Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-07-20 / 14. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA Szent Margitszigeti ^ PALATÍNUS“ áwányTii Szent-Margitsziget Sőíf1^.« borokat (vagy mustokat) egymással házasítani bsak úgy szabad, hogy hegyi szőlőben termett cor (vagy must) csak hegyi szőlőben termett borral (vagy musttal) házasítható, ellenben hegyi szőlőben termett bort (vagy mustot) sik fekvésű (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett vagy általában másodtermésből (cankó) származó borral (vagy musttal) házasítani tilos. A ‘tokajhegyaljai borvidéken termett bort (vagy mustot) más borvidéken termett borral (vagy musttal) csak a tokajhegyaljai borvidék területén kívül eső helyen szabad házasítani. 22. §. A tokajhegyaljai borvidéken az ott termett szőlőcefrére, borseprőre vagy törkölyre csakis a tokajhegyaljai borvidéken termett bort (vagy mißtot) szabad felönteí'ii, még pedig hegyi szőlőből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csak hegyi szelőben termett bort (vagy mustot), sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőből vagy általában másodtermésből származó cefrére stb. csakis ugyanolyan származású bort (vagy mustot). 23. §. „Tokajhegyaljai“, „tokaji“, „tokaji aszú“, „szamorodni“, „hegyaljai“, „máslás“, vagy fordítás néven, avagy általában a tokajhegyaljai borvidékre, odatartozó helységre vagy bortermő helyre utaló elnevezéssel csakis olyan bort (vagy mustot) szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett. Éhez képest „tokajhegyaljai“ stb. elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni: 1. a tokajhegyaljai borvidéken sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett, vagy általában másodtermésből származó bort vagy mustot (cankó), 2. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. §. első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak, 3. a tokajhegyaljai borvidéken bár hegyi szőlőben termett olyan bort (vagy mustot), amelyet a 21. §. második bekezdése szerint a tokajhegyaljai borvidéken kivül eső helyen más borvidékről származó borral (vagy musttal) házasítottak. A tokajhegyaljai borvidéken sikfekvésü (kerti) vagy homoktalaju szőlőben termett bor (vagy must) elnevezésében csupán az illető helységet (bortermőhelyet) szabad feltüntetni (pl. „Rizling, Bodroghalászi termés“). 24. §. A tokajhegyaljai borvidék területére más borvidékről származó — akár hazai, akár külföldi — bort (vagy mustot) csakis a földmivelésügyi minisztertől erre felhatalmazott tarcali kerületi szőlészeti és borászati felügyelő engedélyével szabad bevinni, illetőleg ott raktáron tartani. Beviteli engedély, egy évre szóló hatállyal, csakis az ottani helyi fogyasztás céljára — akár a házi szükséglet közvetlen fedezésére, akár saját üzlethelyiségben kimérésre vagy kismértékben elárusitásra — és csak oly mennyiségre adható, amely a folyamodónak egy évi szükségletét (forgalmát) nem haladja meg. Aki a jelen törvénybe vagy ennek életbelépte előtt az 1908: XLVII. törvénycikkbe ütköző kihágás miatt jogerősen büntetve volt, beviteli engedélyt nem kaphat. Az engedélyezés tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen — kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt — a folyamodó Zemplén vármegye alispánjához, ennek határozata ellen pedig a föld- mivelésügyi miniszterhez fellebbezhet. A borellenőrző bizottságnak vagy elnökének a kézbesitéstől számított hátom nap alatt kifejezett kívánságára az engedélyezés tárgyában hozott határozatot felülvizsgálat végett hivatalból kell felterjeszteni a másodfokú hatósághoz, illetőleg a földmivelésügyi miniszterhez. A tarcali kerületi szőlészeti és borászati felügyelő köteles az engedély megadását az ellenőrzésre hivatott hatósági közegekkel (52. §.), valamint az illetékes borellenőrző bizottsággal (53. §) a határozat jogerőre emelkedése után közölni. A tokajhegyaljai borvidék területén levő gyógyszertárak számára helyi forgalmuk fedezésére közvetlenül szállított, valamint a fogyasztók által saját szükségletük kielégítésére közvetlenül beszerzett palackolt gyógy-borok (35. §.) beviteléhez engedély nem szükséges. A bevitelre vonatkozó rendelkezések tekintetében a m. kir. postát és a nyilvános közlekedési vállalatokat csupán a 28. és az 52. §-ban megállapított kötelességük teljesítéséért terheli felelősség. 25. §. A tokajhegyaljai borvidékre behozott idegen bort (vagy mustot) a tokajhegyaljai borvidéken termett bortól (vagy musttól) elkülönítve kell tartani és tartályon (hordó, palack stb.) oly megjelöléssel kell ellátni, amely a bor (vagy must) idegen származását kétséget kizáróan feltünteti. Az engedélyes köteles a tokajhegyaljai borvidékre behozott bor (vagy must) megérkezését és elhelyezését a községi elöljáróságnak a beviteli engedély felmutatásával bejelenteni. A községi elöljáróság erről nyilvántartást vezet. 26. §. A tokajhegyaljai borvidék területéről tilos olyan bort (vagy mustot) kivinni, amely nem ott termett. A tokajhegyaljai borvidéken kivül eső helyen termett bornak (vagy mustnak) a tokajhegyaljai borvidék zárt területén átmenő (transito) forgalmát a földmivelésügyi miniszter rendelettel szabályozza. (Folyt, kőv.) Salgó Testvérek bornagykereskedők-szeszánigyár részv.-fárs. Központi irodák, gyártelep és borpincék: X. Korponai-utca 16—18. sz. Budapest - Kőbánya Telefon: József 59—03 szám Sürgönyeim: Salgóék
