Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-09-20 / 18. szám
XXXXI. ÉVFOLYAM 18. SZÁM 1035. SZEPTEMBER 30, TESÍDÉCtLŐ', SZÁLLé-, KÁYÉ8IPABI ÉH KÖZCrAZDASÁCil SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOITI IHÁSZ «¥ÖBO¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: ,,József“ 22 — 81 Nem értünk egyet a vendéglős-kongresszus megrendezésének s a kivitelnek technikai módozataival és bár nem értünk egyet a kongresszuson szőnyegre került kérdések pongyola előkészítésével, illetve elő nem készítésével, mégis annak lefolyása felkeltette bennünk a hitet, hogy még nincs veszve minden, hogy még a szakmánk emberei egymásra találhatnak. Láttuk jeleit annak, hogy a megfelelő szervezkedés teljes hiányának dacára is vannak csoportok, akik előtt elsők az összesség nagy érdekei. Szomorú tény az, hogy szakmánk, ami még röviddel ezelőtt is, a legelőkelőbbek és a legtiszteltebbekkel állott egy sorban, ma senki által észre nem véve, kullog mindenütt az érdekképviseletek után, mindenünnen lekésik, véleményeire senki sem kiváncsi és döntenek rólunk megkérdezésünk nélkül. A sok baklövés mellett két főokát látjuk ezen szerencsétlen és a szakmának annyi kellemetlenséget és méltánytalanságot jelentő helyzetnek. Egyik a szakmánk — mondhatni önös érdekeket szolgáló — szervezetlensége és ezzel kapcsolatosan a megfelelő, agilis és rátermett vezetők teljes hiánya a legmagasabb helyen. Lapunk hasábjain több ízben sürgettük az országos szervezkedés teljes és a mai kor kívánalmainak megfelelő reorganizálását, olyaténképpen, hogy az alakulás felölelje és ki is elégítse a szállodások és vendéglősök nagy összességét és ezáltal mód teremtessék arra, hogy a szakma a régi híréhez méltó helyét újra elfoglalhassa, a vendéglősök ügyei felkarolhatok és sérelmei orvosolhatók legyenek. A másik főok a konkurrencia kíméletlensége és az egyesek önző érdekeinek előtérbe tolása, amely nem számol a közös célok veszedelmeivel. Nem szabad elfelejteniük a kartársaknak azt, hogy az összesség érdekeinek istápolása, segítése és diadalrajutása egyben az egyesek előnyét és boldogulását is jelenti. Önző célok kedvéért a jogos és egészséges konkurrenciát határtalanná tenni nem szabad, mert ez amellett, hogy az egész vendéglőstársadalom mérhetetlen anyagi kárát jelenti, amellett az erkölcsi megbízhatóságot is nagyon megtépázza, nem számítva azt, hogy visszavonást szül, de végül a még meglevő, bár gyenge szervezeteket is teljesen felbomlassza. Mondhatnék, hogy a cselekvés utolsó órája ütött és most az utolsó órában ki kell egyenlítődnie minden differenciának. A soproni, kitűnően megszervezett és összetartó vendéglős és kávés szakmát illeti minden elismerés az idei vendéglőskongresszus sikeréért, amely messze felülmúlta az összes budapesti kongresszusokét. A soproniak pompás vendéglátók, nagyszerű szervezők és szónokok, amellett pedig igen agilis szaktársak, akik döntő győzelmet arattak az eddigi lanyha budapesti vezetés okozta közöny felett. Nagy segítségük volt Győr és Szombathely szakmáinak hatalmas fölvonulásában, s általában a vidék újraéledt érdeklődésében, amely mindennél többet ígér. A Szállodások, Vendéglősök Országos Szövetsége Sopronban tartotta ezévi országos nagygyűlését. A gyűlésen az ország minden részéből résztvettek a magyar szállodások és vendéglősök körülbelül háromszázötvenen. A vendéglősök a gyűlés megkezdése előtt megkoszorúzták a soproni Széchenyi-szobrot. Beszédet mondottak Bokros Károly alelnök és Pinezich István dr. soproni vendéglős. Délelőtt tíz órakor a Kaszinó nagytermében a