Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-12-05 / 23. szám

VK’VBÉfiLŐ., MZÁLLé-, KÍTÉ8IPABI ÉS KÖZGAZDASÁCÍI SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 150.000 K (12 pengő) AJLAPÍTOTTA: IHÁSZ CíTÖBGI Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 22—81 smw—— A listákon, amelyek honatyákat ajánlanak a közeledő képviselőválasztásokon az ország közön­ségének, az idén történt meg először, hogy megfelelő képviseletet nyert a ven­déglős, szállodás és kávésszakma is. Végre ott tartunk, hogy a megfelelő értékelést kapjuk, mint valamikor a boldog béke­időkben, amikor a mi szakmáink a vezető értékei voltak a magyar gazdasági életnek. Mindegy most, hogy micsoda párton és miféle programm listájával. Az is mind­egy, hogy azután sikerül-e a vendéglő­söknek és kávésoknak be is jutniuk a parlamentbe a listáikkal, amelyeken iga­zán csak kivételesen jöhetnek a remény­séget leginkább jelentő első helyen. Az a fontos, hogy szerepelünk, — nem az árdrá­gítás és nem a rendőrbírósági ítéletek sorában, hanem ott, ahol politikai tekin­télyek küzdenek egymással az ország sor­sának az intézéséért. Természetes azonban, hogy mindent el kell követnie minden kartársnak azért, hogy az ő kerületében jelölt valamelyik szakemberünk megkapja a legtöbb szava­zatot, ami csak remélhető az érdekében. Itt nem szabad tekintettel lennünk a párt­érdekekre és pártkeretekre, amelyek min­dig nagyon mulandók és bizonytalanok. Politikai pártok születtek és múltak el, nagy nevek, híres politikusok léptek át az egyik pártból a másikba anélkül, hogy az úgynevezett ország sorsán bármiféle változás történt volna. Minden szakembe­rünknek itt is figyelmébe kell ajánlanunk, hogy a napi politika játékain felül is van egy állandó valami, aminek nagy szolgá­latokat tehetnek, ha kartársat segítenek ahhoz, hogy résztvehessen a politikai irá­nyításban. Ez: a szakma érdeke. A vendéglős, kávés a parlamentben is vendéglős és kávés marad. Deputációzás és ígérgetések, memorandumok nélkül is mindig tudni fogja, mit kíván a szakma érdeke, mert hiszen a saját bőrén érzi odahaza. Belelát a tervezett ravaszkodások alá, mindig lehet döntő szava az anomá­liák ellen, hiszen az ő saját üzlete kívánja a föllépését, ami nem is marad el majd soha az alkalmas pillanatban. És a szak­mának többet ér azokon a legfelső őr­helyeken egy-egy szakember — legyen az bármiféle pártállású az úgynevezett nem­zeti ügyekben —, mint valami országos nevű politikus, akinek a vendéglősérdek sose fog többet jelenteni, mint legfeljebb egy-két, esetleg elhanyagolható szavazatot. A vendéglős, kávés, mint szavazó, ne igen politizáljon. Az ő okos és üzleti állás- foglalása csak egy lehet: a kényszerűsé­geknek és a gyomornak a politikája. Hall­juk, vesszük a híreket a vidéki terrorról a mi italmérőinkkel szemben. A vendég­lőst, kávést más és más pártállásfoglalásra akarja bírni a pénzügyi felettes hatóság, másra a közigazgatási hatósága, másra a Nemsokára elkövetkezik az az idő, amidőn az ország politikailag jogosult lakossága élni fog a legfontosabb állampolgári jogával és kötelességével. Ez alkalomból egyes törvényes szabályokkal és főként tilalmakkal kívánok fog­lalkozni, amelyek általában ezen mozgalmak között az italmérő üzleteket, különösen pedig a szállodás-, vendéglős-, kávés- és korcsmáros- szakmákat elsősorban érdeklik. Ezek az üzletek a közönség és a választók gyülekezőhelyeit képezik. Pártirodák rendez­kednek be és tartanak politikai gyűléseket helyi­ségeikben s így bizonyos politikai centrumokká válnak. Ennek folytán nagyobb mértékben ki is vannak téve a szigorúbb hatósági ellenőrzés­nek. Időszerűnek tartom tehát, hogy a válasz­tási törvényben és egyéb idevágó szabályok­ban meghatározott rendelkezéseket az érdekelt szakmák szempontjából megvilágosítsak. Az érdeklődés előterében a szesztilalom áll. Erre vonatkozólag a választási törvény (1925. évi XXVI. t.