Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-07-20 / 14. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1025. Július 20. Az alRoHol. A káldok és az arabok „alkohol“-fogalma. — Hogyan tévedtek a régi európai vegyészek? Az alkohol szó Avicena hírneves arab orvos- tudós följegyzéseiben szerepel először. Az 1036 körül élt tudós sem a mai értelemben állapítja meg az alkohol fogalmát. Arab nyelven ugyanis alkohol alatt „finom részekre oszló anyagot“ értenek s ezt Avicena bizonyos kénvegyületekre alkalmazta. A XVI. század vegytudósai a borszeszt kezdték alkoholnak nevezgetni s ezáltal az alkohol szó fogalma kétségtelenül közelebb került mai meghatározásához. A mórok uralma és az arab műveltség elterjedésével az alkohol szó átkerült utóbb az arabok által elfoglalt Spanyolországba is, ahol a spanyol nyelv az •• ERHARDT JÁNOS utóda SZITTNER FERENCZ Budapest, IV., Mária Valéria u. 1. Bristol-szállóval szemben. Telefon: 8-37 Alapíttatott I860. Üveg, porcellán, Schreiber J. és unokaöcscsei üveg- gyártmányai lerakata. elismerten jók és zamatosak! Bármily mennyiséget szállít az ország minden részébe a termelő: KécsKe és vidéüe Gyümölcsérté" Kesítő és Központi Szeszfőző SzövetKezet, Új- KécsKe. Mintával díjmentesen szolgálunk! Élelmiszerltereglxedők és Iparosok figyelmébe! Hűtőpáucélos JÉGSZEKRÉNYEK (Szabadalom bejelontve.) Legmagasabb bőszigetelés 1 50%jégmegtakarítás 1 Féregmentesség! Olcsóbb árak! „CLÁRA" Jégszekrény- és Híítöházépítő Vállalat Budapest, VII., Wesselényi-u. 33. Telefon : Józs. 66-26 Házi jégszekrény, alsó felső ajtókkal, míg a készlet tart, 1,100.000 K Képviselők a vidékre és külföldre kerestetnek. •vvvvvvvvvv* 9 9 9 9 e Az étterem dísze a Tevatiíféle művészi 9 9 9 9 9 9 9 9 •: 3 3 « 3 | étlap 1 A legelőkelőbb fővárosi és vidéki éttermekben, fürdő« helyeken bevezetve Kérje azonnal levelezőlapon díszes étlapmlntakönyvünket és árjegyzékünk két, melyet díjmentesen megküldünk Önnek Te van Nyomda és Könyvkiadóvállalat Békéscsaba 3 3 3 3 3 3 3 3 arabbal azonos fogalommá tette az alkohol szót, úgyhogy tulajdonképpen maga az alkohol fogalom a spanyolok révén terjedt el utóbb Európa egyéb államaiban. Az arabok nyelvén kívül aztán előfordul az alkohol szó a kaldeusok nyelvében is. Minthogy Elöázsia népei sorában a kaldeusok kultúrája az arabokénál is régibb eredetű, a szó innen kerülhetett át az arab nyelvbe. A kaldeusok nyelvén az alkohol szó „égetett“ jelent s így ez a meghatározás kétségtelenül közelebb áll az alkohol mai fogalmához, mint annak arab meghatározása. A XV. és XVI. század nevesebb alkimistái sorából az alkohol szót Libanius használja gyakrabban, mindenesetre borszeszt értvén az „aZcooZ“ fogalma alatt. Az alkimisták Libanius nyomán az „alkalikusan reagáló káliumkarbonát segítségével kalcinált borkőről lefejtett" szeszterméket nevezik aztán a kor helyesírása szerint, részint „Spiritus alcalisatus“, részint „spiritus alcolisatus“-nak; a közvetlenül borból készült szeszt pedig „alcool spiritus vini“-nek. Az „alcool“ szó aztán jelzőként is szerepel egyes termékek kiválóságának megjelöléséül. Ilyen az alkimisták „aurum alcolisatum“-ja vagy alcool auri“-ja. Paracelsus is (élt 1493—1541-ig) ebben az értelemben használja az alkohol szót. Az alkohol szó használata és alkalmazása többek állítása szerint Paracelsusnak is tulajdonítható. A XVIII. század számottevő már komolyabb tudósai sorából Boerhave alkalmazza gyakrabban az alkohol szót, amely alatt most már kizárólag a legerősebb borszeszt érti. Az 1787-től kezdve megjelenő müvekben, vagyis Lavoisier korától kezdve, úgyszólván napjainkig a Boerhave által használt értelemben szerepel aztán az alkohol, mint borszesztermék. A már említett Libanius idejében, vagyis a XVI. század végén csakis a bor szerepel még olyan termékként, amelyből szeszt lehet égetni. Libanius 1595-ből eredő meghatározása a szeszről a következő: „A borszesz a bornak olaj- nemű éghető alkatrésze“. Szesz előállítására ebben az időben kizárólag csak a romlott borokat használták, mígnem a XVI. század végétől kezdve aztán gyors egymásutánban rájöttek arra, hogy a törkölyből és a gabonafélékből is lehet megfelelő szeszt előállítani. Mindamellett a romlott borokon kívül egyéb anyagoknak felhasználását oly célból, hogy azokból szeszt előállítsanak, a XVI. században, sőt még jóval azon túl is valóságos tékozlásnak tekintették, sőt egyes helyeken a szesznek egyéb olyan anyagokkal való pótlását, keverését, amely anyagok nem borból, hanem törköly, gabona stb. egyéb szeszt adó termékből készültek, valóságos hamisításnak, de sőt csalásnak is minősítették. A szesz előállítására szolgáló törkölyöket s magát a szeszmoslékot abban az időben a takarmányozás terén nem merték fölhasználni, sőt egyes államokban egyenesen el volt tiltva az ilyesmit még a sertéssel is föletetni, miután azt tartották, hogy a szeszfőzés alj termékeivel etetett állatok húsának élvezése bőrbetegségeket okoz. A szeszlepárló eszközöket már a XVI—XVII., századokban kezdik tökéletesbíteni. Giovanni Battista Portá-nak a XVI. századból eredő följegyzései szerint már a sisakot is ismerik, a hűtés művelete s a csővezeték rendszere pedig eléggé előrehaladott szakismeretekről tanúskodik. Részletesebb ismertetéseket közöl utóbb az 1604—1668-ig élt Glauber, akinél „Descriptio Fekszik Báránd (Bihar megye) község határában a kellemes fekvésű Farkasvőlgyben, a községtől két kilométerre. Alapíttatott 1894-ben, új ráépült 1923-ban. Alkalikus gyógyvize rheumatikus, csúz, kőszvény, mindenféle meghűlésből eredő fájdalmakat, női betegségeket, álmatlanságot, háborúban szerzett idült és ideg betegségeket hamar és biztosan gyógyít. Ásványvize gyomorbajoknál kitűnő hatású, levegője tiszta, pormentes. Gyógyhatását sok köszönő hálairat bizonyítja. Pöstyónt tökéletesen pótolja. Fűrdőárak: Tükör- és gőzfürdő együtt egy napra egy személynek 15.000 K. Kétszemélyes kádfürdő egy fürdés 15.000 K. Két-háromágyas szobák 15.000 K-tól 25.000-ig. Jó magyar konyha. Avonaton érkező vendégeket a fürdő fogata várja. Tisztelettel Farkas Márton fürdőtulajdonos DM“* Kedvezmény lapunk olvasóinak! Ha élethű, művészi fényképet akar, keresse fel 3 évtized óta fennálló és országosan előnyösen ismert DISKAY fényképmester műtermét Budapesten, Rákóczi út 74. szám (Ugyanott van a régi MonaLisa műterem is) A legmérsékeltebb árakért művészi fényképet kap Fiók: Budán, Ili., Zsigmond utca 36. Mona Lisa műterem Sc==»<=-»c---^c=>c==><=i_,<------.» Sz elvény 1362 ÍV Ezen szelvény felmutatója a napi árból 25°/o engedményt kap DISKAY fényképmesternél Budapesten, Rákóczi-ut 14. szám. Fiók: Budán, III., Zsigmond utca 36. szám, Mona Lisa műterem. A budapesti m. kir. államrendőrség Ili, kér. kapitánysága, mint I. tokú rendőri büntetőbíróság. Budapesten a III. Bécsi út 156. házszám alatti vendéglőben alkalmazott KoroKnay Istvánná született Gernedl Magdolnát borhamisítás és hamis bor forgalombahozatala miatt az 1924. évi IX. t.-c. 42. és 42. §. alapján 5 napi elzárást helyettesítő 500.000 korona pénzbüntetésre és 250.000 + 250.000 korona pénzbírságra, a költségek megtérítésére s az ítélet kivonatának hírlapi közzétételére ítélte. Budapest, 1925. július 11-én. Farkas Elemér s. k. , r. büntetőbíró. jótállással vállalunk. „Fix“ sváb- és rusznibogár« P , * * .1. / • x x jótállássá Eger* es patKanyirtast minden gyó STANDARD, BUDAPEST, IV. KERÜLET, KOSSUTH LAJOS UTCA 14. TELEFONI 82-74 1 kg. 80 000 K. „Agraria“ patkányirtószer gyógyszertárban és drogériában kapható
