Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-05-05 / 8. szám (9. szám)

XXX-ik évfolyam. 8. szám. Budapest, 1914. május 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ES KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Épész évre. . . 12 kor. |l Félévre......................6 kor. Háromnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Iparunk bajainak orvoslása. A folyó év uj bajokkal köszöntött be. A kávésok túlkapásai, a pálinká­sok nyitási idejének előnyei mind a vendéglősipar megrontására, nagyobb méreteikben pedig iparunk teljes tönk­retételére vezethetnek. Kereskedel­münk pangása, az őstermelő anyagi zavarai, az általános pénzszükség sziszifuszi munkára kárhoztatja az ipart, amely elalélva került ki az el­múlt évek halálra ölelő vasmarkai közül. Az ipar első fellélekzése az utóbbi évtizedekben keserű csalódás volt. Szuggesztió folytán felcsillant egy reménysugár, amely után lázas ideges­séggel indult, de a futása oly rövid volt, mint a kérész élete, mert szét­oszlott a bűbájos álomkép, amely jóléttel és boldogsággal kecsegtette s csakhamar csalódva, elkeseredve látta be az ipar, hogy az egész csak álomkép volt, lidércznyomás, vagy imbolygó lidérczfény, melyet a szo­morú valóság egyetlen egy lehellete kioltott s megsemmisített. E keserű csalódásból legtöbb jut ki a vendéglősiparnak, amely már eddigelé is legtöbb áldozatot követelt s ragadott el martalékul. Pedig a vendéglősipar mindig és minden állam szellemi és anyagi jólétének egyik kiváló és legmegbízhatóbb fokmérője volt. A mely államban felpezsdül az élet s a czivilizáczió felé hajlik, a hol a társadalom, állam és vallás ügyei iránt meleg érdeklődés mutatkozik s eszmecserélés folytán mozgalom indult meg bizonyos reformok érdekében, ott a vendéglősipar virágzásnak indult. A mi igen természetes, mert a ven­déglő azon nyilvános hely, a hol párt­különbség nélkül találkoznak az em- | berek s minden kortes ellenőrzés, presszió nélkül szabadon vitatják meg j az egyes kérdéseket s érdeklődést keltenek még azokban is, akik vagy szellemi tunyaságban, vagy nagy közönyben vagy megátalkodott buta­ságban szenvednek. Ellenben a hol a szellemi élet csak tengődik, nincs meg a törekvés és érzék a haladás iránt; a hol a nép csak gyermekkorát éli, eszét csak annyira képezi ki és veszi igénybe, hogy megszerezze azt, amivel gyomrának korgását elhallgat­tassa, például a vad műveletlen népek: ott a vendéglősipar nem csak nem virágzik, de még tanyát sem üt, mert ez bizonyos fokú műveltséget előfel­tételez. Hazánkban a vendéglősipar, hogy oly iszonyatos mértékben hanyatlik, annak legnagyobb oka az, hogy az állam a legújabb ideig igen mostohán bánt vele, amennyiben csak akkor vett róla tudomást, amikor adóki­rovásról volt szó s hosszú időn keresztül ki volt szolgáltatva egyes állami és községi közegeknek, mely­nek egy jelentékeny része a tisztes vendéglősipart Csáky szalmájának tekintette s olyan gyámkodást gya­korolt felette, amely még Abderában is általános szenzácziót keltene. Pedig minden állam anyagi és műveltségi emelkedésének és felvirágozásának egyik igen jelentékeny tényezője az ipar, amelynek produktiv erejét fo­kozni nemzetgazdasági szempontból minden állam elmulaszthatlan köteles­ségének tartja. Jgen bámulatos, hogy nálunk eddigelé oly törekvések nyomultak előtérbe, melyek a vendéglősipart megsemmisítéssel fenyegették, most pedig a kávésok kapzsi versenye veszélyeztet bennünket. Azért a régi bűnöket ki kell engesztelni, a régi | sebeket be kelj gyógyítani, a régi | mulasztást, hibát helyre kell pótolni, ha csak oly nagy rázkódtatásnak, vagy válságnak nem akarunk a szemtanúi lenni, amely több társadalmi réteget koldusbotra juttat. E végzetes bajnak elejét kell venni! Idejekorán kell gondoskodni preventív intézkedések­ről, szerekről, ha radikális térre van szándékunk menni. Ilyen preventív szervnek ajánlkozik a teherviselés könnyítése és akonkur- renczia korlátozása, amely kettős intézkedés csökkentené azt az iszo­nyatos mértékben terjedő elkorcso- sodást, jellem- és szellembeli fogyat­kozást, amely az államot abba a kényszerhelyzetbe sodorja, hogy óriási pénzáldozatok árán a régi börtönöket és megfigyelő osztályokat bővítse s újakat állítson fel, hogy a nagy keresletnek megfeleljen. E szomorú jelenség általán elismert oka a túl­sók alkohol és a pancsolt bor forga­lomba hozatala. Erre vezetik vissza a nagy ideggyógyászok s természet- tudósok, hogy az ujonczállitás évről- évre siralmasabb tapasztalatokat nyújt, s maholnap annyira degenerálódik a nép, hogy az ép egészséges szerve­zetű ujoncz, ki a daliás időket kép­viseli, rövid idő múlva oly ritka lesz, hogy mutogatni fogják, mint valami természeti csodát. Elszorul a szivünk, ha erre gondolunk s nap-nap után látjuk azokat a szánalmas alakokat, kiknek szeméből a halál vagy a deli­rium tremens vicsorgatja felénk a fogait, daczára annak, hogy még fiatalok s már is árnyékként ődön- genek. Biológiai törvény: oly táplálék­kal és itallal éljen az ember, mi­nőre az anyatermészet predestinálta. A magyar embert ősidőktől fogva valódi és természetes eledel és ital IIP5 Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents