Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-09-05 / 17. szám
XXXX1. ÉVFOLYAM IT. SZÁM __________________1085. SZEPTEMBER 5. r rr n VESíDÉOLé-, DZÁLLé*, KÍVÉSIPABI ÉH KÖKGAZOANÍOI SZ AKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-ón és 20-án Előfizetési díj félévre_ 150.000 korona AL APÍTOTTA: IHÁSZ «YÖBGY Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, IX., YIOLÁ-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2 — 81 A vendéglőskongresszust esztendőről-esztendőre csak szerencsétlen kezek rendezése és fölületes hivatalnokok ötlettelensége sülyeszti odáig, hogy nem tud más lenni, mint pár ember kötelességszerű ünneplése, némi csoportosulás és jobb sorsra méltó okos és agilis szakemberek előadása igen-igen mérsékelt hallgatóság előtt. És nagyon félős, hogy a mostani, soproni kongresszusunk is csöndes másolata lesz az eddigieknek. Pedig a mi kongresszusunknak egészen másnak kellene lennie. Úgy illenék, hogy az legyen az ország teljes vendéglősi, szállodai és korcsmái iparának a parlamentjei, amelyen mindenki és minden sorra kerül. Ami volt, ami lesz és aminek kellett volna hogy legyen, de elmaradt. Sajnos hol vagyunk mi még a reménységétől is annak, hogy a kongresszusunk a mi parlamentünk legyen, amelyre minden szakma- belink érdeklődve és tanulásra készen figyel még akkor is, ha véletlenül nem is tagja a szövetségnek? Mert itt is nagy és 'súlyos baj ütközik elő. Az egész országos szövetségnek nincs 2000 főnyi tagja, alig valamivel több, mint a budapesti vendéglős ipartestületé! Teljesen olyan képe van a dolognak, mintha ez a Szövetség csakugyan nem a Vendéglősök, Szállodások és Korcsmárosok Országos Szövetsége volna, hanem azé az egy- pár kétségkívül kifogástalan úré, aki szerepel a Szövetség nevében mindenütt és mindig és a legszomorúbb, hogy eredménytelenül! És egyre inkább igaza lesz a vidék vendéglős, szállodás és korcsmái iparának, amely évek óta azt kérdi, miért van hát és kell-e ez a Szövetség? Miért csatlakozzék ő tagnak hozzája? A mostani soproni összejövetel kell hogy megadja rá a választ. Ha sikerül és csakugyan történik ott valami a jövő érdekében, akkor a Szövetség újjászületik és tízezres taglétszámmal fogja továbbélni a munkának és kari haladásnak szentelt életét. Ha nem sikerül, akkor marad továbbra is igen csinos és hangulatos asztaltársasága a szereplő uraknak, akik Szövetségére azonban ezentúl senkise igen lesz kíváncsi a szakmában. A jelentéktelenségbe való sülyedéstől mentheti meg Sopron pár nap múltán a Vendéglős Szövetséget. Vájjon sikerül-e? Egy bizonyos, az-, hogy te az utolsó kísérlet. A vidék, amely a Szövetség kongresszusaiban nem kíván ezentúl csak «még egy alkalmat" látni az ivásra és a felköszöntőkre, véglegesen búcsút vesz tőle, ha minden marad a régiben. És akkor akcióba lép a vendéglős, szállodás és korcsmái iparnak az a vezető rétege, amely már eddig is külön Vidéki Országos Szövetséget akart, — ha lehet: az Országos" Szó vétség keretében, — ha kell: ennek ellenére is. A döntő szó — Soproné! A Szövetség vezetősége a jövőben soha- ■ sem lehet azonos Budapest ipartestestületé- nek a vezetőségével, mert ez összeférhetetMinden szállónak nagy gondot kell fordítania a hirdetésekre. Minthogy azonban a hirdetések költségesek és nem mindig eredményesek, törekedni kell oly hirdetési módra, mely okvetlen a kellő eredménnyel is jár. A legjobb reklám a szálló részére az, amit a a vendég maga terjeszt. Ha a vendég egy szállóban jól érezte magát, azt szívesen fogja tovább ajánlani. Az idegen az elutazása előtt gyakran a legközelebbi város szállójában érdek- lődik az ismeretlen szállóviszonyokról. És szívesebben keresi fel azt a szállót, melyet ismert szállodájának