Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-10-05 / 19. szám
3 VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1036. október 5. Hatszáz külföldi nagyszállodás vett részt a Nemzetközi Szállóegyesület budapesti kongresszusán. A vendégek elragadtatva nyilatkoztak Budapestről. — A fogadtatás. — Tisztújító közgyűlés. — Mit tárgyalt a kongresszus? — Érdekes határozat a borravalókérdésben. — Ünnepségek, bankettek. Szeptember 29-étől október hó 4-ig zajlott le Budapesten az Internationaler Hotelsbesitzer Verein, a Nemzetközi Szállóegyesület nagy kongresszusa, amely 32 nemzet nagyszállodásainak, számszerűit 600-nak a résztvételével a legteljesebb sikert aratta. Mivel a kongresszus külsőségeiről, a fogadtatásról, a leérkezésről az Erzsébet királyné hajón, a kivilágításról és a zászlódíszekről a napi sajtó teljes részletességgel megemlékezett, mi a kongresszus szakszerű oldalát adjuk. Az első kongresszusi gyűlésnap. A közgyűlést csütörtökön délelőtt tíz órakor nyitotta meg a közgyűlés elnöke, Nils Trulsson az Akadémia dísztermében, amelyen a világ minden részéből egybegyült szállodások teljes számban megjelentek. A gyülekezés már féltíz órakor elkezdődött s csakhamar forgalmassá vált az Akadémia környéke, ahol díszbe öltözött rendőrök tartották fenn a rendet. Az Akadémia palotáján hatalmas nemzetiszínű zászló lengett s a Belváros utcái is zászlódíszt öltöttek. Az autók gyors egymásutánban érkeztek az Akadémia elé és ,a nagyterem már tíz óra előtt megtelt előkelő, díszes közönséggel, akik közt sok elegánsan öltözött hölgy is volt. Az előkelő közönség soraiban ott voltak József Ferenc főherceg, Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter, a kormány képviseletében, bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi államtitkár. Lobmayer Jenő tanácsnok, a székesfőváros képviseletében. A Budapesti Kereskedelmi Iparkamarát Belatiny Artur elnök és Szávay Gyula főtitkár képviselték. Ott volt még Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezérigazgatója, Bánó Dezső kormányfőtanácsos, Zilahy Dezső, a Fővárosi Idegenforgalmi Iroda igazgatója . A szállodások és vendéglősök úgy Budapestről, mint vidékről szintén igen sokan felvonultak, Oliick Frigyes, Kcszey Vince, Kpmmer Ferenc, Marencsics Ottó és Oundel Károly vezetésével. A kongresszus megnyitása után az elnök üdvözölte a megjelent tagokat, továbbá a kormány és a főváros képviselőit. Az elnök a megnyitó beszédében legfontosabb célul az utas- forgalom szabadságáért való küzdelmet jelölte meg és annak a reményének adott kifejezést, hogy az újjáépülés minden országban a legjobb úton halad. Köszönetét mondott a gyönyörű fogadtatásért. Ezután Olück Frigyes kormányfőtanácsos, az I. H. V. magyar csoportjának elnöke üdvözölte a kongresszust a budapesti szállodások nevében. Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter francia nyelven tartott üdvözlő beszédet és a kormány nevében örömének adott kifejezést, hogy Budapestet választották a kongresszus színhelyéül. A kormány a legnagyobb érdeklődéssel kíséri a kongresszus lefolyását. A kongresszus nemcsak a szállodásoknak, hanem azoknak a nemzeteknek is hasznára lehet, amelyek képviseltetik magukat benne. A kereskedelemügyi miniszter szavait a kongresszus nagy tetszéssel fogadta. Utána Lobmayer Jenő székesfővárosi tanácsnok, majd József Ferenc főherceg emelkedett szólásra, mint »Budapest fürdőváros" elnöke. A szállodatulajdonosokat a főherceg az idegenforgalom misz- szionáriusainak nevezte s kérte, hogy járjanak nyitott