Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-03-05 / 5. szám
Nem tudjuk, hogy mit akar újjáépíteni a kormány : jogokat, existenciákat, háziurakat ? Ha egyes intézményeket szemlélünk, mint az internálás, devizaközpont, Árvizsgáló Bizottság, — akkor jogokról, a szó teoretikus értelmében még csak beszélni sem lehet, mert a kormány, midőn a benne képviselt politikai felfogás, vagy az általa értelmezett közérdek szolgálatában olyan intézményeket tart fenn, vagy kreál, amelyek létrehozását nem a tudományos alap, de a szerinte fennálló kényszer indokolja, a jog, főként pedig a magánjogban gyökerező jogok restaurálásával nem lehet olyan intézkedéseket indokolni, amelyek csak elméleti értékkel bírnak egyfelől, a másik oldalon meg tömegnyomort szülnek. , A könnyelműen odavetett hivatalos nyilatkozat nyomén óriási felzúdulás járt, mert ezzel bejelentetett az érdekeltek létalapjának megtámadása. A háztulajdonosok pökhendi hadüzenete és fenyegetése soha nem hangzott volna el, ha erre a hivatalos helyek előzetesen eldobott nyilatkozatai, vagy talán Ígéretei is bátorítást nem nyújtottak volna. Az általános ipari és kereskedelmi, valamint az egyes szakmai érdekképviseleteknek együttes érdekképviseletközi ülése egyhangúan tiltakozik az üzlethelyiségek és műhelyek, továbbá az egyéb gazdasági célokra lefoglalva tartott helyiségéek béremelésének és forgalmának azonnali, még ez évben megtörténő szabaddátétele ellen, miután az adott gazdasági viszonyok közepette megvalósíthatatlan és minden kísérletezés, mely a keresztülvitel érdekében történnék, gazdasági és társadalmi éle- tünkra katasztrofális válsággal járna. Az érdekeltségek azonban nem zárkóznak el a méltányos béremeléstől, amelyet a változott viszonyokra való tekintettel közös egyetértéssel kell megállapítani, koilátozó rendelkezések fenntartásához, azonban ragaszkodnak.' A kamara és a hozzá csatlakozó érdektestületek kifejezetten ragaszkodnak ahhoz is, hogy a lakás- forgalom szabályozása tárgyában készülő törvény vagy rendelettervezet a kereskedelemügyi miniszter utján mielőtt a nemzetgyűlés elé terjesztetne, vagy hatályba lépne, véleményes állásfoglalás céljából rendelkezésre bocsáttassák. Ha a kormány vagy annak bármely tagja od adná magát a munkanélküli jövedelem olyan gyár pitásának szolgálatába, amelynek során mások exi tenciája megsemmisülne, ennek a nyomán olyan k tasztrófák járnának, amelyek még most nagyjábi át sem tekinthetők. A háziurak étvágya már az eddigi példákból olyan uzsorát produkált, amelyhez képest a »kos; pénz« csak pillanatnyi baráti kölcsönnek mondhat Milliók repülnek a Moloch zsebébe ma üzlet lakások bérletátruházásánál, amely jövedelmek ut egy fillért sem lát a kincstár s amelyek összege ismeretes azok előtt, akik az esetek csokorba köt sávéi foglalkoznak. Kérdezzék meg az újonnan bebocsátott bérlők az ügyvédi és bírói gyakorlatot, a lakasközvetitöl és látni fogják, hogy az »archimedesi csavar« háztulajdonosi markok szorításához képest csak Iá ölelés. Hány ember kerülne az utcára, hány adómagántartozás maradna fizetetlen, hány csőd, végi hajtás, árverés keletkezne ? Negi szólván az általános szociális érvek hi nyáról, felmerül a kérdés, hogy miféle politika hovatartozás durvulhat el ennyire az ipari és üz leti érdekek megtámadásánál ? A hivatalos nyilatkozatok végére mindig oda vi biggyesztve az a nagylelküségi hajlam, hogy I hozandó rendeletek tekintettel lesznek a kisembel rekre. Az egészen kisember nincstelen és didergői állati sorban él. Hat nem kisember a szatócs, |j kávémérő, a korcsmáros, a szabó, a suszter,! borbély ? Eezknek a kenyerét akarja lefaragni \ háziúr ? És ehhez akar segédkezet nyújtani f államhatalom ? I A lakók és bérlők tábora valóban pártfogó ni kuli, elhagyott, magára maradott társaság. Ha szi szabősegéd leteszi a tüt és sztrájkol, egész hivft tali apparátus van mozgósítva a békesség érdekií ben, csak a lakók, bérlők vannak abban a to váltságos helyzetben, hogy a hivatalos helyek íj. mogatása helyett azok támadásában van részül A szabadforgalom kérdése már aktuális lett itt harcról van szó, amelyet nem lehet már sz neteltetni többé. Ha valaki hivatalos helyről köm VENDÉGLŐSÖK LAß SALZER J. ■■■ Telefon: J. 101-30. [rodä GS raktár Alapítási év 1887, Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 15. sz. [ Gyártelep: VL, Lehel-utca 9. szám. Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süte- * ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15. HIIIHI IMI
