Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-05-05 / 9. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA o Pollák Emánuel és Fia Budapest, IV.,Koronaherceg-u. Wien — Lemberg — Brünn. 14. sz - Telefonszám; 191 DOtTiaQyK6t6SKßQßS Pince: Budafok, Dunasor 12. „ bérszolga, háziszolga lak. és éleim. „ 460— . , „ „ ,, lak. és éleim. nélk. „ 1000 — „ takarítónő, szobaputzer lak., éleim. „ 1950’— „ „ ,, lak., éleim. nélk. „ 5850‘— „ „ „ lak. nélk. élelmez. „ 2600'— ,, „ „ lak. és éleim. nélk. ,, 6500’— A kisegítő konyhaszemélyzet kisegitési dij fejében heti fizetésének egynegyed részét kapja. Például a tésztásleány heti fizetése 3100 korona, tehát a kisegítő tésztásleány napi kisegitési dija 775 korona. Hetenkint kötelező 24 óra (egy nap) szabadnap, a saisonüzletek kivételével. A felmondás kölcsönösen három nap, mely időre azonnali elbocsájtás esetén, amennyiben azonnali elbocsáj- tásra törvényes ok nem forog fenn, élelmezés és .egyéb természetbeni járandóság megváltására napi 400 korona fizetendő. Az erre vonatkozó nyilatkozatot a személyzet minden tagja a felvételkor mindenkor Írásban kiállítja, illetve ilyen írásos nyilatkozatot kell aláírnia. Ott, ahol a fizetések ezen táblázatban megállapított összegnél magasabbak, azok le nem szállíthatók. Ez a bértáblázat 1923 május 1-én lép életbe. Özv. Seibold Józsefné szül. Kemmer Anna szomorodott szívvel jelenti, hogy forrón szeretett férje Seibold József vendéglős munkás életének 72-ik, legboldogabb házasságának 48-ik esztendejében Suboticán 1923 április 15-én reggel 8 órakor elhunyt. Temetése 1923 április 16-án délután 4 órakor lesz a Strosmajerova-u. 22. szám alatti gyászházból a bajai úti temetőbe az ágh. ev. egyház szertartása szerint. Subotica, 1923. április 15. Tudom, hogy az én Megváltóm él és utóljára az én porom felett megáll! Az elhunytat gyászolják: Weitmann Péterné nevelt leánya és férje Weitmann Péter, valamint unokái: Weitmann Erzsébet, Margit és Anna. Seibold Paula, Emma és Vilma unokanővérei. Özv. Baader Lajosné és leánya Mici, Kemmer Vince és neje Özv. Valusek Gusztávné. A mulatók megfékezése Ha néha egy-egy finom botrány alkalmával rámutatunk arra a hatásra, amelyet mulatóink műsorai nem épen virágzó közerkölcsiségünk színvonalára és külföldi értékelésben szégyenleni való hírhedtségünk fokozására gyakorolnak, az a vád érhetne bennünket, hogy irigykedünk. A pártatlan olvasó tudja, hogy a mi iparunk magas nívója nincs rászorulva az attrakciókra; a divatbahozott mulatókat úgyis csak egy szükebb- körü és sokat szidott társadalmi réteghez tartozó társaság lenditi fel, aztán meg bojkottálja, amire mi nem szorultunk rá, mert ilyen áron nem kívánunk üzletet. A mulatók először is vendéglői ipart, majd italmérési jogot kapnak, ehhez csinálják meg aztán a műsort, amelynek fedezete mellett olyan étlapokat és italárjegyzéket rónak, amilyent akarnak. Ők ugyanis fényüzési üzlet, jótékonykodó tényezők, amelyeknek az éjszakába tévedt vendégeit fejbeverik azok, akiknek nevével a tulajdonosok pár ezer koronáért zárórameghosszabbitásokat kapnak. Sajnálattal látjuk, hogy a mulatók üzleti tevékenységének hatásaival sem úgy, mint jelenségekkel, sem pedig mint következményekkel nem törődött senki, mig most, midőn újabb botrányhullámok csapnak fel, végre megmozdult a hivatali őrködés és úgy oldja meg a mulatók és az erkölcs viszonyának diszharmóniáját, hogy kidobja — a kanapét. Ennek a seprésnek egyik nyoma igy fest: A Nyári Orfeumban az ügyeletes rendőrtisztviselő 'AnTfa Berber táncprodukcióit betiltotta. A főkapitány most határozatot hozott, amely szerint Anita Berber produkcióit véglegesen betiltja. A főkapitányi határozat igy hangzik: ,,Anita Berber táncosnő, ezidőszerü budapesti lakosnak, a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség egész működési területén lévő összes szórakozó és más nyilvános helyiségeiben való fellépését azonnali hatállyal a 7445—897. fk. ein. számú rendelet 20 §-a alapján megtiltom: mert nevezett táncosnő többszöri figyelmeztetés dacára, sőt legutóbb a Hermina-ut 65. szám alatt levő Nyári orfeum helyiségében, dacára a jóizlést mélyen sértő öltözékének, még a hiányos öltözéket is magáról letépve, közbotrányt okozott és ezen cselekményét súlyosan tetézte még azzal is, hogy a nézőközönségre nyelvét nyújtotta s ezáltal olyan SALZER J. Telefon: J. 101—30 Jroóíl ÓS F3ktáfAlapítási év 1887 Budapest, IV. Ferenc József-rakpart 15. Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. — Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süteményhüvelyek, modern szervirozássoz papírszalvéták és papirabroszokat. — SALZER J. Budapest, Ferencz József-rakpart 15
