Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-05-05 / 9. szám
1935. május 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Meister mosószappan a legjobb és legmegbízhatóbb • Ügyeljen a mozsár védjegyre Balkánszokások a vendéglősiparban, — A „Vendéglősök Lapja“ tudósítójától. Végre visszaérkeztem nagy utazásomról, amely először Romániába, Jugoszláviába és Bolgárországba vezetett. Hol is kezdjem? Először az étkezőkocsikon uralkodó rendszernél ! Az I. és II. osztályú utazóké persze az elsőbbség; a harmadik kocsi- és emberosztály azt eheti meg, ami marad! —^De a legtöbb esetben nem marad semmi. És ha valami maradt, akkor, elnézve a rémes árakat, feldühösíti az embert a rossz, hideg, majdnem ehetetlen étel és a — meleg ital! ... A Balkán vendéglőiben, kávéházaiban a „baksis« még mindig a hajdani török időkre emlékeztet. Csak azt, aki borravalókkal csak úgy dobál, szolgálják ki rendesen! Akinek „megszámolt krajcárja" van, aki nem uzsorás és nem spekuláns, aki nehezen keresi pénzét, azt a személyzet lenézi, jobban mondva lesajnálja! . . . A pincérek gorombák, durvák! Gúnyos megjegyzések a napirenden vannak. „Hő! Ne korzózzunk itt kérem, félre az útból, pane!" vagy „Ez a hely 11 óráig rezerválva van!" stb. A kávéházakban és a „Café Restaurant" helységekben még csinosabb állapotok észlelhetők! A szegény áldozatról (mert annak tekintik a „vendéget"!) azt tételezik fel, hogy tartson ki: 1 főpincért, 2—3 „zuträger"-t (éthordó, borfiú, segédpincér assistenzkellner), 1 ruhatárost, 1 telefon-„felvigyázót" és 1 toalettes asszonyt! Ha mindegyik nem kap fényes „kielégítő" baksist, akkor az áldozatnak hallania kell: „Mért nem marad otthon, ha „schocher" egy ilyen „pasi"! — „Ha éhenkórász, ne menjen nyilvános helyiségbe!" és így tovább. Miközben Bécsben, egész Németországban, sőt Cseh-Szlovákiában a legkisebb helyen is minden vendéglős, kávésipari üzemben a kirakatokban egy tábla lóg: „Itt az összes (vagy: „a következő") bel- és külföldi lapok -szabadon olvashatók!" — a nyugati államok kényelemnyujtásáról nem is beszélek—, addig a Balkánon a főpincér lefoglalja az összes hírlapokat, állítólag mert egyes vendégek az újságokat kiveszik a rámából és hazaviszik otthoni olvasásra!) és átadja őket egy további „újság- pincér" kezelésébe, aki persze az újságok „ki- kölcsönzéséből" — él! Sőt ő neki szabad pénzért eladni egyes újságokat, csak a „jő“ úr ne vegye észre!. .. A főpincéreknek óriási kaucióval kell bírniok és sok esetben a gazda — egy nulla és a „fő" úré a hatalom és a tekintély! Ha kutatja az ember e szánalmas állapotok okát, akkor azt hallja, hogy a tulajdonosok „nincsenek abban a helyzetben, hogy alkalmazottjainak annyi fizetést adjanak, hogy ebből tisztességesen megélhetnének". így aztán magyarázható, hogy ez az egész éhes sereg a szegény vendégprédára megy. Mintaszerűek csak azok az üzemek, ahol a főnök maga megy „inkasszálni" és ahol idegen személyzet nincs. Ott azután épp olyan pontos és kifogástalan a kiszolgálás, ha a vendég 5 dinárt „cechelt" vagy ha egy ünnepi lakomát 500 dinárért rendelt volna! Igaz, hogy a világháború mindenütt a szociális kérdést az előtérbe vitte, de különösen a vendéglősiparban nem volna szabad az, hogy a — talán örökös — harcot munka* adó és munkás között a közönség rovására menjen. Akármilyen üzemi rendszeren alapszik egy üzlet: a vendéglősnek ott is, meg itt is hivatási kötelessége volna naponta prédikálni: „mi a közönség miatt vagyunk itt, nem a közönség miattunk!" Amíg a vendéget kiak- názási tárgynak tekintik, addig lehetetlen, hogy az egész vendéglősipar ismét talpraálljon! Addig hiába várjuk azt a kívánatos békebeli törzsközönséget, mely minden üzem létlehetőségét biztosította! Mert különösen a mai „konkurencia" időszakban tapasztalhatjuk, hogy a törzsvendégből könnyen lehet — futóvendég, — vice versa (fordítva) — már nehezebb . . . A versenyzés nagyobb, mint békében volt és aki nem idejében látja a borzasztó krizist, azt a haladó kor könyörtelenül tönkreteszi! A „balkán" — szokások elrettenítő példa és tanulságos intőjelek mindazok számára, akik üzemükben látják, hogy valami nem „klappol", hogy valahol „baj" van. Mert hiába: a „konjunktúra" évei elmúltak, a becsületes középosztály elszegényedett és a botrányt-csináló, berúgó, krawall közönség, aki inkább hajlandó dobálni a pénzzel, mint a szolid polgári intelligencia, — nem minden vendéglős, kávés ideálja!. . . Ha közel is a Balkán hozzánk, iparkodjunk, hogy a vendégnek nálunk soha „a Balkán“ eszébe ne jusson! . .. Tonello A. N. Szállítunk Sodreny-ágybetétaMsszeosukésvaságfak-, vas- és rézbuiorok-, afrik-matracokat leg-olcsóbban szállít, javító- Pi*nháG7lt9 nuál* sokat és festéseket vállal: * * UI<á3£.H£l-ljjal , Budapest, VI. kér., Gróf Zichy Jenő-utca 46. szám. Magyarország legnagyobb kerékpáralkatrészgyáríó üzeme. Gyárt: árúklhordó tricikliket, strapa- 6s luxus-kerékpárokat, valamint az ezekhez szükséges alkatrészeket 24 óra alatt minta után, garancia mellett készít. A fentiekhez gumrnik minden méretben és alkatrészek gyári raktára. FRIES RÓBERT, Budapest. Városi iroda és üzlet: Mester-utca 38. Gyár : Szweíenay-uíca 9. Első Tokaji Konyakgyár R.-T. Tokaj TOKAJI KONYAK A LEGJOBB E,ngl Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcspálinKáját Világszabadalom ! Hűtés Jég nélkül liiiiiiiiiillllllllilliliiiililllllllliilllllllllliiiliilllilillliiilllllliiiiiiiiiillllliiiiiilii önműködő [*]=GEj hűtőgéppel Nincs kezelés! Nincs utántöltés ! Ez az egész hűtőszerkezet Gellért Ignác és Társa S.-T. Budapest, V., Koháry-u. 4. Telefon: 12—91 mm friss húsos idei spárga naponta, vagy heti lekötésre 15—30 kg. súlyban per kg. 22.000 koronáért. Rendelések dr- SfádSer Gazdaság! tartósága, Szombathely, Uránia küldendők. 1 A f= ASZTALNEMUEK: csak elsőrendű minőségben legelőnyösebben vásárolhatók STERN JÓZSEF r. t. fehérnemű-oszBUDAPEST • Abroszok, szalvéták, törülközők és pohárlörlők | .....................................................................pm......... ▼ v 'iii'' <r 't' v ............................................................ V'ir'P?1 % ffff 1W! % "IW >1W1 ■
