Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-10-20 / 20. szám
1025. október 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 gek adatait csakugyan őszinte pontossággal meg lehetne szerezni. A borfogyasztási adó ellen jobb propaganda el sem képzelhető, mint ez az adatgyűjtemény, amely beszámolna arról, mit kapnak a városok és a községek a mi szakmánk, zsebéből ? Kiderülne, hogy miképpen tartja el és táplálja ez a szakma a városokat, községeket, minő horribilis arányokban önti a pénzt a községi pénztárakba! Félő azonban, hogy az erősen érdekelt városok és községek ellen fognak szegülni ennek a tervnek, az érdeklődést úgy fogják föl, mint kényes kérdéseket és aligha lesznek hajlandók kiadni pénztáraik ellen a propaganda- adatokat. A mozgalom vezetősége nagy agilitással és sok reménységgel dolgozik és bízik abban, hogy az 5 aranyfilléres borfogyasztási adóig nem kell nagy utat megtennie a szakma igazságának. Csak az a sajnálatos, hogy azt az utat is a kidőlt szakmabeli üzemek romjai fogják szegélyezni, amelyek nem lesznek képesek kivárni a méltányosság győzelmét. Útban a teljes antialkoholizmus felé? Egy ankét Vass miniszternél és következményei. — A 18 évesek. — Miről ismerheti meg a korcsmáros a 17 éveseket? — A munkásegyesületek, klubok és a vendéglők. Vass József népjóléti miniszter legutóbbi ankétjának a programmján az a törvényjavaslat szerepel, amely fölött legközelebb szavaz a parlament a szeszesitalok kiszolgálásáról fiatalkorúak részére. A törvényjavaslat egyszerű tilalmi intézkedésnek készül és szerinte 18 éven aluli fiatalkorúnak, nemre való tekintet nélkül, tilos volna a jövőben bármely nyilvános helyiségben szeszesitalt kiszolgáltatni. Ez a szesztilalmi ankét igen népes volt. Elsőnek Csilléry András javasolta, hogy a kormány tegyen erélyes intézkedést azok ellen a munkásszervezetek ellen, amelyek hivatalos helyisége vendéglőkben, vagy más, szeszt ki- szolgáltató nyilvános helyiségben van. Csilléry az követelte, hogy a kormány parancsolja ki a munkásegyesületeket a vendéglőkből! Érdekes, hogy az ankéton az így megtámadott vendéglőket senki sem védelmezte. Maga Gál Benő, a szakszervezeti tanács titkára sem szólt a terv ellen, csak ahhoz ragaszkodott, hogy a kormány bocsásson a kitelepítéssel egyidőben más, megfelelő helyiségeket a szakszervezetek és munkásegyesületekrendelkezésére. Rámutatott végül arra, hogy a munkásegyesületeket éppen Csillériék telepítették ki annakidején az eredeti helyiségeikből. A 18 évesek szeszfogyasztási tilalmáról szóló törvényjavaslat már parlament előtt is van nagyon bőséges megokolással. A magyar vendéglői, korcsmái, éttermi és kimérő szakmáknak tulajdonképpen semmiféle kifogásuk nincs az ellen, hogy a gyermekek ne kapjanak alkoholt, de tiltakozniok kell az ellen a beállítás ellen, mintha ilyen intézkedésekre szükség volna — velők szemben. Százezer eset között egy is ritkaság, hogy nyilvános ivóhelyen iddogálnának gyerekek, ezeknek eddig se adott italt a jóérzésű kimérő. A gyermekek italozása sohasem a mi szakmáink nyilvános és becsületes üzleteiben megy végbe, hanem félrevonultan, titokban, magánlakásokban. És a szeszes italokat az apjuktól, vagy más, nem tisztességes úton szerzik meg a 18 éven aluliak. Okvetlen gondoskodjék tehát a szakmáink hivatalos érdekképviselete a parlament előtt olyan felszólalásról is, amely ezt az álláspontot megvilágítsa és eloszlassa a közvélemény előtt a mi szakmáink ellen megint ilyen mesterséges és igazságtalan módon fel-' keltett ellenszenvet. A mi szakmánk sose