Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-01-20 / 2. szám
XX\XII. ÉVFOLYAM 2. SZ4M 1926. .I VM'ÁIt 20 r 99 ■■ YESÍVÉGLŐ*, IZÁLL^-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOTTA: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 22 — 81 Az ingójelzálog Magyarországon teljességgel rendezetlen kérdése lesz aktuális megint ezekben a napokban. Minden érdekelt szakma meg- nyilatkozhatik az ingójelzálog törvénybeiktatása mellett, sajnálattal látjuk azonban, hogy az illetékesek megint nem tartják szükségesnek meghallgatni a dologban a két leginkább érdekelt szakmát, a vendéglős és a kávéházi ipart. Nincs szakember, aki azonnal tisztában ne lenne a dolog jelentőségével. Nincs vendéglős, korcsmáros, szállótulajdonos és nincs kávés, aki be ne látná, milyen fontos az ő számára, hogy ha egyszer pénzre van szüksége, inkább törvényszerűen zálogosíthassa el a berendezési és fölszerelési tárgyait új, modern és törvényes ingójelzálog-rendszer alapján, semhogy uzsora- kölcsönök hálójába keveredjék. A külföldön általánosan ismert és törvényileg szabályozott ez a zálogolási rendszer. A külföld kimérői és kávésai nyugodtan vehetnek kölcsönt a náluk működésben levő és tovább is náluk működésben maradó teljes fölszerelésre, gépekre, hordókra, eszközökre. Senki sem viszi el tőlük ezeket a wzálogbatett" holmikat, tovább dolgoznak velők, ezek csak a biztosítékai annak a kölcsönnek, amelyet a tulajdonosuk kapott. Magyarországon nem ismeretes ez a rendszer és a mi törvényünk eddig nem is ítélt meg ilyen «ingójelzálogot11. Es amit nem véd meg a törvény, az bevezethetet- len is az üzleti életbe. Hiába érhetnek milliárdokat itt egyes üzletek fölszerelései, a zálogjogot csak arra ismeri el a törvény, amit a zálogoló birtokába is vesz és elszállít a tulajdonostól. Már pedig a mi szakmánk üzemeiben a fölszerelés jelenti az életet, elszállítása egyenlő az üzlet beszüntetésével. A magyar törvényhozásnak biztosítania kell a jelzálogot az ingókra is, büntetőjogi felelősség alá helyezni a zálogtárgy esetleges eladóját és szabályoznia az egész, külföldön oly jól bevált rendszert. Hány kávést, vendéglőst menthet meg néha pillanatnyi riasztó pénznehézségéből néhány billiárdasztalnak, esetleg a készleteinek, kimérő-gépeinek, berendezésének a gyors ingójelzálogkölcsöne ? Legutóbb a kávéskongresszuson vetődött föl ez a kérdés, de a vendéglői, szállodai, korcsmái ipar hiteléletére a dolog rendezése legalább olyan égető sürgősségű, mint a kávésiparéra. Legalább ilyen dolgokban kezdjék meg az együttműködést és közös érdekből egymás kölcsönös támogatását a szakmák. Most, amikor biztosítatlan hiteleket vagy kölcsönöket kapni egyet jelent a lehetetlenKétségekben vannak az italmérők afelett, hogy a borostartályokon mit kötelesek megjelölni, különösen, hogy kötelesek-e az alkoholtartalmat %-ban feltüntetni. Ugyanis az italmérésnél és italárúsításnál követendő egészségügyi rendszabályokról szóló 502/922. számú népjóléti miniszteri rendelet ezt kötelezően előírja. Viszont az új bortörvény, mely 1924-ben hozatott, ezt nem kívánja meg s így az utóbb hozott s nagyobb jogerővel bíró törvény határozatai az irányadók. Minden italmérés céljára szolgáló helyiségben, a helyiség nagyságához képest, kellő számú vízzel telt köpőcsészét kell alkalmazni, ezeket tartalmuk kiürítése mellett naponta ki kell mosni és tiszta vízzel ellátni. Furcsán hathat, ha kijelentem, hogy az italméréseknek bizonyos kulturhivatást is kell teljesíteniük. Nyomban megmagyarázom. Ezeknek a helyiségeknek látogatói itt bizonyos társadalmi érintkezésben vannak. Összejönnek, a napi és egyéb eseményeket egymásközt megvitatják, gondolataikat