Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1924-09-20 / 18. szám

Szent Margitszigeti ^ PALATÍNUS" ásványri»Szeiit-Margitsziget"!ü-!!l°t*,' _4 _________________________________________________________________vendéqlOsOk lapja A Margitsziget hódítása a Vilmos császár-uton A Vilmos császár-ut és az Akotmány-utca sarkán nagy meglepetés készül Budapest közön­sége számára. A Semler kávéliázzal szemben levő modern palota földszintjén, gondosan lehúzott redőnyök mellett, vagy inkább mögött hatalmas átalakító munkálatok folynak, falak omlanak le és épülnek föl másutt, hogy öt üzletnek, majd később egy nagy banknak a helyiségét előkészítsék egé­szen más célra. Az építkezési munkákat ezek a feliratok ma­gyarázzák : KOLOSSÁ VIKTOR sörcsarnoka és éttermei Itt fognak megnyílni október eleién Nap-nap után nagy nézőközönségük van a munkálatoknak, és a legszebb békeidők vissza­tértének az ígéretét látja a főváros közönsége az időknek ebben a jelében. Mostanáig csak egyre arról volt szó, hogy egyre-másra csuktak be a vendéglők, éttermek a fővárosban, sőt a vidék nagyobb városaiban is. A helyüket üzletek, legtöbbször bankok, pénzinté­zetek foglalták el, sok helyütt egyenesen kistájge­rolták őket. És ime, visszafelé kezd forogni a kerék, hátrálnak a bankok, az üzérkedők, s a helyöket elfoglalják mostmár a legemberibb szük­ségletek kielégítő iparai. Budapest közönsége kárörömmel állapítja meg a bankok letörését és nagy elégtétellel az uj kávéházak, éttermek helyfoglalását. És sokszoro­san nagy öröm a számára, hogy az uj foglalók nem a „bevándorolt újak“, a nem szakemberek, hanem a vendéglősipari, régi elismert kiválóságai, amilyen a Vilmos császár-uton most Kolossá Viktor. Akik ismerik, mit varázsolt ő elő a Margit­sziget felső, elhanyagolt vendéglőjéből és étter­meiből és ki van Budapesten, aki sokszor-sokszor meg nen fordult volna már azon a világvárosi nivoju, előkelőén kedves helyen, azok a Lipót­város és Terézváros találkozópontján az uj Kolossa- éttermeket és sörcsarnokot úgy tekintik mint a Margitsziget áttelepülését a körutakra. Ugyanazt az európai nivót, pompás konyhát, figyelmes és előkelő kiszolgálást, polgári ársza­bályt, ami a felső Margitsziget Kolossá éttermeit a nyáron Budapest kedvenc éttermévé tette. És bizonyos, hogy a remények nem fognak panasz­kodni csalódásról, amikor megtörténik az ünne­pélyes megnyitás. A magyar vendéglősök és szállodások a gasteni kongresszuson A vizűm és szállódat adó eltörlése Szeptember elején a Szállodások és Vendég­lősök Nemzetközi Szövetsége Gastein fürdőben tartotta meg nemzetközi kongresszusát, amelyen a magyarországi szakmák is méltóképen képvi­seltették magukat. A kongresszus egyik magyar résztvevője ezeket mondta el a gasteini összejöve­telről a Vendéglősök Lapja számára. A gasteini kongresszuson főleg kőzépeurópa kiküldöttei jelentek meg, továbbá a skandináv ál­lamok és az olaszok. Magyarországot Glück Frigyes kormányfőtanácsos, Keszey Vince, a ma­gyar szövetség elnöke képviselték, továbbá Ma- rencbic Ottó és Németh Aladár. A nemzetközi szövetség igen sok általános érdekességü kérdéssel foglalkozott. Ezek közül főleg a vizumprobléma és a szállodaadó kérdése érdekelte Magyarországot is. Mióta Kőzépeurópa apró államokra szakado­zott szét, az idegenforgalomnak legfőbb alkalmat­lansága, igy akadálya is épen a vízumkényszer volt. Három, négy, sőt hat, hét nehezen megsze­rezhető vizűm is kellett és kell ma is egy-egy középszerű utazáshoz. A szövetség a vízumkény­szer teljes beszüntetése mellet foglalt állást és ez irányban el is fog járni az egyes államoknál. Glück Frigyes és Marenchic Ottó nagy sikerrel képviselték és vitték győzelemre e kérdésben a magyar álláspontot. Mindenhonnan sok volt a panasz, de a ma­gyar viszonyok ismertetése a meglepetés erejével hatott a legedzedtebb szakmabeliek fülében is. Minő ellentétük volt a német jelentések tömege! A németek önként megszüntették ezeket az adó­kat és élvezik az egyre növekvő idegenforgalom előnyeit. Több északi állam képviselői nem is ismerték a mi háboruszülte csodabogarainkat, és szinte hitetlenkedve néztek az előadónkra. Természetesen, a szövetség állást foglalt az egyetlen lehető és elképzelhető javulás mellett, követelve ezeknek az adóknak a megszüntetését. Az eltörlés iránt szintén lépések fognak történni. Valamennyire Magyarországot is érinti a nem­zetközi szövetségnek az úgynevezett csereakciója is. Ez azt jelenti, hogy a szövetségben egyesült államok a szállóbeli alkalmazottaikat bizonyos százalékban cserébe adják egymásnak, hogy igy az illetők tanulmányutat tehessenek, világlátott- ságra, idegen nyelvek és viszonyok ismeretére tegyenek szert. Amig azonban a magyar belső vi­szonyok nem javulnak, és külföldön a szakma­beli alkalmazottak kereseti lehetőségei magasan Salgó Testvérek bornagykereskedők-szeszártigyár részv.-íárs. Központi irodák, gyártelep és borpin- RiiHíinPQf - KTÍháfl Víl cék: X.Kotponai-utca 16-18. sz. DUUdpeM - lYOUdliya Telefon: józsef 59—03 szám Sürgönyeim; Salgóék

Next

/
Thumbnails
Contents