Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-10-20 / 20. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 |7 7\ ¥/¥ T lakatos, motor- és gépipari részvénytársaság, Budapest LA I m \í _ „ _ Iroda és mintaraktár: VI. Andrássy-ut 54. I irt ■ 1 W Takaréktuzlielyek Telefon: 22-78 - Gyártelep: VII. kér., minden kivitelben. Angol-utca 8—10. Telefon: József 96—74 Vendéglők és kávéházakrészére különleges kivitelben! ről, kórházról, emberbaráti szempontokról van szó, — és a főváros még sem feledkezik meg az üzleti szempontokról, — miért nem szabad akkor az iparnak is felszámítani az idegen zseb mértékéhez képest az itteni fogyasztás árait ? A mi külföldi vendégeink nagyrésze „diplomata“ és ellenőrző közeg, akiknek nagy része a mi terhűnkre él itt. A nyugati hatalmak tisztjeinek kutyamosói magyar pénzből nagyobb fizetést élveznek, mint bármelyik tábornoknak! Ententebeli urak dőzsölnek a mulatókban és foglalják el olcsó áron szobáinkat, asztalainkat. A külföldi vállalkozás és tőke „beáramlása“ címén itt élősködő fezőrök, siberek, gründolók, exportőrök egész hada él a nyakunkon — ezeket védik az árvizsgálók és az uzsorabirósági rendeletek? Ha a fővárosnak jog adatott arra, hogy ápolási és ellátási dijait felemelte a külföldiek számára és ez ellen nem volt szava az O.K.Á.B.-nak, mi se legyünk mostoha gyerekek és ostoba ki- szolgáltottjai az idegen sáskák mohó étvágyának. A magyar vendégszeretet nem szólhat a mai idegenforgalom 90 százalékának majdnem ingyenes eltartása mellett! Rendkívül közgyűlésünk :. hó 5-én folyt le a kávémérők ipartársulata és a cukrászipartestület részvételével, a szokott érdek- képviseletek érdeklődése és a legilletékesebb hatóságok tüntető távolléte mellett. Az a rettenetes gazdasági hanyatlás, amely i rokonszakmák terén tapasztalható, közös eendők megbeszélésére és együttes fellépésre késztette az érintett szakköröket és abban a reményjen ültek össze, hogy még egy lehetőség keretein jelül feltárják az összhatóságok előtt a bajokat, negjelölvén azok elhárításának módját és eszközeit. — egyúttal pedig a felelősséget magukról el- íáritják. Keszey Vince a jelenlévők és a sajtó fokozott igyelmét kéri fel. Reiner Mór a kávésok csatlakozását jelenti be is a hatóságok megértését kéri. Walter Károly főtitkár részletesen feltárja a okonszakmák tarthatlan helyzetét, ennek okait és i pusztulása méreteit. Kifogásolja a súlyos köz- erhek, közvetett adók mellett való hatósági zak- atás rendszerességét, az italmérési jogosítványok rényuri kezelését, az ipar gyakorlásának folytonos ntézményes megakasztását, az ármegállapításokat, t szakértelem hiányát a hatósági intézkedésekben, íz O.K.Á.B. fungálását, az uzsorabirósági Ítélkezések tfigorát, az ítéletek súlyos magánjogi következ- nényeit és beterjeszti a határozati javaslatot. Gundel Károly kifakad az illetékes hatóságok távolléte miatt és feltárja iparunk alárendelt helyzetét, speciális terheit. Élesen bírálja az adóügyi hatóságok erőszakos törvénymagyarázatát és jogorvoslati tevékenységének késedelmeit. Az árdrágítás jogi fogalmának kérvényes meghatározását sürgeti, mert ma e téren jogbizonytalanságot lát. Losonczi Gusztáv szakemberek bevonását kéri az árvizsgálathoz. Várady Gyula a szállodai beszállások anomáliáit ismerteti és előadja, hogy a katonai elszállásolások dija még sok helyen kifizetetlen, noha nevetségesen csekély összeg. Az ipar lejáratásában az is egyik főtényező. Mészáros Győző a közvetett adók sokféle fajainak beszedésével, könyvelésével járó oktalan megterhelés elhárítását kívánja. Szabó Jenő az étlapok rendőri vizsgálatainak módját ismerteti és rámutat, hogy a kisüzemben nincs idő a luxusbárcák kezelésére a kifogásolja a családtagok és személyzet étkezéséért szedett forgalmi adót, amely alól a kantinok mentesek. Tarján Vilmos a békeidők kávéházainak emlékét idézi fel és az ipar pusztulását az árak kötöttségében látja. Fehér Ferenc a forgalmi adórendszer helytelen kivetésében. Grosz Ödön a klubok elszaporodásában lát pusztító okot. A gyűlés elfogadta az alábbi határozatai javaslatot : Kérjük: a) pénzügyminiszter ur önagy méltóságától: 1. Állapítsa meg, hol kezdődik a súlyosabb beszámítás alá eső árdrágítás, amely miatt az italmérési engedély elvonandó. 2. Törülje el a bor értékhatárát. 3. Mentse fel iparunkat a családtagok és alkalmazottak élelmezése után fizentendő forgalmi adó lerovásának kötelezettsége alól. 4. Az 1921. évi IV. t. c. 3. §-ának 3. bekezdése 1 pontjának módosítását és a kebelbeli miniszteri rendelet visszavonását. 5. Rendeleti utón hatályon kívül helyezését a megfelelő hatósági szervek által kért előlegek szedésére vonatkozó intézkedésnek. 6. A valorizált adó befizetésére megszabott határidő meghosszabbítását. 7. Az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal ellen beadott kérelmek gyors orvoslását. 8. Hogy a pótrészedés elrendelésénél mentesítse a szabad forgalomba átment készleteket. 9. Hogy ne engedélyezzen uj adók szervezését és hogy ne engedje, hogy azok visszaható erejűek legyenek. Ssent-Margitsaigeti ^ PALATÍNUS“ i,vánr™ Szent-Margitsziget
