Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-20 / 2. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA a sörárpa ára 10.000 korona alá csúszott, a sörgyárak nem szállították le a 12.000 koronás kalkuláció alapján felemelt áraikat és most, midőn az árpa ára ismét felkuszott, a sörgyárak ismét 'Siettek; az áremeléssel és annak arányát, mérvét messze tulszabták azon a dráguláson, amely a két utolsó söráremelés alapjául szolgáló nyersanyagárak között van. Ä merkantilista szempont az árdrágításban semmivel sem maradt el a teremiés vakmerőségei mögött, csupán hagyja magát az utóbbitól megelőzni, amivel azt éri el, hogy az elővásárlásban tárolt nyerskészleten rettentő sokat keres, másfelől pedig a drágifást áthárítja a termelők osztályára,, jóllehet, ezeket a bankpolitika évtizedekig rabságban tartotta és rajtuk nevelkedett fel a mammuth- bankok. A sörárak ilyen hallatlan felemelésének másik oka, illetve technikai magyarázata az, hogy a sörgyárak nem csupán a nyersanyagdrágulás tényleges többletét hárítják át a fogyasztásra, hanem uj haszonkulcsot alkalmaznak a kalkulációban, amelynek aránytalan magas megállapítása már alapjában véve a büntetendő minőségű árdrágításhoz tartozik. Ha elhihetnők azt, hogy a 8000 koronás árpából ma a sörgyárak 20 kg-ot használhatnának fel egy hektoliter jó minőségű sör előállításához, amiről azonban ne is álmodjunk, akkor 1600 koronához ugyanannyi áruköltséget, egyéb anyagot, munkát, stb. számítva, amiről ugyancsak alig lehet szó, majdnem 80<>/o haszonra dolgoznak a gyárait a legrosszabb esetben. Ha pedig tekintetbei vesszük azt, hogy ennél sokkal olcsóbb árpájuk van, hogy 20 kg-t nem adnak bele egy hektoliter 12 fokos sörbe és hogy az összes többi költség nem öleli föl az árpaanyag 100%-át, köny- nyen ki lehet számítani, hogy a sörkartell legalább 100% haszonra dolgozik. Télviz idején a sörárak 40%-os felemelése valóban személyes bátorságról tesz tanúságot, mert ez most majdnem úgy hangzik, mintha egy vaskereskedő augusztusban kiírja a kirakatába, hogy 40%-kai felemeli a korcsolyák árait ilyesmire csak a tudatlanság vagy a vakmerőség képes. Van okunk azt hinni, hogy a sörgyárak az utóbbiakhoz tartoznak és ezzel a haussera való spekulációjukat kitették a kirakatba követendő példa gyanánt. ' Már akadt is követőjük a bortermelők között. Két hónap , óta tele van a sajtó azzal, hogy pang, sőt haldoklik a magyar bortermelés, nincs export, a kereskedők és gazdák pincéi tömve vannak; a gazdák sírtak, adóelengedést, kamatmentes kölcsönt kértek a kormánytól a kereskedőkkel együtt, — és mikor megkapták a több száz milliós hitelt, hálából felemelték a borok árait úgy, hogy ma a borpiacon 30 nap óta 10—15%-os áremelkedés tapasztalható. Nem titok már az, hogy egy nyilt harc folyik a kormány takarékoskodó politikája ellen, amelynek célja a magyar bankóprés teljes erejű megindítása. Végzetes őrület, a papírpénz deliriuma ül a termelő és a kereskedő lelkén, — ha ugyan lehet erről beszélni, — amelynek gátat vetni nem bírnak. Nem érdeke itt senkinek — úgy mutatják — a korona stabilizálása, mert ennek nyomán kifejlődnék a verseny és csak a régi, becsületes, nehéz munka árán lehetne megélni. Hiába jelzi Zürich hónapok óta egyformán a magyar koronát, — nem ez kell nekik, hanem az árak őrüle- tes tánca, amelyben, a megszorult embertől árut lehet venni és azt meg lehet drágítani. Nálunk olcsó az emberi erő és becsület, a többi minden drága. Emberek hagyták el biztos — bár küzdelmes állásaikat — és »kereskedők« lettek. Eyy-ßSiy krach nyomán koldussá váltak, aztán »ki tudja milyen« utakon megint feltápászkodtak és árulnak mindent. Leányok, tanulók tőzsdéznek, a régi lóversenytéri tömeg ma a Szabadság-téren lődörög — csak dolgozni nem akar. A gyárosok ■BiiiziiEiiHigiiHHmiiiiaiiimimiiiiiiiiminiimHmMiHiiHUiuKHizaiBBiimiiiiMmuBuaaiiiiii 1 SALZER J. Telefon: J. 101-30. ifOdil éS FflKtár \ Alapítási év 1887. Budapest, IV., Ferenc Józseí-rakpart 15. sz. ! Gyártelep: VL, Lehel-utca 9. szám. Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süte- ■ ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15.
