Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1925-06-05 / 11. szám

\XX\L ÉVFOLYAM 11. SZÁM lOSS. JÍ SIl'S 5 YBKBÉOLé., SIÁLLŐ-, KÍVÉRIPABI Él KÖZfiAKBAllftl RIASLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOTTA: ihász uvOm.v Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM T e 1 e f o n s z ám : „József“ 2 2—81 Árdrágító kontárok mételyezik meg a magyar fürdői és nyara­lási évadot megint. Rémhírek kelnek szana­szét az országban arról, hogy a Balaton mellett, a Duna fölkapott fürdőhelyein, hogy itt, meg hogy ott milyen rémségesen drága a nyaralás. A lapok írják, az embe­rek beszélik és általános a felháborodás, mert hiszen tudott dolog, hogy a kormány elengedte az idei fürdőévadra az úgy­nevezett kincstári részesedést. És a magyar közönség sohase lát a maga szemével, nem hall a maga fülével, hanem megelégszik, hogyha mások látnak és hallanak helyette. A drága magyarországi nyaralás köze­lebbi adatai már nem is érdeklik, útlevelet kér tízezrével a magyar nyaraló és vonul rajokban kifelé Ausztriába, Olaszországba, Svájcba és Németországba. Mindenhová inkább, csak itthon nem akar maradni! És nem különbözteti meg azt a fontos tényt, hogy kik azok tulajdonképpen, akik a szezon árdrágítói idehaza. Mert ha csak kicsit lelkiismeretesen körültekintene is a közönség, látnia kellene, hogy nem a fürdők és nyaralóhelyek szállodái, fogadói, vendéglői, nyári helyi­ségei és kávéházai az árdrágítók 1 Dehogy! A jámbor parasztnép, a csöndes falusiak és fürdővídéki ház- és villatulajdonosok a magyar nyaralók kiszipolyozol! Mert a Balaton mellett 1924-ben 30 százalék adó­val és kincstári részesedéssel két hó­napra 2—3 millió korona volt egy falusi parasztszoba — a korona 0‘052-es állása mellett —, az idén pedig? A korona 0-072 és háromnegyeden áll, nincs kincs­tári részesedés, de a parasztszoba ára négy-négy és félmillió korona! És hiába mérséklik a saját áraikat a fürdővidékek szállói, vendéglői, hiába csi­nálnak drága és lelkes propagandát, a közönség parasztszobákba akar bebújni, köcsögökből akarja nyalni a szalmaízű és piszkos tejet! Mikor aztán derék parasztjaink beléjök vágják a nyúzóbicskát, akkor a közönség nem sajátmagát szidja, se ezeket a rövidlátó kontárokat, akik vályogszobáik árából földeket, teheneket akarnak venni, hanem a fürdőhelyeket. A kitűnő magyar fürdők egész sorai panganak ilyen rövidlátás, hiábavaló meg­riadás és a közönség oktalan bizalmatlan­kodása miatt. Megint kiderült, mennyi még a tennivalónk a szezon-üzemünk érdeké­ben, akiknek jóhírnevét és üzemmenetét végre is függetlenné kellene tennünk a rosszakaratú és kapzsi vidéki szobakiadók állásfoglalásától! És sokszorosan meglepő, hogy az Országos Szállodai és Vendéglős­szövetség a hangját se hallatja, az ujját se mozdítja a szezonipart országszerte fenye­gető szidalmak áradatában. Pedig csak az igazságot kellene nyilvánosságra hoznia és elválasztani a szakmát a kapzsi kontárok légióitól! Kétmilliárdot Keres Budapest a vigalmi adóK leszállításán. Hogyan módosította a főváros a vigalmi adót? — Vigyázzon a vidéki szakma az érdekeire! A budapesti vendéglős, szállodai és kávé­házi szakma már sajnosán látja, hogy adó­leszállítás ürügye alatt minő súlyos új terheket kap a maga és amúgy is olvadozó közönsége számára. Mivel azonban Budapest példája raga­dós, — a vidéki szakmát előre figyelmeztetjük esetleges hasonló helyi adóleszállítások vesze­delmeire. Legyen résen a vidék és éberen őr­ködjék érdekei felett! A főváros az érdekeltek többszöri sürgeté­sére végre elhatározta, hogy módosítja a túl­ságosan szigorú vigalmi adó szabályrendeletet s a magas adókulcsokat méltányosan leszállítja. Most került nyilvánosságra az újonnan alkotott szabályrendelet, amelyet a főváros azonnal életbeléptetett, azonban az nem elégítheti ki sem az érdekeltségeket, sem a nagy közön­séget. Leszállította