-cikk) a következőket mondja: i,A választás napját megelőző nap délutánjának hat órájától kezdve a választási eljárás befeje­zéséig a választókerületben szeszesitalnak árú- sítása, kiosztása, vagy a közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos." A kezdő időpont világosan meg van hatá­rozva, azonban a szesztilalom végződési ideje némi magyarázatra szorul. Tudnunk kell ugyanis, hogy mit ért a törvény a választási eljárás befejezése alatt. Ez többet jelent, mint a szavazás befejezését. A választási eljárás akkor van be­fejezve, mikor a szavazás és a kitűzött záróra tényleg elmúlik, amikor a szavazatszedő küldött­ség eljárása befejezést nyer azzal, hogy az irato­kat, megmaradt szavazólapokat stb. és a le­hitelezője és ismét másra a ház tulajdo­nosa, akitől üzlethelyiségeit bérli. Ennyi kényszer között igazán okosan és óvato­san kell haladnia és nagyképűség volna, nem reális életfelfogás elvárni az embe­reiktől, hogy feláldozzák a jövőjüket poli­tikai, úgynevezett elvi maszlagokért. Most minden párt magyar, mindegyik progammja a munka, a haladás. De az okos vendég­lős, kávés, mégis módját tudja ejteni, hogy segítsen azon a szakemberen, aki az ő szószólója lehet majd a parlamentben és kenyérgondokról tud majd vitatkozni ér­tünk a politika frázisvitézei között. pecsételt urnát a választási bizottsághoz beküldik. Ez az idő például Budapesten minden körül­mények közt túlterjed a szavazás második nap­jának (15-ének) esti 8 órája után is, mert a törvény szerint a mondott idő után kell ki­tűzni a zárórát. Ajánlatos tehát, hogy — a szigorú büntetési rendelkezésekre való tekintettel — ne siessék el magukat az italmérő és árúsító üzletek, hanem pontosan várják be a szavazási eljárás befejezését. A választási szesztilalom nem azonos a vasár­napi munkaszünet korlátozásaival, hanem annál sokkal szigorúbb. U. i. az itt ismertetett választási idő alatt nemcsak „égetett" szeszesitalokat, hanem általában „minden“ szeszesitalt tilos árúsítani, kiosztani, vagy közvetlen fogyasztásra forgalomba hozni. Bár a választási törvény nem szól a teához kiszolgáltatni szokott rumról, azonban az a véle­ményem, hogy a tea a szokásos rum-adaggal nem tekinthető szeszesitalnak, hanem élelmi­szernek. A vasárnapi égetett szeszesital kiszol­gáltatásának tilalma alól is ki van véve a rumos tea, ha a rumot a szokásos mennyiségben szol­gáltatják ki a teához. Ezt „per analógiám" alkalmazhatjuk a választási szesztilalomra is. A szavazóhelyiségek gyanánt rendszerint köz­épületeket használnak fel. Amennyiben ilyenek kellő számban nem állanak rendelkezésekre, akkor igénybe vehetők használatban nem álló magánépületek is. Az érdekelteknek tudniok kell, hogy ilyen esetekben a helyiségek áten­gedéséért térítési díj jár, melynek mértékét a törvényhatóság első tisztviselője határozza meg. Ez ellen 15 nap alatt fellebbezni lehet a bel­ügyminiszterhez. Különösen a vendéglősöknek, korcsmárosok- nak, akik vidéken sűrűén kerülhetnek egyes A választási mozgalmak, tilalmak, rendelkezések, meg a vendéglők. írta: v. dr. Csató Béla, rendőrkapitány. Korcsmák, szállók, mint politikai centrumok. — Mit kell tudnia a szakmabeli üzlettulajdonosnak? — A szesztilalom, plakátok, gyűlések.

Next

/
Thumbnails
Contents