Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-01-20 / 2. szám
XXXX. évfolyam. 2. szám. 1924. január 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA M kit1 postatakarék csekk szám 45.255 Megjelenik havonta 2-szer 5. és 20-án Előfizetési díj félévre 30.000 korona. — Jugoszláviában évi 200 dinár. Romániában évi 400 lei. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15 Telefon: József 142—59 Hivatalos órák: d. u. 3—5-ig. A hazai vendéglősök, szállodások, kávésok érdekeit felkaroló Szaklap •iiti.mt.uii.Hti.iHt.tiu.mi.un.int.un.tm.iui.sin.un.iiii.uu.iiii.siiieiiii.ini.mi.int.uti.iiHciiii.iiu.itn.itii.im.uiismi.mi.Hti.iiit.Mit.tMi.ini A jövedelem ös vagyonadó bevallás Azt a ködöt, amely az adófizetőket az adórendeletek, törvények és módozatok káosza folytán az körülveszi, még sűrűbbé teszi a pénzügy- miniszter egyik újabb rendelete az 1922—23. évi jövedelem és vagyonadó bevallása tárgyában. Az 1923. évi 33-ik te. kimondotta ugyanis, hogy a jövedelem és vagyonadók 1922—23. kivetése elmarad. E helyett a pénzügyminisztérium egy olyan átlagos szorzószámot állapított meg, amellyel az 1921-ik évi jövedelem és vagyonadót megszorozva, előáll az 1922—23, évre fizetendő jövedelem és vagyonadó. A szorzószám 1922*re Ötben, 1923-ra pedig 20-ban állapíttatott meg. Ha tehát valakinek pl. az 1921*es évre kivetett adója 5000 korona volt, akkor 1922-re tartozik fizetni 5000X5 = 25.000 koronát, 1923-ra tartozik fizetni 5000X20 = 100.000 koronát. A minisztérium abból indulva ki, hogy ez a szorzószám egyeseknek súlyos, másoknak enyhe lesz, alkalmat adott arra, hogy az adózók igazolhassák a pénzügyi hatóságok előtt, hogy az 1922. évben elért jövedelmük az 1920. évinek ötszöröse, ill. az 1923-ik évi jövedelme az 1920. évi jövedelmének húszszorosa nem volt. Azonban tekintettel arra, hogyha a pénzügyi hatóságok az adómérséklésért folyamodó adatait nem találta olyannak, hogy a fent említett szorzószámokat mérsékeljék, adója minden hóban a be nem fizetett összeg 10 százalékával emelkedett. így ezen súlyos feltételek a legtöbb adófizetőt visszatartotta attól, hogy adómérséklést kérjen. Ilyen helyzetben találta a legtöbb polgárt a pénzügyminiszter rendelete, amely az adózók legnagyobb részétől uj adóvallomás benyújtását követelte. Vallomás beadására kötelesek: 1. Azok, akik az 1921. évben jövedelem és vagyonadóval megróva nem voltak. 2. Azok az adózók, akik már ilyen adókat fizettek, ki is vetették rájuk az ötszörös és húszszoros vagyonadót, ezt a megadóztatást azonban az illetékes tényezők túlságosan enyhének találták és most fel akarták emelni. Az 1000 koronás tojás, 20.000 koronás alma, 30.000 koronás hús,»lakbéremelés, 0‘025 korona, a kényszerkölcsöntstb. stb. horizontja alatt vergődő embereknek ki tudja milyen nehézségekbe ütközött az öt és húszszoros adókat is kifizetni. Megmérhetetlenül kárhozatos* az a szellem, amely az uj rendelettel arra az álláspontra helyezkedik, hogy mindenki fizessen a rá kivetett adónál többet. Azok az adósók ugyanis, akik az 1923. évi 33. törvényeik l.*§-ának értelmében adójuknak a helvesbitését kérik, aa 1922. és 1923. év jövedelmeikről tartoznak vallomást adni. Azok ellenben, akiknek az adóját túlságosan alacsonyaknak tartja a pénzügyi hatóság, a pénzügyminiszter 168.374. számú rendeletének 6. §-a szerint jogosan az 1921. és 1922. évek jövedelmét vallják be. Természetes az, hogy a 22 és 23-as évek jövedelme átlagban, a korona időközbeni leromlása következtében magasabb számokat eredményeznek, mint az 1921. és 1922. évi jövedelmek. A helyzet tehát az, hogy aki adójának leszállítását kéri, a magasabb, a korona névértékében kifejezet jövedelmeket köteles bevallani, az ellenben, akitől az adóhatóság kér vallomást adójának felemelése végett, alacsonyabb névértékű jövedelmeket vall be. Ennek következése az lesz, hogy egyik fél sem fogja elérni az általa megkívánt eredményt. Aki adójának leszállítását kéri, az az 1923. évi 33. törvénycikk rendelkezéseinek következtében nem fogja tudni kimutathatni azt, hogy magas adót vetettek ki rá, míg a kincstár a legutóbbi pénzügyminiszteri rendelet alapján kiszámítandó adókkal alul fog maradni az ötszörös és húszszoros jövedelem és vagyonadón, tehát megfogja hagyni az eredeti adókivetéseket. Az adómorál, amiről oly sok szó esik, nemcsak az adófizetőkre kőtelező. Mikor jön el az igazságosság és méltányosság alapján való törvényalkotás ? Elhamarkodott toldás-toldásra szorult rendeletek helyett kérünk megfontolt, hozzáértő és erkölcsös intézkedéseket! Az adómorálnak is két vége van. I70TPT'<A T V CIP'A SZENT LUKACS FÜRDŐ, BUDAPEST KRISTÁLY ÁSVÁNYVÍZ Hl. Zsigmond-u. 25-27.telefon: 43-90
