Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-09-05 / 17. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1Ö26. szeptember S. Remélhető-e a borkihágási törvények megváltoztatása ? A mai rendelkezések, magyarázatuk és eredményeik. Nagyot javult a borvizezések statisztikája. — Mit hozhat a jövő ? írta: v. dr. Csató Béla, rendőrkapitány. A legutóbbi korcsmáros- és vendéglőskon­gresszuson sok szó esett az új bortörvény végre­hajtásáról, a borkihágások súlyos büntetéséről, az italmérési engedélynek a kihágási eljárással kapcsolatos megvonásáról és a hírlapi közzé­tételről. Tény, hogy a rendőri hatáskörbe utalt ki­hágások körül a legsúlyosabb szankciókat éppen a bortörvény tartalmazza, nemcsak a büntetési tételei (amelyek több hónapig terjedhető el­zárást és több millió koronáig terjedhető pénz- büntetéseket foglalnak magukba), hanem főképp az italmérési engedély megvonása és a meghozott ítéletnek hírlapi és egyéb közzététele miatt. A törvény kötelezővé teszi a borhamisítás és a hamisított bor forgalombahozatala miatt az engedély elvonását. Most már az elvonás iránti eljárásra hivatott m. kir. pénzügyigazgatóság úgy szerez tudomást az elkövetett kihágásról, hogy a rendőri büntetőbíróság köteles az íté­letben kimondani, hogy az ítélet közlendő az illetékes pénzügyigazgatósággal. Ha az ítélet a kétfokú fellebbezés után jogerőssé válik, akkor hivatalból megküldi oda az ítélet másolatát. Ugyanígy kötelező a törvény értelmében az ítéletnek hírlapi közzététele is. Ennek költségeit az elítélt tartozik viselni. A bíróság kijelöl az ítéletében egy napilapot és egy szaklapot, azonkívül még köteles arról is intézkedni, hogy Budapesten a kerületi elöljáróság, városokban a tanács, községekben a községi elöljáróság és a helyi szakegyesületek hirdetőtábláira is ki­függesszék az ítéletet. Az ítélet nem egész terjedelmében, hanem kivonatosan kerül nyil­vánosságra. Ha az érdekeltségnek az a kívánsága, hogy maga az egész bortörvénykomplexum meg­változtattassák, alig hiszem, hogy ezt a törek­vést siker koronázná. Bizonyára súlyos okok és megfontolások késztették a törvényhozót a tör­vény megalkotására. Ne feledjük továbbá, hogy a régi' ortörvény büntetései is éppen ily szigorúak 'TfVHOA Mindazonáltal a törvény iránti teljes tisztel etünk nem zárja ki azt az óhajtást, hogy újabb törvénnyel annak szigora enyhíttessék. Ehhez a legcélszerűbbnek tartanám az oly novelláris módosítást, hogy a törvény ne paran- csolólag (imperative) rendelkezzék az italmérési engedély megvonásáról és az ítélet közzétételé­ről, hanem adjon módot a rendőri büntető- bíróságoknak, vagy egyéb I. fokú hatóságok­nak a szabad mérlegelésre (alternatívára). Természetszerűleg a büntetési tételek között az engedély megvonása és a közzététel továbbra is szerepelnének, de az elsőfokú büntetőbíró belátásától függene azok alkalmazása. így a törvény az élethez jobban hozzásímulna. Szám­talan méltánylást és enyhítést érdemlő körül­mény foroghat fenn egy konkrét esetben, amit a bírónak figyelembe kell vennie és bizonyára meg is tenné, ha ezt a törvény meg nem aka­dályozná. Ami a végrehajtási miniszteri rendeletet, illetőleg rendeleteket illeti, azok utóbb hozott rendeletekkel megváltoztathatók, illetőleg módo­síthatók. Amikor a törvényt megalkották, a fokozottabb szigorúság úgy lélektanilag, mint gazdasági szempontokból indokoltabb volt. Az ország szanálása csak nemrég vette kezdetét s ezzel egy oly korszak zárult le, melyben a gazdasági élet a nagy beteg lázállapotában vonaglott. A végrehajtási és az azt követő