volt'; a gyermekek megrontója! Azonban ezen az elvi szemponton kívül más, praktikus kifogásaink is vannak a javaslat ellen. Eddig ugyanis, amíg a vendéglősnek és személyzetének a jóérzésére volt bízva, hogy megítélje, kinek való az ital, nem lehetett csapdákba csalni, beugratni a vendéglőst. Ezentúl — lehet! Mert különösen vidéken annyi a 20—24 éves formájú és megjelenésű 16—17 éves ifjú, hogy lehetetlenség az évfolyamok közt megkülönböztetéseket tenni. Elég lesz a vidéki vendéglősnek egyetlen rosszakarója ezentúl, hogy börtönbe juttasa őt — az ivók közé csempészve egy fölismerhetetlen 18 éven aluli fiatalt. A Vass-ankét másik, szakmánkat megint véresen érintő kérdése, sajnos, nem keltett a szakmában olyan riadt érdeklődést, mint aminőt megérdemelt volna. Arról van szó ugyanis, hogy ez az akció a vendéglők, éttermek, kávéházak, korcsmák helyiségeiből kitiltaná a munkásegyesületeket és velük természetesen az egyéb klubokat, legényegyleteket, társadalmi egyesületeket is. Országos, a vidékre és a fővárosra egyformán kiterjedő hajsza bejelentése történt meg, amelyet csirájában kell elfojtani! A legszűkebb látókör és elfogultság burkolózik itt az alkohol elleni küzdelem fátyolába. Végre is a klubok nem vonulhatnak be Csilléryék fogorvosi rendelőibe, ha egyszer másutt érzik jól magukat? Tény, hogy a szakmabeli üzemeknek nagy forgalmazóik ezek a vendégegyesületek és elvitelük, vagy máshová kényszerítésük exisztenciális csapás volna, mert új konkurrens-üzemek megalapítását jelentené minEltiporjuk lliöl Rövid kcratzlhútot legmodernebb órcpáncé- loe »ongora 18 millió K VM, A KtiferÖLDI LE&HfM&Lé&Sa lONfiOilÄ ZENEAUTOMATÁK VILLANYZONGORÁK den új egyesületi vagy klubhelyiséggel. Ez ellen a szakmának még jókor állást kell foglalni és lehetetlenné tenni a mérgező ötlet továbbfejlődését! A bor- és sörkivitelért. A két legfontosabb mezőgazdasági ipar nagy nehézségekkel küzd. Borunkat nem tudjuk kivinni, itthon nem tudjuk elhelyezni, a nagy kőbányai sörgyárak pedig ötödrészre redukált termelés mellett is kénytelenek összehúzódni, egyes gyárak üzemét szünteltetni, aminek legfőbb oka az, hogy amíg a külföldi sör bejöhet Magyarországba, addig a kőbányai sör kivitele úgyszólván teljesen lehetetlen. A földművelésügyi és pénzügyi minisztériumokban már hetek óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel és keresik azokat a módokat, amelyek e válságos helyzeten könnyíthetnek, de eddig minden tényezőt kielégítő megoldást nem tudtak találni. A bortermelők a fogyasztási adó leszállításában, állami előlegek kiutalásában, hordók átengedésében, stb. látják azt a segítséget, amely őket a kritikus helyzeten átsegítheti, a söripar pedig mindenekelőtt a határok megnyitását várja, mert enélkül sem a bor, sem a sör termelésében gyökeres javulás nem remélhető. A gazdasági minisztériumok nem is zárkóznának el az enyhülést teremtő rendszabályok alkalmazása elől, azonban a pénzügyi kormányzat az államkincstár helyzetét félti és kiegyenlítő megoldást keres, amely a termelést és az állam érdekeit egyaránt védi. A mezőgazdasági és az ipari érdekeltség ebben a kérdésben teljesen egyetért és azért biztosra vesz:k, hogy az érdekelt minisztériumok megtalálják és hamarosan életbe is léptetik azokat a rendelkezéseket, amelyek úgy a bortermelők, mint a sörgyárak helyzetét megjavíthatják s a híres magyar borok és a kőbányai sörök külföldi piacainak visszaszerzését lehetővé fogják tenni. IVANOVSZKY A. Telefon József 130-35. Budapest» csaK Baross utca 84«» Szűz utca sarok. Telefon József 130-35.