szemmel a fővárosban, nézzék meg a fürdőket és az amerikai kényelmet nyújtó szállodákat és ha hazatérnek, beszéljenek minél többet rólunk. Ezután Nils Trulsson elnök mondott köszönetét a szívélyes és meleg fogadtatásért. Az gresszus hölgytagjai hosszú autósorban elindultak a város megtekintésére, a kongresszus pedig a napirend letárgyalásához fogott. Glück Frigyes kormányfőtanácsos terjesztette legelőbb elő a Népszövetséghez intézendő következő szövegű határozati javaslatot: »A Nemzetközi Szállodatulajdonosoknak 51-ik közgyűlése, amely 1926 szeptember 29-től október 2-ig Budapesten összeült és amelyen 600 tag vesz részt, akik 31 nemzetet képviselnek, legőszintébb szerencsekívánatait fejezi ki a Népszövetségnek a béke művéhez és a nemzetközi igazságossághoz, amelyre oly nagy bölcsességgel törekszik és annak az őszinte óhajának ad kifejezést, hogy az összes kereskedelmi és ipari egyesülések ugyanazzal a hűséggel és kitartással álljanak annak szolgálatában, mint ahogy azt a Nemzetközi Szállodatulajdonosok 1869 óta teszi." A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Majd ugyancsak egyhangú elismerés kifejezése mellett megválasztották Glück Frigyest a szövetség tiszteletbeli tagjául azokért az érdemekért, amelyet a szállodásipar terén kifejtett és a kongresszus ezzel be is fejezte a csütörtöki tanácskozásait. A Royalbeli dejeuner után este nyolc órakor dísz ebéd volt a fővárosi Vigadó termeiben. A lakomán mintegy nyolcszázan vettek részt és a Vigadó ünnepélyesen feldíszített, délszaki növényekkel ékesített előcsarnokában világoskék díszruhába öltözött hajdúk sorfala várta az érkező vendégeket. A termekben művésziesen terített asztalok mindegyikénél egy-egy neves budapesti szálloda vagy étterem tulajdonosa gondoskodott a kiszolgálásról. A lakoma során elsőnek a kongresszus elnöke, Nils Trulsson emelte poharát a kormány- zára és lelkes szavakban juttatta kifejezésre a kongresszus tagjainak őszinte köszönetét a páratlanul szívélyes vendéglátás fölött. Utána Glück Frigyes, a rendező-bizottság és a magyar kartársak nevében mondott beszédet a kongresszusnak az idegenforgalomra vonatkozó jelentőségét méltatva. Ezek után Vass József dr. népjóléti miniszter emelkedett szólásra és a magyar királyi kormány nevében üdvözölte a Szállodatulajdonosok Nemzetközi Egyesületének tagjait budapesti látogatásuk alkalmából. A népjóléti miniszter lelkes tapsviharral fogadott beszéde után Ripka Ferenc dr. főpolgármester tartott beszédet és a főváros nevében üdvözölte a vendégeket. Ezután Commendatore Silenzi, majd Intra alelnök és Gundel Károly ürítették poharaikat a rendező-bizottságra, amely páratlanul odaadó munkássága által nagymértékben elősegítette a kongresszus sikerét. A fényes keretek között lezajlott díszlakomán — amelyen a Schaumburg-Lippe hercegi pince vörös villányi és fehér borai, továbbá pezsgői szerepeltek —, a vendégek jó hangulatban a hajnali órákig maradtak együtt. A második gyűlésnap Pénteken tíz óra volt, mikor Nils Trulsson elnök a közgyűlést megnyitotta. Mindenekelőtt kihirdette a tegnapi választások eredményét, amely szerint elnökké újra Nils Trulssont (Stockholm) választották meg, ügyvezető-elnök ismét Alexander Intra (Köln), alelnökök H. Burkard-Spillmann (Luzern), F. Hess (Wien), H. Kramer (Malmö), dr. Lodovico Silenzi (Róma), H. Walter (Essen és Düsseldorf). Ezután nyomban az előadó-asztalhoz lépett és a jelenlevők legnagyobb érdeklődése mellett tartotta meg előadását a szálló nagyipari üze- mesítése dolgában. Kimutatja, hogy a szállókat