rendeletek a borellenőrzéseknek szigorú rend­szerét építették ki. Ennek hatása elsősorban is a fővárosban nyilvánult meg. A végrehajtási rendelet értelmében félévenként a rendőri büntetőbíróságnak jelentést kell tennie a közigazgatási bizottsághoz a területén meg­tartott borellenőrzési szemlékről. Ezek a félévi jelentések örvendetes javulást mutatnak. Hogy fogalmat adjak, feltüntetem az 1926. év első felére vonatkozó statisztika egyes adatait: Buda­pest rendőri területén (ideértve a fővárost, Újpestet, Rákospalotát, Pestújhelyei, Kispestet, Pestszentlőrincet, Pesterzsébetet és Csepelt, az elmúlt félévben az itt működő tizennégy kerületi kapitányság összesen 1476 esetben tartott váratlan borellenőrzési szemlét. Ebből kifolyólag 678 esetben indult meg a kihágási büntető eljárás. Ezekből csupán 51 esetben képezte a vád tárgyát a borhamisítás és a hamisított bor forgalombahozatala, 627 eljárás csak kisebb és jelentéktelenebb kihágások miatt indult meg. A legtöbb borhamisítás Újpesten történt, mert ennek igen nagy területe van. Szembeállítva az előző félévek statisztikáival, azt tapasztaljuk, hogy a fokozott ellenőrzés következtében az apróbb kihágások száma emel­kedő, a súlyos esetek (borhamisítás és hamisí­tott bor forgalombahozatala) erősen csökkenő tendenciát mutatnak. A m. kir. földmívelésügyi minisztérium is legutóbb két olyan rendeletet adott ki, mellyel az ellenőrzési szemlékkel és a kihágási eljárá­sokkal kapcsolatban az érdekeltekkel szemben enyhítéseket tett. Egyik a bor kötelező megjelö­lésére, a másik a bortörvény kifüggesztésére vonatkozó rendelkezések helyes értelmezésére vonatkozik. Az előbbi szerint a borostartályok kötelező megjelölése úgy értelmezendő, hogy ezen köte­lezettség csak a nagyobb tartályokra (hordók) és azon kisebb tartályokra (söntésbeli tartály, nagyobb kimérőpalack) értendő, amelyekből a közvetlen kimérés történik. A vendégek által esetleg visszahagyott és a söntésben maradt nyílt palackokban álló (le nem pecsételt) borokra a megjelölési kötelezettség ki nem terjed. Ter­mészetes azonban, hogy egyéb szempontok­ból ezen borok is ellenőrzés alá eshetnek. A másik rendelet szerint a bortörvény előírt kivonatát nem szükséges külön a pincében és külön mindazon helyiségekben kifüggeszteni, amelyekben az italok kimérése történik, hanem elegendő, ha törvénykivonat csak a söntésbeli helyiségben függesztetik ki feltűnő és könnyen olvasható helyen. A törvény kivonatának a pincehelyiségben való kifüggesztése külön csak akkor szükséges, ha a pince a törvény rendel­kezése alá eső italok kismértékben való eladására szolgáló helyiségektől teljesen elkülönítve (más házban) fekszik. Mindkét rendelet azt a felhívást is tartalmazza a rendőri büntető bíróságokhoz, hogy első eset­ben figyelmeztetéssel és oktatással igyekezze­nek a feleket ezen kisebb mulasztásnak minő­síthető jogszabálysértésektől visszatartani és csak rosszhiszeműség, vagy ismétlés esetén alkal­mazzák a jogszabályt teljes szigorral. A minisztérium tehát a megértés és méltá­nyosság álláspontját foglalja el s tekintettel a borkihágások tekintetében tapasztalható örven­detes javulásra, joggal remélhetik az érdekeltek, hogy a kongresszuson elhangzott méltányos óhajok nem fognak süket fülekre találni. Nem sikerült a balatoni nyár. Megint a külföldre vitte a pénzét a magyar közönség. — Csődbement szaküzemek a Balaton mellett. — A külföldi nyaralás tanulságaiból. — Nem sokat segít az iskolák későbbi nyitása. Rengeteg fáradság, pénz és reménység össze­omlását jelentette az elmúlt idei nyár a mi sokat