Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1925-03-05 / 5. szám

ÉVFOLYAM S. SZÁM 1985. MÁRCIUS 5. r rr n VENDÉGLŐ-, 1ZÁLL§., KÍVÉSIIMKl ÉS KÖZCÍAZDASÁCÍI SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ... 150.000 korona ALAPÍTOTTA IHÁSZ CiYOltCíY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2 — 81 Képmutatók vagy behunyt szemű álmodozók mind­annyian, akik a mai viszonyok közt még szembe mernek ülni egymással, azzal az ürüggyel, hogy az idegenforgalom meg­javításáról tanácskozzanak! És csak azt ajánl­hatjuk a magyar vendéglősöknek és szálló­tulajdonosoknak, se megbízottaikat ne küld­jék el az ilyen ankétokra, se ők maguk ne menjenek el! Keserűség és düh fogja el a szakembert, amikor szinte hétről-hétre olvas vagy hall ezekről a nagy színszerűséggel megrende­zett idegenforgalmi ankétokról. Ha csak­ugyan csak arra jók, hogy egy-két vezető főtisztviselő elmulassza miattuk a hivatali óráit, szerepeljen, vagy hogy az ország közvéleményének a jogos idegességét el­altassa, akkor megértjük őket. De minden más kitűzött cél csak hazugság, csalás, vagy a legjobb esetben elérhetetlen ábránd és mint ilyen, nem méltó arra, hogy a modern életből akár egyetlen percet is elrabolhasson. Hol van most idegenforgalom Magyar- országon? És hogyan lehet? Akár Buda­pestet nézzük, akár a vidéket, csupa szö­ges rácskerítést látunk, művésziesen fel­állított rácsokat, amelyeken még az ingét is ott kell hagynia a szerencsétlen és ide­merészkedő idegennek! De ezeket a mű­vésziesen levetkőztető szöges kerítéseket nem a vendéglős- és szállodásipar állította fel, hanem a mostani kétségbeejtő és sze­rencsétlen adózási, illetékelési és vasúti tarifarendszer. Mind olyan magasabb kéz, amelyhez nem szabad hozzányúlni s amely­ről az ankétokon síri csend kell hogy legyen. A békeidők tarifáinak két-háromszoro- sára megdrágított vasutak,, az idegeneket sújtó szállodaadók, jelentkezési, bejelentési és egyéb illetékek, az adópumpák a városok és községek kezelésében, ezek az okai, hogy még az az idegenforgalom sincs most Magyarországon, aminek meg kellene lennie a mai gazdasági helyzetben is. Hiszen Budapest számára nemcsak a párisi, new- yorki és berlini utas az idegen, hanem a kecskeméti, szegedi is és a vidék számára idegen a máshová való s a pesti utas is! De ezek sem mozoghatnak most, ahogy kellene és ahogy azelőtt mozogtak, a szöges rácsok őket is kifosztják és kivérzik. Az általános pusztulásban nevetni kellene az idegenforgalmi ankétok ábrándjain, amelyek propagandafüzeteket, reklámot, új expresszvonatokat, Dunajáratokat, speciális helyi ünnepségeket és Balatonkultuszt em­legetnek! Kidobált pénz lesz az! A magyar szállodai ipar a legválságosabb óráit éli. Mindazok, akik a legrosszabb kon­junktúrára elkészülve, már régóta balsejtelmek­kel néztek a jövő elé, kénytelenek bevallani, hogy a beállott viszonyok felülmúlják még a legmerészebb fantázia rémképeit is. Rideg tény, hogy Budapesten és a vidéken egyaránt úgyszólván te-ljesen megállott az utas- forgalom, szállodai és vendéglői vendég alig akad a vasutakon. Teljesen megfordítottja ez a békeidőnek, amikor a vendég még akkor is szállodába ment és vendéglőkben, kávéházakban étkezett, ami­kor ismerős családok hívták. Nem akart alkalmat­lanságot okozni, viszont meg akarta tartani a sza­badságát és azt a nagyobb kényelmet, amelyet a szállók, vendéglők okvetlenül nyújtottak neki. A vidék is nagyon erősen küzködik az utas- forgalom gyors visszacsökkenésével és a közön­ség elmaradásával az éttermekből. Mivel azon­ban alig volt idő és csak néhány kivételes hely arra, hogy kitűnő konjunktúrában legyen a vidék vendéglős- és szállósipara, sajnos, ezek megszokták a böjtöt a legjobb időkben is, így azokat nem fenyegeti olyan közvetlen katasz­trófa, mint a budapesti szállodákat. Ezeknek bizony páratlanul nagy konjukturá- juk volt egyidőben és ahhoz képest aztán óriási tőkék feküdtek beléjük. A mostani összeomlás Nem ankét kell ide, hanem egy nagy vörös ceruza a kormány kezébe. Egy rán­tással végezzen a szállodaadóval, egy másik mozdulattal árdrágítást' alapon rend­szabályozza meg a vasutakat, egy harma­dikkal üsse le a méltánytalan adókat, ital­mérési illetékeket. És jusson még egy vörös vonal a főváros és a vidéki városok adó- és illetékkivető buzgalmára, víz-, villany- és gázáremelései ellen is. És akkor — két hét alatt — megindul a régi békebeli élet, utasokkal telnek meg az üres vona­tok, pályaudvarok, lesz idegenforgalom is, mert — az olcsóság a legjobb világ­propaganda. aztán nemcsak a beszivárgott tőkéket fenyeget már, hanem magát az ipart is. Elképzelni is szörnyű, hogy Budapestnek, a milliós lakosú világvárosnak, a napi olyan utas­létszáma, amely szállodákba vonul, alig közelíti meg a négyszázat! Alig négyszáz ember kerül ki naponta a vonatokon érkező idegen állam­polgárok és a vidéki magyarok közül olyan, aki szállodában akarja eltölteni budapesti tartózko­dásának az idejét. Már pedig így van. És hogy teljes képet alkothassanak a szakemberek a nagy összeomlásról, azt is közölhetjük, hogy a napi 400 szállóvendégforgalommal szemben 28 szálló áll üresen. Hogyne állana, hiszen pél­dául csak egyedül a Royal-szállónak több szobája van négyszáznál. Ez a borzalmas konjunktúra az egész tél folyamán ette a budapesti szállodákat. A lég- fűtéses, központi fűtéses szállodák pár ven- gért hónapokon keresztül fűtötték a szobák százait, fizették az óriási villany- és vízdíjat, személyzetet. Minél hosszabbra nyúlt a tél, annál nagyobb volt a deficit. De a nagy vidéki városok közpoti fűtésű szállodái is erősen panasz­kodnak a páratlanul rossz téli szezonra. Budapesten aztán már az az eredmény, hogy szinte minden második szálloda eladó. A tulaj­donosok elkedvetlenedtek a deficittől és sajnál­ják a szállodákba ölt óriás tőkéket, amelyek­Összeomlás előtt áll a szállóipar. Kilenc budapesti szálló válsága. — Kíméletlen verseny napi 400 vendégért. A vidéki állapotok. — A nagy deficitek és az adók. 1Trrvf v AT TI A />/> A M^y?rországi Képviselet és raKtár: WELLNER-ALPACCA Orbán Jakab H* I 7 XT' & *~¥ 17 Ä Ä TT T 7 T T A r1' T ¥ f n \ T TT* Tf a IV•} KSÖS IVOlVUtCíl 9* SZSflíl EVŐ ESZKÖZÖK VILÁGHÍRŰEK! o* Telefon; József 145-96

Next

/
Thumbnails
Contents