a legtöbb államban kisiparnak kezelik és csak az amerikai Egyesült-Államokban tartják a hotelüzemeket az őket megillető nagyipari fokon. Kimutatja e kérdés fontosságát éppen a szállók érdekében és megjelöli azokat az utakat, módokat, amelyekkel az európai szállók elérhetik a célt. Előadásának végén határozati javaslatot terjesztett elő, melynek lényege az, hogy a kötelékébe tartozó minden egyes szállót a szükséges adatgyűjtésre felszólítja és mindazoknak a hiányoknak pótlására serkenti, amelyek a szálló nagyipari üzemesítésének útjában állanak. Félix Mellon (Páris) francia nyelven beszélt a szállodai ipar nemzetközi szervezetének kiépítéséről. Következett a szállóipar üzem számára szükséges segítőtőke elérése címmel tartott előadást, melyet dr. Münich zürichi szállóigazgató tartott. Ezután a legnagyobb figyelem mellett került sorra A. G. H. Angst előadásában a borravaló kérdése. Az a kérdés, amelyről már a külföldi lapok is a kongresszust megelőzően írtak s amelynek a megoldását a nemzetközi szállóegyesület Budapesten most lezajló ötvenegyedik kongresszusától várták. Angst nagyműveltségű, rendkívül szabatos előadású terjedelmes munkát készített ennek a kérdésnek a tökéletes megoldására, rengeteg adatot halmozott föl s a kongresszus résztvevői már előzetesen tájékozottak voltak minden egyes részletéről a kérdésnek. A tanulmány, amelyet Angst készített, elkezdi az egy alkalmazottból álló szállószemélyzetnél és az egy napig tartó vendégszállás esetét felviszi egészen odáig, mikor a szálloda alkalmazottainak a száma az óriási hotelek méretét adja. Kimutatja, hogy a szállodának minden egyes részén kit mennyi munkadíj illet meg s a borravaló szétosztására olyan számítási módot ajánl, amellyel minden egyes szálló alkalmazott a munkáját megillető hányadot kapja abból az összegből, amelyet a szállóvendég a szállodának fizetett összeg után kiszolgálás címén juttat a személyzetének. A kongresszus számos tagja vett részt az előadást követő megbeszélésben s a kongresz- szus egyhangúlag elfogadta Angst tanulmányát, ami azt jelenti, hogy a Nemzetközi Szállóegyesület a maga egyetemességében áttér a szállószemélyzet külön díjazásának arra a módjára, amelyet Angst tanulmánya kifejt; ez alapon most már egészen egyszerű számszerű megállapítás következik, hogy a szállóvendég a szállodában eltöltött idő és igénybevett munkaerő alapján fizetett számla után hány százalékot fizet kiszolgálás címén. A szállókongresszus tehát azzal büszkélked- hetik, hogy a borravaló kérdését immár a teljes, tökéletes megoldás útjára terelte. A kongresszus utolsó pontja dr. Bloomers kölni szindikus előadása arról a kérdésről, hogy minden államban a törvény védelmét kell megszerezni a Hotel szó használatára. A kongresszusi idők alatt/a kongresszuson szereplő hölgyek a rendező-bizottság tagjainak vezetésével folytatták Budapest érdekességeinek megtekintését. Két órára járt az idő, amikor a vendégek a Margitsziget alsó vendéglőjében ebédhez ültek, mint a Budapesti Szállodák és Vendéglősök vendégei. Aáajd autókon az egész társaság felvonult a Jánoshegyi kilátótoronyhoz, ahol a huszonnégy évvel ezelőtt ugyané testületek által megépített kilátótorony oldalfalára elhelyezték azt az emléktáblát, amelyet az elmúlt huszonnégy esztendő után a mai kongresszus emlékére a szállodások nemzetközi egyesülete készíttetett. Este félhétkor díszelőadás volt az Operában, amikor a Farsangi lakodalom került előadásra, tíz órakor pedig a főváros látta vendégül a kongresszus tagjait a Szent Gellért szálló már-
