Szövetség élére! A fővárosiaknak ott van a Vendéglős Ipartestület, az cselekszik értük, de a vidék legtöbb helyén nincsenek vendéglős­szervezetek, ezekért és ezek helyett a Szövet­ségnek kellene dolgoznia. És a vidéki szakma legsúlyosabb sérelmét most kétségkívül az ipar- testületi korcsmák visszaélései teszik. K ORAIITIesFRÖHLICH REDO SZAB. ABLAKSZELLŐZTETŐ. AJTÓCSUKÓ. KERTISÁT TERRASSRÁCS És NAPELLENZÖ-SZERKEZETEI HÍRESEK EPEST. KISFALUDY «. 5A TELEFON *. JÓZSEF 2 5' Szives figyelmét felhí írjuk ajtócsukó jókarbantartásh

Next

/
Thumbnails
Contents