Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-20 / 10. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA ez az állásopnt annak a pénzügyi politikának győzelmét jelenti, amely Orell Füssli zürichi cég gyártmányainak felelőtlen szaporítására támaszkodik és nem riad vissza attól a magyar jövőtől, amely az osztrák »jelen«-ben már megtekinthető. Ma a politikai lövészárkokban sűrűn puffog- nak a cáfolatok és fenntartások és nincs kizárva, hogy a korrnányelnök kétienekü táskájából mérséklő nyilatkozatot is tud előhozni. Úri huncutság a politika, amelyben elfér annak a lehetősége is, hogy a »házfelszabaditó« elnök a választások után megtalálja az ostort, amely- igei visszaveri odujaikba a lakók rémeit, mert nem meri majd vállalni a rettentő felelősséget a drágaság és pénzelértéktelenedések miatt poni a budapesti szegény háziurak kedvéért és megelégszik azzal is, hogy e 1 e j te 11 e• egy i k humánus érzésű miniszterét, aki éppoly örömmel szalad el miniszteri székéből közbecsülésben, amilyen kelletlenül fogadta el annak idején. Ä - közei jövő (választások után) meg fogja mutatni, hogy a kormány mennyiben azonosítja magát azokkal a háziurakkal, akik ötvenszeres és százszoros béremelési szándékaikkal méltán megérettek akár a íegyházra, akár a tébolydára. Mi egyfelől támaszkodunk a Btk. 350. §-ára, másfelől pedig arra a hitünkre, hogy egy magyar miniszterelnök nem adja oda a kormánya tekintélyét egyetlen olyan rendelethez sem, amely a százszoros béremelők nyíltan bemutatott országrontó hadjáratát erősítené, hanem bevárja az általa vezérelt választások alapján összeülő népképviselet törvényhozási ténykedésének idejét és ott is a néprétegek egymás elleni harcában csupán a józan teljesíthetőség határáig engedi el azokat, akik pénzéhségükben emberi mivoltukból teljesen kivetkőzni látszanak. A drágaság okai hivatalos megvilágításban. — Üres nyilatkozatok megoldási lehetőség nélkül. — Az a rendszer, amely országunk közélelmezési ügyét decentralizálta, — drágaságra, elviselhetetlen drágaságra vezetett és most, mikor a különböző felelőtlen Pilátusok a kezüket mossák, olyan nyilat- kozattömegek látnak napvilágot a sajtóban, hogy a szegény ember részint nevető-, részint pedig sirógörcsbe esik. Dr. Biber Gyula, az 0. K. A. B. elnöke szerint »az általános drágáság erősen a világpariiás felé tendál és a kereseti lehetőségek javulását a világkereskedelembe való bekapcsolódástól várja. A drágaságért lényegesen okolja a közveíilő kereskedelmet, amelyet szerinte nem lehet rendeleteikke) kireparálta. Igaza van, rendeletekkel nem, de börtönnel igen. A gabonaárakat és gabonakereskedelmet legálisnak tartja az elnök ur — hiszen a termelőre nincs árhatár — és úgy véli, hogy hiába adnak ki újabb rendeleteket. Ez nem javít a2 állapotokon mindaddig, amig az emberek maguktól nem lesznek jobbak. A keresztény erkölcsök alapjára kell helyezkedni az egész vonalon. A húsárakra is csinos kis magyarázattal szolgái, amelyet azzal vél megvilágítani, hogy csökkent az állatfelhozatal. Ezt pedig előidézte a zöld takarmány. A gazda most már nem kényszerül állatját minden körülmények között piacra vinni. Ha nem igéinek érte neki tetsző árat, egyszerűen vár az eladással. Kétségtelen, hogy a hús körül is túlteng a közvetítő kereskedelem, de — sajnos — ma ezen sem tudunk segíteni, mert az egész régi berendezkedés fel forgatására nem vállalkozhatunk. Valószínű, hogy az általános viszonyok javulásával egyidőben e téren is enyhülnek a bajok. A cukor eltüntetésére nézve az a véleménye az elnök urnák, hogy itt is a spekuláció dolgozik. Most már az a kérdés, hol lehetne nyakoncsipni ezt a bűnös spekulációt? Valószínű, hogy a közforgalomba adott cukor nagyrészét a cukorkagyárosok vásárolják össze. Minden sarkon uj cukor- kásbolt nyílik és az egész városban cukorkaláz tombol. Ezzel szemben Kovács urnák, a fűszeresek elnökének a cukorra nézve ez a véleménye: »Tapasztalataink szerint téves az az állítás* mintha a nagykereskedők elegendő cukrot kapnának, mert amig a normális szükségleteket kiutalták, a detailkereskedők is minden fennakadás nélkül megkapták cukrukat. Ma azonban az a helyzet, hogy csak jelentéktelen mennyiséggel rendelkeznek, és igy a detailisták legális utón nem is juthatnak cukorhoz. Tudomásunk szerint sűrűn fordulnak a detailisták a Cukorbizottsághoz is, ahol azonban azt a választ kapják, hogy közvetlenül nem utalhatnak ki részükre cukrot. A bizottság egyesületünk többszöri panasza utján hajlandó letl volna arra, hogy 80 detailistának közvetlenül ad cukrot, de ebbe a megoldásba mi nem mehettünk bele, mert ily módon 1900 fűszeres jogos érdekei sértettük volna.« Mi azonban csak azt tudjuk, hogy a cukorI SALZER J. Telefon: J. 101-30. IfOdä és Tflktár! Alapítási év 1887. Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 15. sz. I Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, 6üte* j ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapest, Í * Ferencz József-rakpart 15. niBiiHuiiiiiiiMHiuiiiiiimiiiHuiiiiiuiuiiiiimimiiuiiiiHiiiiiiuiiimiuuiuiiuiuumi 1 in