kicserélik. Sokan közülük nélkülözik a családi élet melegét, a külső társadalmi életet. Életüknek az emberi közösségben megkívánt társas örömeit csak itt élhetik ki. Ezekre nézve jó, vagy rossz irányba, de nevelőhatással van az italmérési üzletek látogatása. Fertőző betegségek elterjedése vagy ennek veszélye esetén az italmérés céljára szolgáló helyiségeket, azok udvarait, az árnyéks ékeket, emésztőgödröket a szokottnál gyakrabban, fokozottabb mértékben kell tisztán tartani. Tilos tisztátlanul kezelt, megromlott, vagy az egészségre és ételre közvetlen használat által veszélyessé válható, továbbá undort keltő ital- neműeket — bort is — tartani és elárusítani, valamint az emberi egészségre ártalmas anyagokból készült edényeket italok készítésére és tartására használni, ezen edényeket tisztátalanul kezelrti, úgyszintén az italneműeket hamis név vagy hauii-. cím alatt forgalomba hozni. Az előző cikkemben ismertetett az az eset, amikor oosogatólével vegyült a kimérő tartályok jura, ide tartozik s emiatt büntetendő. séggel, a mi iparaink nem mondhatnak le azokról az óriási biztosítékokról, amelyeket rendkívül értékes ingóik jelenthetnek az ő hiteléletükben. A magyar ipari és kereskedelmi, valamint a magánjogi törvénykezés hiánya itt a modern élet súlyos sérelme, — általánosan kell követelnünk a pótlását a három rokonszakma közös érdekében. A bortörvény is kimondja, hogy beteg, romlott és az olyan ecetesedésnek induló bort, amelynek illósavtartalma ecetsavban kifejezve literenkint T8 grammot meghalad, közfogyasztás céljából forgalomba hozni tilos. Ilyen borok csupán ipari feldolgozásra, párlatkészítésre, borecetgyártásra használhatók fel. A bortörvény is megengedi azonban bizonyos esetekben a beteg vagy romlott bor megjavítását és így forgalomba- hozatalát Házasítani hibás vagy romlott bort egészségessel nem szabad; csak akkor, ha az előbbi megfelelő kezeléssel előbb megjavíttatott. Az ecetesedés gyenge fokán lévő bort, ha a további ecetesedése megfelelő kezeléssel már megakadályoztatott, szabad házasítani. Beteg vagy hibás borokat, még akkor is, ha javítás alatt állanak »beteg — hibás bor, kezelés alatt" jelző felirattal kell ellátni. A túlkénezett bor is ártalmas az egészségre. Erre való tekintettel a bortörvény megszabbja, hogy literenként 20 mgr. szabad kénsav és 180 mgr. kötött kénsav, együttvéve tehát 200 mgr. összes kénsavnál többet a forgalomba hozott bor nem tartalmazhat. Gyakran használják a bor derítéséhez a marhavért friss vagy szárított formában. Ennek, vagy más állati vérnek és titkos szereknek használata tilos. Mérgező hatású anyagok a rézbizmut, ólom, ón, cink, arzén, antimon és báriumsók. Ezek használatától feltétlenül tartózkodjanak. Az emberi egészségre ártalmasok azok az edények, melyek ólmot tartalmaznak, vagy cinkkel bevont (horganyzott) fémből készülnek. Ezeket a savak oldják és mérgező hatásúak. Bor- és sörszívó, vagy felnyomó készülékekhez és szénsav tartalmú italok eltartására szolgáló syphonok előállításához tiszta ólmot alkalmazni nem szabad, hanem e célra csakis oly fémöntvények használata van megengedve, melyek 100 súlyrészben legfeljebb 1 súlyrész ólmot tartalmaznak. Felhívom mindezekre tehát az italmérők figyelmét, hogy edényeik és eszközeik beszerzésénél fokozott figyelmet fordítsanak az itt előadott körülményekre. Tilos italmérő üzletekben az italokkal való bárminemű elbánás vagy a fogyasztók kiszolAz italmérés és italárusítás közegészségügye. A „Vendéglősök Lapja'1 számára írta: Dr. Csató Béla székesfővárosi rendőrkapitány. II. Az italmérések kulturhivatása. — Tilos italneműek, tartályok, eszközök. Az alkalmazottak és az egészség. — Egészségügyi szemlék.