Vendéglősök Országos Nyugdíjegyesületének közgyűlését tartották meg. A vendéglősök nagygyűlését Palkovich Ede, a szövetség díszelnöke nyitotta meg. Thurner Mihály dr. polgármester Sopron város nevében üdvözölte az egybegyült iparosokat. Az évi jelentést terjesztették elő, majd Molnár Sz. Dezső dr. hangsúlyozta, hogy a vendéglősöknek most, amikor huszonötéves jubileumukat ünnepelik, voltaképpen panaszkodniok is kell. Foglalkozott a mai magas vendéglői árakkal. A vendéglősök önhibájukon kívül nem tudnak olcsóbban ételneműeket adni. A mai drágaságnak az oka kizárólag a kormány. Az italmérési illetékeket a békebeli alap 5-6-szo- rosára emelték. Amíg minden terhet sokszorosára emeltek, addig a vendéglősöket védő hitel értékhatárának összegét elfelejtették fölemelni. Ha a kormány visszatér a békenívóra, akkor a vendéglősök is békeáron tudják kiszolgálni a közönséget. Oundel Károly ismertette Vass József helyettes miniszterelnökkel folytatotttanácskozásait. A vendéglősök békebeli terheit megsokszorozták, Még pedig azért, hogy végre az önös érdekek teljes félretételével, az összesség céljait szolgáljuk, mert az állandóan és lépésről-lépésre megnyilvánuló igazságtalanság és rosszakarat mellett elsősorban és talán csakis magunkra számíthatunk. Ha élni akarunk, elsősorban is meg kell találnunk önmagunkat. azonkívül forgalmi és fényűzési adóval is megterhelték őket. Törölje el a kormány a fényűzési adót, szállítsa le a forgalmi adót, töröljék el a vizumdíjat, szüntessék meg az útlevélkényszert, szállítsák le a szállodai adót, mindjárt elviselhetőbb árak mellett tudnak szobát adni a szállodákban és ételneműeket a vendéglőkben. Adják vissza a vendéglősöknek a régi vendégeiket: a tisztviselőket, nyugdíjasokat, a háborús kölcsönkötvénytulajdonosokat. Bokros Károly felszólalása után Mészáros Győző, a kávésipartestület elnöke, szükségesnek tartja, hogy felhívják a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy kevés az aprópénz és emiatt a vendégek sokszor megkárosodnak. Elítélik a pékmunkásoknak a vasárnapi munkaszünet kimondására irányuló mozgalmát. Ha a pékek nem hajlandók vasárnap dolgozni, akkor a vendéglősök fognak péküzemeket felállítani. Walter Károly azt sürgette, tegyék kötelezővé a vendéglősök számára a mestervizsga letételét. Ma túlságosan sok az italmérés. A vendéglői iparengedélyek kiadását meg kell szorítani. Fehér Ferenc határozati javaslatot terjesztett be arról, kérjék a kormányt, hogy italmérési engedélyt csak akkor adjon ki, ha megállapítják, hogy az italmérési helyiség egészségügyi és más szempontból teljesen megfelelő. Állapítsa meg a kormány azt a határt, amelynél a súlyos árdrágítás kezdődik, amelynek alapján az ipar- engedélyt el is lehet vonni. Baranyai József a batyuzás veszedelmére hívta fel a közgyűlés figyelmét. László József, a Győrmegyei Vendéglős Egyesület elnöke szóvátette, hogy a falusi vendéglőket most este kilenc órakor be kell zárni, holott békében tiz-tizenkét óráig nyitva tarthattak. Különösen nyáron tűrhetetlen ez az állapot, mert hisz este kilenc óra után van még a faluban élet. Groszner Pál indítványára a nagygyűlés elhatározta, hogy vendéglős-üdülőtelepet létesítenek. Szőlőssy Ferenc a korlátolt kimérések meg- rendszabályozását sürgette. Törvénybe kellene iktatni szerinte azt, hogy a korlátolt italméréssel Csupa vád, panasz és sérelem a vendéglőskongresszuson. A soproniak vendégszerető fogadása. — Az ünnepi kongresszus. — Gundel Károly erélyes beszéde. — Szabályozzák a vidéki záróra és az italmérések ügyéi! — A szakma az adók mérsékléséért.
