Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-08-05 / 15. szám
1035. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Hamis feljelentésekkel zaklatják a miskolci vendéglősöket. A főpincérek egymásután fordulnak a kenyéradóik ellen. — Visszaélések az üzleti bizalommal. Miskolci tudósítónk jelentése szerint furcsa háború ütött ki most az Avas-alji metropolisban. Amire már hosszú idő óta nem volt példa, több főpincér szembefordult az őt alkalmazó vendéglőssel, hatósági vizsgálatok elé sodorta és a legkényelmetlenebb helyzetekbe vitte följelentéseivel. Egy miskolci vendéglős főpincérének följelentése kapcsán az államrendőrség közegei végigvizsgálták a miskolci vendéglőket, korcsmákat és kávéházakat, hitelesítetlen sörös- és boroshordókat, üvegeket, súlyokat, mérlegeket keresve, amelyek a följelentés szerint százszámra lettek volna találhatók. Azonban alig pár üzletben találtak a rendőrség emberei kifogásolható boros- és sörösüvegeket. A miskolci vendéglősök, korcsmárosok és kávésok nagy többségénél hitelesített, kifogástalan boros- és sörösüvegeket találtak. Egy miskolci vendéglőst viszont a főpincére kasszalapok hamisításával vádolt meg. Ma már nyilvánosságra került a följelentett vendéglős neve is. Ez Leffler Béla, aki évtizedek óta egyik legismertebb nevű komoly reprezentánsa a vendéglősiparnak Miskolcon, éppen ezért valósággal szenzációt keltett az a hír, amely Leffler Béla nevét összefüggésbe. hozta Küzdő Lajos főpincér följelentésével. Leffler Béla az ellene emelt vádról a következőket mondta: — Az egész följelentés minden alapot nélkülöző valótlanság. A följelentő több ízben értésemre adta, hogy hajlandó velem kiegyezni, de nekem arra sem hajlandóságom, sem szükségem nincs. A célom az, hogy becsületem tisztán álljon a város társadalma előtt, amely évtizedek óta ismer. Egyenes óhajtásom, hogy a vizsgálatot minden részletre kiterjedően lefolytassák. Addig is tiszta lelkiismerettel várom a vizsgálat eredményét. Mint értesülünk, ez ügyben már vizsgálóbírói intézkedés is történt. A sértett indítványára ugyanis Kiss Pál vizsgálóbíró elrendelte a főpincér által megjelölt kasszalapok és bornyilvántartó jegyzék lefoglalását. Az áldatlan háborúskodás szerencsére eddig elszigetelt maradt. Kell is, hogy a vendéglős és főpincére megbízhassanak egymásban, mint üzletemberek, spiclit, kémkedő besúgót és rosszakaratú ellenséget senki se vesz szívesen az üzletébe. A tatatóvárosi kultűrbotrány. Mi igaz a ferdítésekből. — A kultúra, a szinésztartozások meg a vendéglők. Cserfői Troykó Béla megvédte a szerzett jogokat. Néhány nappal ezelőtt országos szenzációvá fújtak föl a vendéglősi és korcsmárosi karral állandóan ellenséges hangulatban bánó újságok egy közönséges tartozási esetet, amely — sajnos,— szinte mindennaposé vidéken. Színésztruppról van szó, Thália úgynevezett vándorpapjairól, akik a legritkább esetben fizetnek, de mindent követelnek. És ha kötelezettségük teljesítésére próbálják szorítani őket, kész az országos kultúrbotrány 1 Nem elég tehát, hogy a vendéglős veszít a színészek ki nem fizetett tartozásain, de még meg is hurcolják nemcsak őt, hanem a jogukat kötelességszerűen és férfiasán megvédő felsőbb fórumokat is. Cserfői Troykó Béla főszolgabíró, amikor a vendéglősök igazát megvédte a tóscaeozjL/ Alánt -hxwé. városi afférban, számot vetett azzal, hogy az elszánt szenzációéhség meg fogja támadni őt is, ez meg is történt. De minden jogtisztelő ember előtt, tehát az ország nagy közvéleménye előtt is tiszteltté és minden elismerésre méltóvá tette nevét az állásfoglalása,— a mi szakmánk pedig, amely megszokta a minden oldalról való állandó sérelmeket, a legtiszteltebb igazi nagyságok között tanulta most megismerni őt. A szenzációs esetről ezekben számol be tudósítónk: Tóváros, júl. 29. Tata és Tóváros testvérközségekben Szalay Gyula színigazgató társulata már 3 éven keresztül a legnagyobb közmegelégedésre, minden anyagi és erkölcsi differencia nélkül működött. Ez évben is, mint egyébként, a nyári idényre 6 heti időtartamra szándékozott városunkban letelepedni, csak a helyiség kérdése akadályozta meg jövetelében. A helyiség kérdése végeredményben mégis úgy intéződött el, hogy Simon János, a helybeli vendéglősök egyesületének