Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-05-20 / 8-9-10. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA Szent-Margitszigeti .,,PALATINUSai£™2i!iíSzent-Margitszigetfe'"m 36 52 Az ilyen adózók terhére a kölcsönelöleg külön kivetése mellőzendő, hanem ezekre nézve egyszerre kell az egész kölcsönt az 1923. évre kivetendő jövedelemadó hatszoros és az ugyancsak 1923? évre kivetendő vagyonadó kilencszeres összegében kivetni. A 100.000 K-nál kevesebb adót fizetők kedvezményes fizetési kötelezettsége. Állami kölcsönt nem tartoznak szolgáltatni azok a természetes személyek, akiknek az 1923. évre szóló jövedelemadója, illetve vagyonadója együttvéve a 100.000 papiráoronát nem haladja meg. Az (1) bekezdésben foglalt kivétel csak a 32.000. sz. rendelet alapján kivetett kölcsönelőle- get meghaladóan, a jelen rendelet alapján kivetendő kölcsönre vonatkozik?" Azok az adózók tehát, akiknek az 1923. évre szóló jövedelem és vagyonadójuké együttvéve 50.000 K-nál több, de a 100.000 K-t nem haladja meg, állami kölcsön fejében a jövedelemadó négyszeresét és a vagyonadó hatszorosát kitevő összeget kötelesek fizetni. Ha az adót az 1924. évben vagy esetleg valamely későbbi évben aranykoronaértékben vetik ki, annak megállapítása végett, vájjon az adózó az (1) bekezdés rendelkezései alá tartozik-e vagy sem, az aranykoronaértékben kivetett jövedelem* adót 3.5oo, vagyonadót 6.5oo szorzószám alkalmazásával papirkoronára át kell számítani. Az időközben elszegényedettek felmentése. Nem tartoznak állami kölcsönt szolgáltain1 azok a természetes személyek, akik hitelt érdemlő módon igazolják, hogy az 1921. évre szóló jövedelem- és vagyonadó kivetése óta az a jövedelem- forrásuk és vagyonuk, amely után az 1923. évre jövedelem- és vagyonadóval megvoltak adóztatva, megszűnt és vagyoni, illetve jövedelmi viszonyaik annyira megromlottak, hogy a kölcsön szolgáltatására vagyoni romlásuk nélkül nem kötelezhetők. Ezen rendelkezés nemcsak a jelen rendelet alapján kivetendő kölcsönre, hanem a kölcsönElite-márka Fiume Cognac Aledicinal „Fiume“ szójegyre különösen ügyelni! ADRIATIKA R.-T. Iroda: Budapest I., Horthy Miklós-ut 9 Telefon: József 88-09 előlegre is vonatkozik, úgyhogy azok, akik ezen rendelkezés alá esnek, kölcsön nyújtására egyáltalán nem kötelezhetők. Az állami kölcsön törlése iránti kérelmet ebben az esetben a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt kell beadni. Ha az adó ezen az alapon már az előleg fizetése alól felmentett, a kölcsön kivetése mellőzendő. Az állami kölcsön alapja. Állami kölcsön összegének megállapításánál ugyanazt a jövedelem- és vagyonadóösszeget kell alapul venni, amely az állami kölcsönelőlegnek alapjául szolgált. Az állami kölcsön mértéke. Az állami kölcsön szolgáltatására kötelezettek az 1924. évi 32.ooo számú rendelet alapján fizetett, illetve fizetendő állami kölcsönelőlegen felül járó állami kölcsön fejében az 1923. évre szóló jövedelemadójuknak takarékkoronában 1924. évi február hó 2o-ára számított kétszeres összegét és 1923. évi vagyonadójuknak takarékkoronában 1924. évi február hó 2o-ára számított háromszoros összegét kötelesek fizetni. Minthogy a 32.ooo/1924. számú rendelet alapján az állami kölcsönelöleg ugyanezen az alapon, de a most megállapított kulcs kétszeres összegében állapíttatott meg, a jelen rendelet értelmében kivetendő állami kölcsön ennek a kölcsönelőlegnek a fele. (Az adózó tehát, akinek terhére pl. l,2oo,ooo K kölcsönelőleget vetettek ki, a jelen rendelet alapján további 600.000 takarékkorona állami kölcsön fizetésére kötelezendő.) Az állami kölcsön összegét 2oo.ooo koronáig 10.000- rel, 2oo.ooo koronán felül 5,000. koronáig 50.000- rel és 5 000.000 koronán felül loo.ooo-rel maradék nélkül osztható összegre kell felfelé ki- kerekiteni. A kivetéshez való jog elévülése. Az állami kölcsön kivetéséhez való jog öt év alatt évül el attól a naptól számítva, amely napon az állami kölcsön alapjául szolgáló jövedelemadó, illetve vagyonadó jogerősen megállapittatott. Az állami kölcsön kivetése. Az állami kölcsön összegét az a m. kir, állampénztár állapítja meg és veti ki, amelyik az 1924. évi 32.000. számú rendelet 18. §-a alapján az adózó terhére kivetett állami kölcsönelőleget nyilvántartja. Budapesten az állami kölcsönt ugyanaz a kerületi adófelügyelőhelyettes állapítja meg és veti ki, aki az adózó terhére az állami kölcsönelőleget kivetette. Fizetési meghagyás. Az állampénztár (kerületi adófelügyelöhelyettes) a megállapított állami kölcsönről takarékkoronáról szóló fizetési meghagyást állít ki és azt a községi elöljáróság (városi adóhivatal, kerületi elöljáróság adószámviteli osztálya) utján soron kívül kézbesitteti.