szenvedett szakmáinkban. Sehol sem volt Magyarországon az idén tűrhető fürdőző és nyaralószezon, tönkretette azt a szeszélyes idő­járás és a még szeszélyesebb magyar közönség. Legfőbb nyaralókörzetünknek, a Balaton- vidéknek egészen augusztus közepéig nagyon siralmas és kétségbeesett szezonja volt. Rossz időjárás, a jó közlekedés és a nyaralók által megkövetelt legminimálisabb kényelmi eszközök hiánya, főleg azonban az árak tartották vissza a fővárost és az országot attól, hogy idehaza nyaraljon. Vendéglősöket és szállodatulajdono­sokat sorolnak fel, akik a máskor látogatott és népszerűségnek örvendő balatonmenti üdülő­telepeken csődbe mentek és napokig hiába vártak vendégekre. Szerencsére az utolsó hetek, főleg azonban az utolsó napok, mitha megváltoztatták volna az egész Balaton karakterét. Az időjárás javult, az árakból, — utószezonra való hivatkozással — mindenütt engedtek és nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy csak most kezdődött meg a Balaton igazi szezonja. Sajnos, mindez jó lehet a közönségnek, a szakmáinknak azonban csak azt jelenti, amit a végeladás a kereskedőnek, nem sok köszönet van benne, inkább csak reklámcélokat szolgál a jövőre. A Balatonvidék az idén se volt drága, de a külföld hihetetlenül olcsó árajánlatait csak igen kevéssel tudta még alább-versenyezni, a mi közönségünk pedig ilyenkor inkább „világot látni“ megy. A frank és a lira leromlása a Riviérát olyan olcsóvá tette, hogy a hazatérő nyaralók soha nem hallott, rendkívül mérsékelt árakról mesél­nek legendákat. Napi száz frank a legelőkelőbb francia fürdőhelyen már luxusos nyaralást jelentett, vásárolni pedig mindent és mindenütt olyan olcsón lehetett, mint sehol másutt a világon. Ez okozta természetesen azt, hogy például Monte-Carlo és az egész francia Riviera, mely a nyári hónapokban majdnem üres szokott lenni, vagy legfeljebb csak átutazókkal telik meg, teljes üzemmel dolgozott ezen a nyáron és a máskor lezárt szállodák, vendéglők és penziók nyitva maradtak és zsúfoltak voltak egész idő alatt. Akik Bretagneból tértek haza, azt mondották: egyetlen hátránya volt az itteni nyaralásnak, hogy hiányzott az a nagyvilági élet, amit a világhíres francia fürdőhelyeken megszoktak. Igaz, hogy azért a csekély összegért, melyet a Bretagneban kellett fizetniük, nem is várhattak volna többet. A csehországi fürdőhelyek árban a múlt esztendei nívón mozogtak. Itt a régi magyar törzsvendég mindent úgy talált és mindent olyan állapotban talált, mint az elmúlt háború előtti években, azzal a különbséggel, hogy például Karlsbad és Marienbad propagandája nemcsak Amerikára terjeszkedett ki, hanem Ázsiára, sőt Afrikára is, mert rengeteg exotikus idegen ^keresett itt gyógyulást betegségére. Az Északi-tenger partján nagy a i drágaság, állandóan hideg, hűvös, esős időjárás volt, fürdeni alig lehetett és a szezon semmilyen tekintetben sem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek és várakozásoknak. Szakmáinkat a rettenetes szezon után főleg az érdekli, sikerül-e adóelengedésekkel és csök­kentésekkel menteni a veszett fejsze nyelét és kihúzni a reménykedésekkel a jövő szezonig. (C. A.) A Magyar Föld a magyar gazdálkodó és vidéki tár­sadalom legjobb hetilapja. Dr. Zeőke Antal nemzet- gyűlési képviselő főszerkesztő, Czebe László szerkesztő és dr. Gergely István főmunkatárs vezetésével ismét való­ságos tárházát adta az érdekességeknek és a tudnivalók­nak most megjelent 12-ik számában. A népszerű újság előfizetési ára 100.000 korona, címe V., Lipót-körút 5.

Next

/
Thumbnails
Contents