alelnöke, készséggel bocsátotta mozgókép- színház helyiségét Szalai színigazgató rendelkezésére, melyet éppen a színházra való tekintettel szüneteltetett. A színészeket, mint a kultúra terjesztőit mindenkor szívesen fogadtuk, úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legmesszebbmenőleg támogattuk. Erre vonatkozólag talán a legjobban tudnának nyilatkozni a legutóbb Tóvároson vendégszereplő Mészáros Giza művésznő, Harsányi Rezső, Berczy Géza fővárosi művészek,^ Szécskay Árpád és Szalay Gyula színigazgatók. Ügylátszik éppen ez a vendégszeretet és ragaszkodás volt az oka annak, hogy közvetlenül Szalay szín- igazgató titkára után Angyal Dezső, Halmi Jenő színigazgató titkára is itt járt, a társulat nyári vendégszereplésének megszervezése miatt. Bár Tatatóváros Szalay Gyula színigazgató kerületéhez tartozik, Halmi Jenő levélben kérte Szalay színigazgatót, hogy községünket, tekintettel arra, hogy Körmenden némi differenciái voltak, engedje át, ezzel szemben felajánlja Körmendet. Természetesen Szalay igazgató ezt megtagadta, melynek folytatásaképpen sikerült Halmi Jenőnek kollégáját Tatatóvárosból kitúrni és azt immár végérvényesen saját kerületének megszerezni. Ezen előzmények után Halmi Jenő színigazgató a szükséges helyhatósági engedélyt megkapta június 12-től július 31-ig. Gróf Eszterházy Ferenc fedett lovardáját ingyenesen bocsátotta a társulat rendelkezésére és most csupán két dolog hiányzott, hogy Halmi Jenő színigazgató az előadásokat megkezdhesse: a berendezés és a pénz, hogy Szekszárdról Tatára jöhessenek, illetve, hogy az utánvéttel feladott kulisszákat és kellékeket kiválthassák. A helybeli vendéglősipar közismert pártfogása ez alkalommal ismét megnyilvánult. Noll Miklós, a vendéglősök egyesületének elnöke, kinek mozgóképszínháza is van, annak teljes berendezését (székeket stb.) teljesen ingyen engedte át a színtársulatnak, sőt előzékenységből még tovább ment és Halmi Jenő színigazgatónak giráltatott az itteni banknál 20,000.000 koronát, miáltal lehetővé tette, hogy nevezett a színielőadásokat megkezdhesse. Mindezek előtt még mozgószínházát is felajánlotta teljesen díjtalanul, melyet csak azért nem fogadtak el, mivel annak befogadó képessége nem elég nagy. A szín- társulat méltányolta Noll Miklós egyesületi elnöknek előzékenységét és ígéretet tett arra, hogy helyiségében hetenként 2-3-szor belépődíj mellett ugyan, kabaré-előadásokat fog tartani. Egyben ígéretet tettek, hogy az egész társulat is ott fog étkezni, ebédért 15, vacsoráért pedig 10 ezer koronát fognak fizetni. Az ígéret azonban csak ígéret maradt akkor, amikor Halmi Jenő színigazgató titkára célját már elérte, hogy az előadásokat megkezdhették. Noll Miklós előzékenységének az eredménye az lett, hogy ígéreteikből semmit be nem váltottak, sőt a fizetési kötelezettségeiket többszöri felszólítás dacára a megállapodás ellenére sem teljesítették. Noll Miklós ezek után többízben felhívta Halmi Jenő színigazgatót fizetési kötelezettségeinek teljesítésére és legutóbb ezt üzenték vissza: „Mondják meg Noll úrnak, ne molesztáljon bennünket'1. Világos, hogy ilyen kijelentés után Noll Miklós vendéglős és szállodás türelmének és hiszékenységének végeszakadt akkor, amikor a színtársulat játszásengedélye 14 nap múlva lejár és habár biztosítékképen felajánlották a színházi berendezést, de fizetni nem fizettek. Noll Miklós a kvalifikálhatatlan kijelentés, de főleg fizetési kötelezettségük nem teljesítése miatt a kezességet felmondta és az ingyen rendelkezésre adott székeket visszakövetelte. A színigazgató a visszaadást megtagadta és ez a mai napig el is maradt. A színházi szezon soha nem tapasztalt üzletet jelentett a színházigazgatónak és mi magunk is támogattuk a színházat gyakori látogatásainkkal. Amikor a színház megkezdette előadásait, a táblás házak teljesen elvették közönségünket és nekünk megmaradtak: a regle, adók, közterhek, házbér, bevételünk pedig az SALZER J. Iroda és raktár: Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 15. Alapítási év 1897 Telefon: J, 101-30 Gyárt: pecsenyedíszeket, KalpapiroKat, torta papírokat, süteményhüvely eket, modern szervirozásHoz papírszalvétákat és papirabroszokat. Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám
