Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-06-05 / 11. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 tatlanok gabonaszükségletét. A termelők és a malomérdekeltségek a közélelmezési minisztériumban megtartott ankéton a tisztviselők természetbeni ellátásával szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kormány készpénzben adjon kedvezményeket az ellátatlanok kategóriájának. Ez az álláspont helyesnek látszik már abból a szempontból is, mert tudjuk, hogy az állam gabonavásárlásai a közelmúltban minden esetben árfelhajtó tényezőként szerepeltek a budapesti árupiacon. Az ellátatlanok lisztellátásán felül az érdekeltségek legnagyobb figyelmét most az köti le, hogy mi történik az idei lisztkivitellel?. A legutóbb megtartott ankéten az érdekeltségek tudvalevőleg szintén a teljes szabad kivitel mellett foglaltak állást és a kormánynak azzal a kijelentésével szemben, hogy a teljes szabad kivitel megengedése a lisztárakat felhajtja, azzal érv elten, hogy a kivitel úgy sem akadályozza meg azt, hogy a magyar búza és liszt mindig a világpiaci árparitás felé menjen. Különben is a belföldi fogyasztásban a magyar liszt sohasem fogja elérni a világpiaci árparitást, mert azzal, hogy a kormány a külföldre irányuló lisztre magas kiviteli ^illetékeket és fuvartételeket szab, megakadályozza azt, hogy a belföldi fogyasztók világpiaci árat fizessenek a magyar gabonáért, illetve lisztért. A kivitel korlátozása mig egyfelől az árakat lenyomhatja, másfelől az elmaradt exporthaszon a magyar korona esetleges további áresését vonná maga után, ami a búzaárak mesterséges lenyomása mellett is egy újabb drágasági hullám kezdetét jelentené. Magyarországnak, mint agrárállamnak, fő exportcikke a liszt, úgy, hogy a magyar korona megjavulása elsősorban attól függ, hogy a magyar lisztexport milyen eredménnyel végződik. Az európai és amerikai; gabonapiacokról beérkező eddigi jelentések arról számolnak be, hogy az idén a gabonaszegény országok lisztellátása nagyobb nehézségekbe fog ütközni a rossz terméskilátások miatt. Ilyenformán egészen bizonyos, hogy Magyarország eddigi fogyasztópiacain: Ausztrián és Csehországon felül, a nyugati államok is érdeklődni fognak a magyar- országi lisztfeleslegek iránt. A gazdatársadalmat bizonyára érdekelni fogja az, hogy az uj gabona ára miként alakul. A helyzet ma az, hogy a gabona alapirányzata úgy a külföldön, mint nálunk határozottan szilárd és nincs is kilátás arra, hogy a gabonaárak a közeljövőben visszaeső irányzatot mutatnának. Ez azzal van ösz- szefüggésben, hogy Argentinja, amely eddig az európai gabonaszegény piacokat feleslegeivel elárasztotta, ebben az évben Európába nem exportálhat annyit, mint a múlt évben, mert terméskilátásai megcsappantak. Ezzel szemben viszont Kanada búzával bevetett területe óriási módon növekedett és Ausztrália és India is jó termést igér. Ezekről a külföldi búzatermő helyekről azonban számottevő gabonaáru nem igen jöhet be az európai piacokra, mert a magas vámtétel és fuvardijak következtében nem versenyképes. Az európai terméskilátások nem valami kecsegtetők. A hosszú tél és a hosszú tavaszi esős időjárás következtében késői aratásra kell számítani, tehát a fogyasztóknak tovább kell a múlt évi készletekből élni. Egész Európában a vetések kilátása kedvezőtlenebb az idén, mint tavaly volt, úgy hogy ezek a körülmények mind az emelkedő gabonaárak mellett bizonyítanak. Mindezek a körülmények éreztetik hatásukat a budapesti árupiacon is, ahol a gabona alapirányzata szintén szilárd, jóllehet a magyar lisztek iránt ezidőszerint nem mutatkozik nagyobb érdeklődés. Az osztrák piac magyar nulláslisztekben leromlott koronája miatt nem felvevőképes, a csehek pedig, számítva a szokol további áremelkedésére, meglehetős tartózkodást mutatnak. A magyar korona szilárd alapirányzatát mutatja az is, hogy az utolsó hetekben nemcsak a hivatásos gabonakereskedelem, hanem a spekuláció is erősen belefeküdt a gabonaüzletbe és nagy tétel gabonát vásárolt össze. Mennyibe kerül az importált cukor? Mielőtt a magyar kormány szabaddá tette volna a cukorbehozatalt, Németország nemcsak szabaddá tette, de mindjárt össze is vásárolta a szabad mennyiséget, részben gyarmati árut, részben cseh cukrot. A német vásárlás után rohamosan kezdett emelkedni a cukor ára Csehországban és ma már a kockacukor kilója 6.50 cseh koronába kerül, ami azt jelenti, hogy cseh állomáson a cukor kilója 105 korona. Ha ehhez az állam 40 koronás részesedését vesszük, nem is szólva a szállítás és egyéb költségekről, 145 korona egy kiló cseh cukor. Megköszönjük hát szépen az import megengedését, de elkéstünk vele. Bárminő gyártmányú Villamos borszivattynk, pincegazdasági gépek javítása. FRANK és BERGER ~ ~ BUDAPEST-----IR ODA: Vili., Bezerédy-utca 3. Telefon: József 74—06. GYÁR : X., Liget-utca 22. szám. Telefon: József 60-66.
