Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-08-20 / 16. szám

XVXXII. ÉVFOLYAM

16. SZÁM

1026. AIIOU8CTBS 3«

r rr ■■

VBIVDÉOL0-, 8KÍLLÓ>, KÁYÉSIPABI ÉH KÖZ«AZDA8Í»I SZAKLAP

M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-ón és 20-án Előfizetési díj félévre 150.000 K (12 pengő)

ALAPÍTOTTA:

IHÁSZ GTÖftCíT

Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2 — 81

A vidék.

megmozdulása és agilitása a mi két szakmánkban, a vendéglős- és korcsmárosipar- ban olyat produkált két nappal a Szent István ünnep előtt, amire még nem volt példa: vendéglős- és korcsmároskongresszust — vezetőemberek nélkül, memorandumokat és szakipari akciókat — viták, sőt hozzászólások nélkül.

Több, mint ezer szakember vett részt az augusztus 18-án rendezett budapesti kongresszuson és az 1000 résztvevő közül legalább 650-re tehető a vidékiek száma, nem véve hozzá szintén megjelent családtagjaikat. Még nem volt korcsmáros- és vendéglőskongresszus Magyarországon, amely a vidéki szakmák ilyen impozáns részvételével dicsekedhetett volna, ami azonban most történt, az ékes cáfolat minden vádaskodásra, amellyel eddig a vidéket illették.

Nem igaz tehát az, hogy a vidék nem törődik az érdekeivel. Százával vonultak föl most is vidéki szakembereink, ha nem is igen juthattak szóhoz, egy és más okok miatt.

Nem igaz tehát az, hogy a vidék nehezen mozdul. Aránylag igen kevés dolog kellett hozzá, hogy a vidék a mostani nagy fölvonuláson résztvegyen. Nem mondhatjuk, hogy egetverő agitációval folyt volna a toborzás. Hivatalos, budapesti központi részekről alig történt valami, ellenben a kongresszus rendezői tettek róla, hogy csakugyan a szakma minden része tudjon a tervezett dolgokról. A vidék itt volt, a vidék leadta a névjegyét és némi kis ízelítőt is adott hatalmas tömegeiből, amelyekkel kellő hozzáértéssel és energiával igazán csodákat lehetne művelni.

Kétségtelen, hogy szerencsés körülmények is előmozdították a sikert, igen helyes dolog volt a kongresszus egybekapcsolása a budapesti Szent István napi ünnepségekkel. Ez ugyanis nemcsak különleges fővárosi szórakozásokat és előnyöket is jelentett, hanem azt az egyszerű tényt is, hogy az akkoriban Budapestre koncentrálódó élet miatt a vidéki vendéglős, korcsmáros is könnyebben szabadulhatott el az üzletétől egy-két napra. Az olcsó utazás is nagy vonzóerő volt, de mindez ugyanígy van évek óta és eddig mégsem ilyenkor rendezték meg a nagy szakmabeli összejöveteleket.

A kongresszus sikere tény, ezzel számolni kell. Külön örvendetes, hogy tervezés nélkül is a vidéki vendéglős- és korcsmárosiparnak, a kis szakembereknek a kongresszusa lett, amely a vidékieknek és főleg a kisembereknek a speciális bajaival foglalkozott, ha kissé mozgóAugusztus 18 án reggel 10 óra előtt a Főherceg Sándor uccai régi kcpviselőház már megtelt az érdeklődőkkel, vendéglősökkel, korcsmárosok- kal. A hatalmas teremben nyolcszáznegyvenegy szakember volt már jelen, amikor a kongresszus vezetője megjelent az elnöki emelvényen, de az ülés alatt is egyre érkeztek a megkésett csoportok.

Almássy László kormányfőtanácsos, nemzet- gyűlési képviselő volt a kongresszus védnöke, az elnöki széket pedig dr. Dréhr Imre kormány főtanácsos, nemzetgyűlési képviselő foglalta el. A kormány képviseletében megjelentek dr Koncz Endre min. tanácsos a belügyminisztérium, dr. Terrényi Lajos borászati főfelügyelő a pénzügyminisztérium, dr. Ursch Nándor főtanácsos az italmérési osztály, dr. Wenczel Árpád osztály- tanácsos pedig a kereskedelmi minisztérium részéről. Ä budapesti ipartestületet Sűrű István titkár, az Iposzt dr. Füredy Lajos tb. igazgató képviselte.

