Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-07-20 / 13-14. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA Szent Margitszigeti ^ PALATÍNUS" ásványvíz Szent-Margitsziget Rendelő telefon: 36-52 Néhány szó a valorizálásról Mióta áraink a világparitás felé és fölé emelkedtek, mióta koronánk rettentő és folytonos esése lehetetlenné tette a hitelezést és ad absurdum vitte a régi követelések kiegyenlítésénél a megtérülést, — egy újabb szó ment át a köztudatba, akárcsak a politikában a „mentalitás“, a gazdasági élet szótárában a favorit lett a „valorizálás“. Magyarul talán úgy nevezhetnők, hogy „értékhelyesbítés“, ha ugyan ki nem kapunk érte egy tanárembertől. Körülírva ez a szó azt jelenti, hogy aki jobb koronában csinált adósságot, az a mai koronákból adjon annyival többet, hogy azok mennyisége megfeleljen a hitelbe vett adósság akkori korona értékének. Ha Jánosnak adtam 2 éve kölcsön 1000 koronát, amelyért kaptam 3 kiló zsírt, akkor János ma nekem zsirparitáson 18.000 koronát fizessen; János azt mondja, hogy a korona akkor is, meg ma is csak korona és nem fizet többet 1000 koronánál, hozzá még 5 százalékos kamatot kapok — ha perelem, de a törvény sem Ítéli meg a valorizált 18.000 koronát. Természetesen valorizációspártiak a nyugdíjasok, a járadékosok, a biztositókötvényesek, az árvapénzek tulajdonosai, a bérbeadók és az ösz- szes hitelezők — az adósok a másik pártban vannak. A dolog ma úgy áll, hogy senki nem hitelez, mert ez csak stabil korona mellett lehetséges; a kikötött valorizációs ügyletek kapnak jogvédelmet, de ezek a drágaság legfőbb okai a kereskedelemben. A valorizálás mércéje a zürichi jegyzés és igy ma idegen kezek manipulációjának madzagján lóg az egész gazdasági életünk. Bíróságaink — kikötés hiányában — nem valorizálhatnak semmiféle követelést vagy járandóságot (csak néhány lejárt követelésre van példa az esedékesség napjától a teljesítés napjáig) és a Kúria már korábban megtagadta azt a 24-es számú jogegységi határozattal. Legutóbb pedig a baleseti járadékok ügyében a Magyar Királyi Kúria teljes ülésében kimondta, hogy a 24-es számú jogegységi határozatot teljes egészében fentartja, mert nem áll módjában a baleseti járadékokat valorizálni. Indokolásában azt mondotta ki a Kúria, hogy a fennálló törvények rendelkezésével állna ellentétben, hogy ha a járadékokat felemelnék. A Kúria maga is belátja, hogy a mostani állapot fenn nem tartható, azonban a járadékok a megváltozott gazdasági viszonyokkal nem változhatnak, egyedül csak a balesetet ért egyén állapotában megtörtént változással. A Kúria indokolása szerint ezzel a kérdéssel a törvényhozás van hivatva foglalkozni azzal, hogy törvényekkel szabályozni fogja ezeket a viszonyokat. Mindezek a kérdések pedig abból a bajból erednek, hogy sok a bankjegy, a fedezetlen ál- lamadóság és ez a sok bankjegy is egyre vészit az árfolyamértékéből, vagyis vásárló erejéből. Sok ember töri a fejét, hogy mikép lehetne a fölös pénzt kipusztitani, a megmaradót állandósítva megjavítani, de egyelőre semmiféle kivezető ut nincs. Beszéltek buzaparitásról, aranyparitásról, devalvációról, ércpénzről, de Magyarországon most nincsen sem olyan fej, sem olyan kéz, amely gazdasági romlásunknak véget vethetne, a khaoszból kivezetne, a fölös bankóktól megszabadítana és Orell Füssli helyett jó magyar pénzt hozna. Lehet, hogy a jövőben ismét fogunk kapni 20 koronáért jó cipőket vagy egy kiló zsírért fizetünk 1 turult és 50 verebet, vagy 2 frankot — tudja isten, mit hoz a jövő — de ezek a mai állapotok tűrhetetlenek nálunk is, a németeknél, lengyeleknél, osztrákoknál, sőt a megbolondult oroszoknál is, de még a győztesek jó valutájú országait is a mi nyavalyánk gyötri és szégyen egész Európára, hogy ma nem akad olyan finánczseni, aki rendet teremthetne. Pedig „semmi uj nincs a nap alatt“, mert háború azelőtt is volt; akkor is voltak hadimil- liomosök, akkor is volt arany-, azaz ezüstparitás, papirpénzértéktelenedés, sőt valorizálás is volt, de ami a legfontosabb, gyorsan akadt finánckapacitás, aki segített. | KRISTÁLY ÁSVÁNYVÍZ SZENT LUKACS FÜRDŐ, BUDAPEST III. Zsigmond-u. 25-27. Telefon: 43-90 Aranyéremmel kitüntetve. HirscIMI Dániel és fia bornagykireskedők Telefonszám J. 21-43 Központi irodák és városi pincék: Budapest, VII., Dohány-utca 71. (Bejárat a Szövetség-utcából) Állandó raktár mindenfajta kitűnő uj és ó borokból. Borpincék: Kiskőrös—Budafok.
