Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-20 / 2. szám

XXXX. évfolyam. 2. szám. 1924. január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA M kit1 postatakarék csekk szám 45.255 Megjelenik havonta 2-szer 5. és 20-án Előfizetési díj félévre 30.000 korona. — Jugoszláviában évi 200 dinár. Romániában évi 400 lei. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15 Telefon: József 142—59 Hivatalos órák: d. u. 3—5-ig. A hazai vendéglősök, szállodások, kávésok érdekeit felkaroló Szaklap •iiti.mt.uii.Hti.iHt.tiu.mi.un.int.un.tm.iui.sin.un.iiii.uu.iiii.siiieiiii.ini.mi.int.uti.iiHciiii.iiu.itn.itii.im.uiismi.mi.Hti.iiit.Mit.tMi.ini A jövedelem ös vagyonadó bevallás Azt a ködöt, amely az adófizetőket az adó­rendeletek, törvények és módozatok káosza foly­tán az körülveszi, még sűrűbbé teszi a pénzügy- miniszter egyik újabb rendelete az 1922—23. évi jövedelem és vagyonadó bevallása tárgyában. Az 1923. évi 33-ik te. kimondotta ugyanis, hogy a jövedelem és vagyonadók 1922—23. kive­tése elmarad. E helyett a pénzügyminisztérium egy olyan átlagos szorzószámot állapított meg, amellyel az 1921-ik évi jövedelem és vagyonadót megszorozva, előáll az 1922—23, évre fizetendő jövedelem és vagyonadó. A szorzószám 1922*re Ötben, 1923-ra pe­dig 20-ban állapíttatott meg. Ha tehát valakinek pl. az 1921*es évre ki­vetett adója 5000 korona volt, akkor 1922-re tar­tozik fizetni 5000X5 = 25.000 koronát, 1923-ra tartozik fizetni 5000X20 = 100.000 koronát. A minisztérium abból indulva ki, hogy ez a szorzószám egyeseknek súlyos, másoknak enyhe lesz, alkalmat adott arra, hogy az adózók iga­zolhassák a pénzügyi hatóságok előtt, hogy az 1922. évben elért jövedelmük az 1920. évinek ötszöröse, ill. az 1923-ik évi jövedelme az 1920. évi jövedelmének húszszorosa nem volt. Azonban tekintettel arra, hogyha a pénzügyi hatóságok az adómérséklésért folyamodó adatait nem találta olyannak, hogy a fent említett szorzó­számokat mérsékeljék, adója minden hóban a be nem fizetett összeg 10 százalékával emelkedett. így ezen súlyos feltételek a legtöbb adófi­zetőt visszatartotta attól, hogy adómérséklést kér­jen. Ilyen helyzetben találta a legtöbb polgárt a pénzügyminiszter rendelete, amely az adózók leg­nagyobb részétől uj adóvallomás benyújtását kö­vetelte. Vallomás beadására kötelesek: 1. Azok, akik az 1921. évben jövedelem és vagyonadóval megróva nem voltak. 2. Azok az adózók, akik már ilyen adókat fizettek, ki is vetették rájuk az ötszörös és húsz­szoros vagyonadót, ezt a megadóztatást azonban az illetékes tényezők túlságosan enyhének találták és most fel akarták emelni. Az 1000 koronás tojás, 20.000 koronás alma, 30.000 koronás hús,»lakbéremelés, 0‘025 korona, a kényszerkölcsöntstb. stb. horizontja alatt ver­gődő embereknek ki tudja milyen nehézségekbe ütközött az öt és húszszoros adókat is kifizetni. Megmérhetetlenül kárhozatos* az a szellem, amely az uj rendelettel arra az álláspontra helyez­kedik, hogy mindenki fizessen a rá kivetett adó­nál többet. Azok az adósók ugyanis, akik az 1923. évi 33. törvényeik l.*§-ának értelmében adójuknak a helvesbitését kérik, aa 1922. és 1923. év jövedel­meikről tartoznak vallomást adni. Azok ellenben, akiknek az adóját túlságosan alacsonyaknak tartja a pénzügyi hatóság, a pénzügyminiszter 168.374. számú rendeletének 6. §-a szerint jogosan az 1921. és 1922. évek jövedelmét vallják be. Ter­mészetes az, hogy a 22 és 23-as évek jövedelme átlagban, a korona időközbeni leromlása követ­keztében magasabb számokat eredményeznek, mint az 1921. és 1922. évi jövedelmek. A helyzet tehát az, hogy aki adójának leszállítását kéri, a magasabb, a korona névértékében kifejezet jöve­delmeket köteles bevallani, az ellenben, akitől az adóhatóság kér vallomást adójának felemelése végett, alacsonyabb névértékű jövedelmeket vall be. Ennek következése az lesz, hogy egyik fél sem fogja elérni az általa megkívánt eredményt. Aki adójának leszállítását kéri, az az 1923. évi 33. törvénycikk rendelkezéseinek következtében nem fogja tudni kimutathatni azt, hogy magas adót vetettek ki rá, míg a kincstár a legutóbbi pénzügyminiszteri rendelet alapján kiszámítandó adókkal alul fog maradni az ötszörös és húsz­szoros jövedelem és vagyonadón, tehát megfogja hagyni az eredeti adókivetéseket. Az adómorál, amiről oly sok szó esik, nem­csak az adófizetőkre kőtelező. Mikor jön el az igazságosság és méltányosság alapján való tör­vényalkotás ? Elhamarkodott toldás-toldásra szorult rende­letek helyett kérünk megfontolt, hozzáértő és er­kölcsös intézkedéseket! Az adómorálnak is két vége van. I70TPT'<A T V CIP'A SZENT LUKACS FÜRDŐ, BUDAPEST KRISTÁLY ÁSVÁNYVÍZ Hl. Zsigmond-u. 25-27.telefon: 43-90

Next

/
Thumbnails
Contents