Igen nagy számmal vonult föl Szeged, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Miskolc, Szombathely, Győr, Kaposvár, Veszprém, Székesfehérvár, Újpest, Debrecen, Monor, Vác, Szentendre, Csanád szaktársadalma, több csoport saját jel vényeit viselte. Kellemes feltűnést keltettek a szakma hölgyei, akik meglepő számban és kitartással érdeklődtek a kongresszus ügyei iránt.

Dr. Dréhr Imre néhány szóban üdvözölve a kongresszus vendégeit és tagjait, — megnyitja az ülést és átadja a szót Mely Károly kongresszusi előadónak, aki ismerteti a kongresszus célját és tárgyait.

— A legsürgősebb korcsmárosi és vendéglősi bajokat foglaltuk össze — mondotta —, ezeket akarjuk felszínen tartani és hacsak egy mód van is rá — kisürgetni az orvoslásukat. Mindenki ismeri az itt megjelentek közül ezeket a sanya- rúságokat, érzi is, — a kongresszus most arra való, hogy hangot adjon a panaszoknak. (Úgy van! Úgy van! Halljuk!)

— Röviden kívánok szólni és kérjük a kongresszus tagjait, tartsák be ők is az 5 perces

fényképszerűén gyors menetben is. De a kezdet nehézségeit könnyű leküzdeni és még könnyebb levonni a tanulságokat. Az ezutáni kongresszusok bizonyára kiadó- sabbak és így az erkölcsi sikerükben is még hatalmasabbak lesznek, úgy hogy minden tényező számolni fog velük.

hozzászólási határidőket, hogy sokat végezhessünk, mert bizonyos, hogy egyetértünk a bajok orvoslásának kisürgetésében. (Helyeslés.)

Ezután áttér

az italmérési és adóügyek panaszaira.

— A pincebor mér esek anomáliái ellen nem szabad megszűnnie tiltakozásunknak! (Úgy van !) A borkereskedők kimérői és pincebormérései rengeteg jogtalan előnyt szereznek a törvényes korcsmák és vendéglők rovására. Ezek az üzemek mindig csak ideiglenesek, pár hónapig állanak egy-egy helyen, mire adózás alá kerülnének, már meg is szűntek, vagy tovább vándorolnak ! (Úgy van!)

így olcsóbbak lehetnek, mint a korcsmák. Károsak tehát az államnak is, nekünk is, de a dédelgetett bortermelőknek is, mert ezek se tudják eladni tőlük a boraikat. (Taps.)

Peterdi Elek: A vidéken is elharapóznak már ezek a pincebormérések, de a fővárosban és a vidékén a legrosszabb a helyzet. Szinte minden korcsmával, vendéglővel szemben van egy-egy pincebormérés. Ránk jár a tisztiorvosi, rendőri, pénzügyőri vizsgálat, kutatják, mit csinálunk, milyen tiszták a helyiségeink. A pincebormérések mind bűzös, egészségre ártalmas ivótanyák, azokat mégse bántja senki! (Taps.) Tudunk olyan borkereskedőt, akinek 55 borpincekimé- rése van Budapesten. Link engedélyeket tudnak szerezni a soffőrjeik, inasaik számára, ezeket ültetik be. Módot kell találni rá, hogy a pince- bormérésekkel a legális borkimérések rovására űzött visszaéléseknek végét vessenek! (Elénk helyeslés.)

Berger Hermann (Kisvárda) főleg a vidék bajait ajánlja a kongresszus figyelmébe, mindenütt heves küzdelem folyik az adózó vendéglők és az adók alól kibújó titkos kimérések közt. (Úgy van!)

A kongresszus egyhangúan határozati javaslatot fogad el, követelve az italmérési törvény módosítását, a pincebormérések megrendszabá- lyozását, az engedélyek bevonását a fűszeresekVendéglős- és kongresszus .

Ezer vendéglős előtt tárgyalták a szakma bajait. — Pincebormérések, adóügyek, borcsempészés. — Korcsmárosképesítésj ipartestületet, idegenforgalmi bizottságot! — Amnesztiát az ítéletekre!