tulajdonosa vagy személyzete felajánl, mert hisz a szakembernek jobban hisz, mint egy másik utazónak, akinek ízlése előtte ismeretlen. Némely külföldi szállóban a szomszéd városok szállóiról prospektusokat lehet találni, sőt egyes magánházakban is lehet ilyeneket látni a fürdővidékeken. így a szállók kölcsönös hirdetéseinek alapelve már meg van adva és csak a kivitel módozataira nézve adnak tanácsot a következők: 1. Minden szálló könnyen megtudja, mely városból érkezik a legtöbb vendége és hogy azok hova utaznak tovább. Éppoly könnyen megtudhatja azt is, hogy az előző városba azok mely szállóba szálltak meg. Ha most a szállótulajdonos ezen szállók tulajdonosaival személyesen érintkezésbe lép, könyen megtalálják a kölcsönös reklámozás legtökéletesebb módját. 2. A portásnál, a várócsarnokban és folyosókon alkalmazandó tetszetős reklámtáblák igen jó hatásúak. Előnyös azonban, ha egy külön helyen alkalmaz olyat, úgyhogy az utazó könnyen tájékozódhassék a szomszéd városok szállodáiról. A táblákon címül használt „Ajánlható szállodák“ felírása nagyon célirányos lesz. A képpel ellátott táblák meg is szövegezendők. Minthogy arról van szó, hogy ilyen reklámtáblák nem nagy számban állítandók elő, nalen dolog. Minek akkor az új cím? A sok cifraság? A mostani áldatlan viszonyok is jórészt ennek az azonosságnak az eredményei, de amíg Budapesten Gundel Károly és társaik agitálni, cselekedni és erélyesnek lenni tudnak az ipartestület helyett is páratlan buzgalommal, ezer kézzel és ezer szájjal, az Országos Szövetségben nem történhetik ilyen önkéntes helyettesítés, így a Szövetség árva és képviseletien marad a kormány és a közvélemény előtt, így lesz iparunk szabad prédája minden lelkiismeretlen és rosszakaratú támadásnak, minden bürokrata ötletnek. A döntő szó — Soproné! gyón ajánlatos a fényképnagyítás is, rövid szövegezéssel. 3. A vendég ilynemű reklámtáblákat szívesebben vesz észre és figyelemre méltatja, különösen, ha a feltüntetett szobaárakról előre tud tájékozódni, megfelel-e igényeinek és tárcájának a hirdetett szálló. Ha igen, akkor biztos az eredmény. A Vendéglősök Lapja szívesen áll a magyar szállodák és fogadók rendelkezésére ez irányban is. Mint a szakma legnagyobb lapja, amely az ország minden vidékén tökéletes beszervezett- ségíí és a legtöbb helyen az egyedüli szakmabeli lap, annyira kizárólagosan alkalmas erre a célra, hogy ez szinte a kötelessége is. A magyar szállodák, fogadók, kávéházak és időszaki üzemek, de maguk a vendéglők és éttermek is a leghelyesebben cselekszenek, hogyha kölcsönösen reklámoztatják az üzleteiket egymás helyiségében. A vendég, aki jól érezte magát valamely szállodában, vagy jól evett valamely étteremben, nagyon szívesen és hálásan veszi, ha mindjárt ott előtte van, hogy más városokban hol kaphat hasonló jót? A falra nézve megpillantja az ott felsorolt hasonló jellegű, ajánlott éttermeket, szállodákat, fogadókat, vendéglőket és az illető városba érve már határozott célja van, hová száll, hol étkezik. Nagyon fontos természetesen, hogy egyforma zsánerű üzletek hirdessenek egymásnál, hiszen a Ritz hiába hirdet egy kis fogadó falain és bármilyen kedves kis vidéki vendéglő reklámja kárbavész a Hungária márványfalain, az bizonyos. A Vendéglősök Lapja teljesen ingyen hajlandó közvetíteni ezeket a kölcsönös reklámokat a vendéglők és fogadók, szállodák, kávéházak között. A lap címére küldjék be előfizetőink a pontos.címeikkel, nevükkel ellátott adataikat, hogy milyen jellegű az üzemük (szállodánál: luxus, nyaralási, elsőrendű, másodéi harmadrendű a közönségéről és árairól szdA szállók és a Hirdetések. Miért hirdetnek a szállodák? — A jó reklám. — A Vendéglősök Lapja a fogadóreklám szolgálatában.
