Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-02-20 / 4. szám

Hírek az üzletek szakad forgalmáról — Ránk szabadítják a háziurakat? — Heteken át foglalkozik már a napisajtó azzal az erőteljes mozgalommal, melyet a háztulajdo­nosok a lakások és üzletek szabad forgalmának visszaállítása érdekében csodálatos kitartással foly­tatnak. Egyesületi közgyűléseik hírei, számtalan memo- randumjuk szövegei, felirataik indokolásai és az érdekkörükbe vágó nagyiparok támogatásának hirei lélekharangként kondidnak meg a földhöz vágott iparosok és kereskedők feje fölött. A pénz-szűkének eddig: még nem látott napjai­ban az építő nagyipar milliomosai nem átallják kijelenteni, hogy csak a szabad rendelkezés vissza­állítása fogja feilenditeni a magyar építő ipart. A sok memorandumnak az lett a következménye, hogy* a szakminiszter tényleg készül a lakások béreinek rendeleti felemelésére és a nagylakások felszab ad itása kérdésében megteszi az első lépést a háztulajdonosi régi jogok visszaállítása felé. A háziurak kérelmét régóta az az indok támo­gatja, hogy nem tudnak megélni a bérjövedelem­ből és a legszükségesebb javítási munkálatokra már nem jut pénzük. Ennek az eredménye lett az a vívmány/ hogy ma- a régi bér 90 százalékával többet kapnak és előre láthatólag a közel jövőben a mai összbér további 50 százalékát fogjuk fizetni. Ez- azt jelenti, hogy az a háztulajdonos, aki az 19-17. évben 100,000 korona házbért kapott, az múlt évben 90 százalék emelest számítván, bevé­telezett 190.000 koronát és ha igaz, hogy a leg­újabb emelés az 1917. évi bérek háromszorosa lenne, úgy ez a háztulajdonos évi 490.000 korona bérösszeget kapna. Ez évi félmillió .korona munka nélküli jövedelem elegendő volna a megélhetésre is, valamint a szük­séges javítások elvégzésére, karbantartásra, adok és esetleges adóssági kamatok fizetésére. Nem akarjuk azonban azt hinni, hogy az illeté­kes miniszter ur, aki reszortjában népjólétiéi es munkaügyekkel foglalkozik, bele menne ilyen hal­latlan mérvű béremelések engedélyezésébe. Buda­pesten túlnyomó a kislakások száma, amelyek lakói közül a boldogabbak évi 50—50 ezer korona jö­vedelemből élnek, a túlnyomó többségi azonban fogcsikorgatva nyomorog, de mindenképen ne-héz munkával keresi meg kenyerét. Ha az eltűrhető viszonyok 60 ezer koronás átlag-staydardja mellett ; nagyobb rázkodtatás nélkül meg lehet élni, akkor I nem szabad a munka nélkül elérhető jövedelmet I kormányténykedéssel százezrekre felemelni a ház- I tulajdonosok osztálya számára a társadalmi béke i és a kétes értékű szociális nyugalom feláldozása árán. Messze túlhaladja azonban a háztulajdonosok igénye az üzletek béreinek tekintetében ezt a mér- j téket, mert az' üzletek felett szabadon akarnak i rendelkezni. A korábbi rendeletek a 4000 koronával maga­sabb évi bérértékü lakások, irodák, raktárak és üzletek bérét úgyis felszöktették arra a maximumra, ami elérhető volt. Az ipari és kereskedelmi élet mai vonaglásában azonban végzetes hiba és a I legnagyobb kegyetlenség volna rendeletileg rásza- | baditani a pénz ugrásra készülő vadjait a köz- j terhek alatt roskadozó üzletemberekre. Akik szociális missziókra vállalkoznak és mint. j ilyenek magas közhivatalokban fungálnak, keres- ! sék meg a módot arra, hogy azokat sújtsák a , béremelések, akik ipari és üzleti tevékenységből | vagonokat kerestek és ma is. halmoznak. Minden I idők háborujainak meg voltak a gazdagodottjai ; és a Ietörtjer is, és ha a kormány hivatalt állít j fel arra, hogy a háborús nyomort hatalommal is megossza, enyhítse és elviselhetővé tegye, — talál-' jón embert és utat arra is, aki ki tudja számítani az ország terheinek megosztására az arányszámot és ne kopogtasson be a nyomor ajtain adományo­kért azok számára, akik egy évben csak 300.000 Koronából iudnak kijönni. Képtelenek vagyunk el­hinni, hogy a nyomort rendeletileg próbálja enyhíteni a kormány azzal a hazug ürüggyel, hogy ily módon megindul az építkezés, vagy legalább is a házi­urak rendbe hozatják a házakat. A túlnyomó több­ség a 90 százalékos béremelésből majdnem sem­mit sem csináltatott és még a lépcsőházak vilá­gítására is rendőri büntetésekkel kell rákényszeriteni. Nézzük meg a vakolarokat, a lépcsőházakat, a fürdőszobákat és az adóhátralékokat és azután ke­ressük az eddigi 90 százalékos emelés hováfordi- tását. Az üzletek béreit már tavaly felcsigázták a »ne­továbbéra és ha ezen a téren emelésről szó lehet, úgy csupán azon bérösszegek érintése jöhet figye­lembe, amelyeknél a háztulajdonos keze az 1917. novembertől 1921 január 1-e között létrejött szer­ződésekben meg, volt kötve. Némi megnyugvással olvastuk a napisajtóban, Figyelmeztetés! Mindéi? budapesti és környékbeli VENDÉGLŐS SIS Min kiváló minőségéről és árairól IVANOVSZKiY At, bornagykereskedő, Budapest, Baross-u. 98. Bejárata Koszéra u. oldalon. Telefon: J.8 53

Next

/
Thumbnails
Contents