Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1923-04-21 / 8. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA , .. ... n /. /^c/c' '/coz/>or?7///iocia=tuud£tjc>c^l. /; ‘ ‘ i c/. 7./ A béremelés iparunk romlását okozza. Nem a küzdelemhez szükséges erő hiánya, sem a reményvesztett kétségbeesés, hanem a kárba- veszett igyekvések feletti keserűség érzete kény­szerít bennünket arra a megállapításra, hogy ipari életünk hosszú évek óta húzódó válsága annyira megérett, hogy anyagi helyzetünkben a feltart- hatatlan romlás vette kezdetét, amelynek méretei egyelőre beláthatatjanok ugyan, de eredménye már nem ismeretlen előttünk. Ha végignézünk az utolsó három esztendő gaz­dasági életén, a mi ipari tevékenységünk megvilá­gításában, látni fogjuk, hogy a most beállott romlás­ban nem találjuk meg az előhívó okok között, a mi hibáinkat. Nem hanyagoltuk el üzleteinket, nem láttak bennünket a börzén vagy a lóversenyeken; nyerészkedési vágyunk tulhajtottsága nem tette üz­leteinket megfizethetlenekké, árdrágítás nem nép- telenitette el helyiségeinket. Nem szereztünk há­zakat, nem járunk autókon, iparunk vezetői közül sem találunk senkit a bankok vezérkarában vagy az exportüzletek hiénái között. Kora reggeltől késő éjszakáig oda vagyunk kötve üzleteinkhez és mégis részesei vagyunk annak a rettenetes elkeseredés­nek, amelyet ma a dolgozó milliók éreznek, akik ma már nemcsak érzik, de tudják is, hogy ebben a korban a munkából nem lehet meg­élni. A néhai vendéglős-dinasztiák mai fiai, akik dol­gozó atyáik 30—40 évi munkája után fennmaradott vagyonukat megőrizni, iparunkat fejleszteni eddig képesek voltak, ma már exisztenciális gondokban ülnek nyakig és tehetetlenül nézik a gyengébb kezek letörését; a temetések gyakorisága már iparunk­ban az a látvány, hogy virágzó üzletekből lettek bankok és ékszerüzletek, ruhaboltok és más merkan­tilista jellegű vállalatok, mert ez a pár utolsó esztendő az ipar agyoncsapásának nyomaival van telve. Ennek a leromlásnak okai pedig nem bennünk vannak, hanem rajiunk kívül, sőt felettünk állanak. Elszegényedésünk, forgótőke hiányunk lassan há>- ladott a teljes pénztelenség felé, legfőbb ellen­ségünk a termelés folytonos árdrágí­tása volt, amelynek be nem kalkulálható többlétét nem háríthattuk át a fogyasztásra, mert azt a közönség nem bírta volna elviselni, — tehát ez a többlet felette nyugvó pénzünket és kikezdte, sőt a maga számára vette igénybe forgótőkénk te­kintélyes részét. Ez a pénzbeli vereségünk odajut­tatott bennünket,, hogy lerongyolódott leltárunkat nem bírjuk kiegészíteni, majd azt vettük észre, hogy nem tudunk készleteket tárolni, ami pedig az árdrágítás elleni küzdelem egyetlen védőeszköze, végül pedig odajutottunk, hogy a számláinkat sem tudjuk, pontosan fizetni, eladósodunk. Ezeket a sebeket egyedül a termelésnek köszönhetjük és annak a politikának, amely a termelők határtalan pénzőrületét meg nem fékezte. Számtalan alkalma volt ipari érdekképviseletünk­nek arra, hogy a hivatottakat meggyőzze a ter­melés áremeléseinek iparunkban a közönségre való áthárítása teljes lehetetlenségéről; be volt már sok­szor bizonyítva, hogy ezt a többletet a magunk zsebéből viseltük, ami végre is romlásunkat okozta; jóllehet, már nem mi vagyunk az árdrágítók, mégis sanyargattak bennünket Árvizsgáló. Bizottsággal, uzsorabirósággal, botbüntetési törvénnyel, ame'y in­tézményeknek a mi körünkben nem akadt annyi dolga, mintha hatáskörük a búza uraira is kiterjedt volna. Minden elméleti értékű megállapításnál na­gyobb bizonyító ereje van annak a ténynek, hogy elszegényedésünk és ezzel ipari hanyatlásunk első oka a termelés árdrágítása és a vele szemben való fellépés hiánya, dédelgetése és poli­tikai szükséggé való felavatása vol. A minden védtelen emberek és osztályok re­ményével mi is vártuk a dolgok jobbrafordulását, de segítség helyett romlásunkat újabb tényezők vitték előre. Anyagi tönkrejutásunk útja rendeletekkel van ki­kövezve. A forgalmi-, fényüzési-, a közvetett és egyenes- adók, járulékok, illetékek, fuvarok, közüzemek, szál­lítási eszközök mérhetetlen növekedései, drágulásai, terhei földiesujtottak bennünket. Nem személyekről szólunk, de a vigasztalan gazdasági tönk széléről kiáltjuk azzal az elkese­redéssel, amelynek már minden mindegy, hogy az 1923. évben reánk háruló közterhek és az azok nyomán járó általános drágaságban támolygó tár­sadalom koldussága az iparosos^Já'yokat fizetéskép­telenné' tette — és-~ezért valakinek felel­nie kell! Mi nem politizálunk, mert az ipari érdekek a mai politikából kiest-ek, amiben maguk is hibá­sak, de számpnkérjük romlásunkat azoknak a lelki - ismeretétől, akik eddig konszolidációztak, hogy a végén, — hisszük, hogy ők is a végét járják, — Bárminő gyártmányú Szurok tavitasa Villamos borszivattyuk, pincegazdasági gépek javítása. FRANK és BERfiER BUDAPEST BS IRODA: Vili.. Bezerédy-utca 3. Telefon : József 74—0ő. GYÁR : X., Liget-utca 22. szám. Telefon : József 60— 09.

Next

/
Thumbnails
Contents