ugyan a főváros egyes kevésbbé fontos, a közönség kisebb rétegeit érdeklő szórakozások vigalmi adóját, azonban ennek ellenében azokon a szórakozóhelyeken, ahol a közönség tízezrei fordulnak meg, a vigalmi adó kulcsát — felemelte. Maga a tanácsi jelentés is megemlíti, hogy az egyes adómértékek le­szállítása az adó hozadékát 2100 millióval csökkenti, azonban ezzel szemben más oldalról kerek négymilliárddal emel­kedik a vigalmi adóból befolyó jövedelem, úgy, hogy a szabályrendelet módosítása tulaj­donképpen 1900 millió több bevételhez juttatja a fővárost. A szakmát érdeklő adatok egyébként ezek: 25 százalék adót kell fizetni az egyesületek (kaszinó, kör, klub, társulat stb.) helyiségében játszott kártya, vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vigalmi adó kivételével bármily más címen szedett bevétel után. A belépőjegyek árának 30 százalékát kell fizetni adó fejében minden olyan nyilvános helyiségben, ahol a nézőtéren akár az előadás alatt, akár az elő­adás után ételeket vagy italokat szolgáltatnak ki, vagy ahol dohányozni szabad. 33V2 száza­lék adót kell fizetni a nyilvános helyeken (kávé­házban, vendéglőben stb.) játszott kártya vagy ezzel egy tekintet alá eső bármely más játékért szedett használati díj, vagy a vigalmi adó ki­vételével bármily más címen szedett bevétel után. Oly szórakozásoknál, melyek részben ala­csonyabb, részben magasabb adó alá esnek, a magasabb adótételt kell alkalmazni. Az adó­fizetési kötelezettség szempontjából belépődíj­nak kell tekinteni az elővételi díjat, a ruhatári díjat, valamint a programm, színlap, tárgy­mutató, ismertető stb. árát is, amennyiben valaki ilyet vásárol. A belépőjegy váltásához nem kötött szóra­kozások alkalmával: oly helyiségekben, hol a szórakozást csak a zene nyújtja, személyenkint és esetenkint 500 korona, oly helyiségekben, hol a szórakozást előadás (hangverseny, mozgó­színház, variété stb.) nyújtja, 1000 korona, oly helyiségekben, hol a szórakozást táncelőadás vagy mutatvány nyújtja és hol a közönség táncolhat, 3000 korona vigalmi adót kell fizetni. Mindezen esetben a megállapított adón kívül a ruhatári díj, valamint a programm, színlap, ismertető stb. ára után, amennyiben ilyenek kibocsáítatnak s valaki ilyet vásárol, még 20 százalék adót kell fizetni. Új rendszer a külföldiek ellenőrzése terén. A belügyminiszter rendelete alapján a budapesti rend­őrség főkapitánya hirdetményt bocsátott ki, mely az idegenellenőrzés, a külföldiek jelentkezésének módját új alapokra helyezi. Az új hivatalokat már megszervezték a főkapitányságon és az ellenőrzési módszer pünkösd hétfőjén már életbe is lépett. A most életbeléptetett rendszer szerint az ideérkező külföldi állampolgárnak nem kell többé jelentkezni a budapesti főkapitányság útlevélosztá­lyán, sem pedig elutazásakor nem kell lebélyegeztetni útlevelét. Hanem a határállomáson — amikor az illetékes magyar követségen a külföldi már megszerezte magyar vízumát — a határrendőrség közegeitől ellenőrző szel­vényt kap, amelynek rovatait ki kell töltenie. Ezt az ellenőrzőszelvényt az utas átadja a vonatellenőrző rendőr- tisztviselőnek, aki az így összegyűjtött szelvényeket be­szolgáltatja az idegeneket ellenőrző hivatalnak. A hivatal tehát így szerez tudomást az ideérkező külföldi állam­polgárokról. A fővárosba megérkezve a külföldi utas úgynevezett külföldi bejelentőlapot tölt ki és ezzel minden jelentkezési kötelezettség nélkül két hónapot tölthet Magyarország területén. Közvetlenül elutazása előtt kije­lentőlapot kell kiállítania, melynek szelvényével igazolja azután magát a vonaton. Az új rendszer tehát a rendőri vonatellenőrzést továbbra is fenntartja. Külföldön ez az idegenellenőrzési rendszer van legnagyobbrészt forgalom­ban. így Csehország és Jugoszlávia néhány hónappal ezelőtt léptette életbe.

Next

/
Thumbnails
Contents