Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1923-11-05 / 21. szám

legjelenik havonta 2-szer 5. és 2ü-án löfizetési díj félévre 20.000 korona. — Jugoszláviában évi 200 dinár. Romániában évi 400 lel. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15 _____Telefon : József 142—59____ ha zai vendéglősök, szállodások, kávésok érdekeit felkaroló szaklap A támadások rozatát, amelyben rosszakaratú és laikus embe- * oly régóta részesítenek — egy fényes név selője toldotta meg nemrégen egyik bizotfság- li megnyilatkozásában. Rakovszky István, belső titkos tanácsos, régi, Skelő és gyakorlott politikus, hírneves debatter yancsak vállalkozott a drágaság okainak a nagy ilvánosság előtt való szorgalmas felkutatására ezeket az okokat megtalálta a vendéglőkben és mészárszékekben. Bármilyen 'stílyedést tanúsít is a politikai élet, égis egy közéleti tekintély vádja messze hangzik iban a közvéleményben, amely bűnbakot keres nai gazdasági viszonyok miatt. Ismerve Rakovszky zta múltját és súlyos egyéniségét, nem kétel- dhetíink abban, hogy politikai értékének feníar- ;»a érdekében ellenünk lázitaná akarattal a köz­leményt, a hatóságokat. Nem hisszük, hogy a í alaptalan megvádolásunkban politikai vagy tpszerüsitő eszközt lát. Csupán azt állíthatjuk, hogy Rakovszky István ilyosan tévedett a mi kárunkra. Lehet, hogy egyik ipon magasnak találta a konyhai számláját vagy ídig tényleg sokat Írtak a számlájára egy ven- glőben. Igaz ugyan, hogyha megkárosítva érzi agát, az ő panaszát is megvizsgálja úgy az ár- zsgáló bizottság, mint az uzsorabiróság és épen ért nála sem helyénvaló a demagóg színezetű :alánositás, amely a felelősség érzete nélkül egy ;ész iparágat dob oda a közvélemény vádjának djára. Rakovszky István igen jól tudhatja, hogy a ágaságot nem minálunk kell keresni, hanem a rmelőnél, akit nem „feszélyez“ sem az árvizs- ló szervezet, sem a bíróság. Rakovszky azt is dja, hogy hiába keresi és találja meg a drága- g egyik fő okát a termelés szabadságában, mert nek az érdekszférának politikai többsége a sa- t nyakára nem fog soha ellenőrzést vagy birsé­it sózni. Melyik birtokos ad maximális áron húst tejet, búzát? Melyik gazda fizet a saját és háznépe élel­mezése után forgalmi adót ? Melyik termelési tényező vált adóvégrehajtóvá? Miért lesznek a kávéházakból, szállókból, vendéglőkből bankok? Ki az oka annak, hogy hajdan virágzó, ma is kegyetlenül sok munkával terhelő iparunkból nem lehet megélni, hanem üzleteinket el kell adnunk ? Meghívjuk ezennel Rakovszky István urat szerkesztőségünkbe és megkérjük, jöjjön velünk egy vásárló piaci útra, kisérjen el konyhánkba, nézzen végig egy üzemi napot, vegye át bevéte­lünket, számítsa ki üzemi terheinket, fizesse ki a kiadásokat és a megmaradt haszon mértékéről tartson egy előadást. A kritika tisztességéről és megalapozottságáról fogalma ugyanis kötelezné őt arra, hogy meg is győződjék állításainak va* lódiságáról. Szinte csodálkoznunk kell azon, hogy most alaptalan vádaskodással politizál ugyanaz a Ra­kovszky István, aki sohasem volt hatlövetű kritikus. Teremtő Isten! Miképen vélekedhetnek egy jobb étterem étlapjáról azok a képviselők, akik ezelőtt mindig III. osztályon utaztak és a korcs­mákban bicskával ebédeltek szép piros-kék kockás teritők és 3 deci karcos mellett ? A család és a több alkalmazottak ellátása után fizetendő forgalmi adó alapját november hóra az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal napon­ként és fejenként 6,458 koronában, a többi alkal­mazott után pedig fejenként és naponként 4,464 koronában átalányozta, amely után 3% forgalmi adó rovandó le. A sajat számára vásárolt és készí­tett iparcikkekért sem a szabó, sem a cipész, sem a pék nem fizet forgalmi adót, csak a vendéglős. Király Pál országos rekordidő alatt győzött a marathoni futóversenyben, amelyben 25 futó állt starthoz a Hungária-uti sporttelepen. Popper Mór és Llpót bornagyhereskedés, Budapest, X. Kőbánya Telefon: Ajánlja kiváló borait a budapesti és kör- Telefon: József 59—78 nyékbeli vendéglősök szives figyelmébe József 59—78

Next

/
Thumbnails
Contents