Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-04-20 / 8. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. április 20. NAGY IGNÁCZ ■ pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest, VII., Károly-körut 9. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb r TIT i 1 hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- 6S WälZK6 szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. ------ Pinggau. = ann ak, hogy a bortörvény 63. §-a alapján a földmivelésügyi miniszternek biztosított ellenőrzést a dalmát borok ellen fokozott mértékben foganatosíttassa s ezt az eljárást részemről is folytattattam. Egyszersmind több konkrét eset közlése mellett ez ügyben ismételten tárgyalásokat folytattam a cs. kir. osztrák földmivelésügyi miniszter inrral. Ezeknek során rámutattam arra is, . hogy mivel az osztrák bortörvény s annak végrehajtási rendelete mind magukra a borkezelésnél megengedett eljárásokra — különösen a czukrozásra és a törkölyborké- szitésre — mind az ellenőrzés gyakorlására nézve lényegesen enyhébb rendelkezéseket tartalmaz azoknál, amelyek Magyarországban érvényben vannak, tényleg ki vagyunk téve annak, hogy a birodalmi tanácsban képvi­selt királyságok és országok területéről olyan borok kerülnek hozzánk, amelyek a magyar bortörvény rendelkezéseibe ütköznek, a magyar szent korona országainak területén tehát jiem hozhatók forgalomba. Ez a kérdés a későbbi tárgyalás folyamán kapcsolatba hozatott azokkal a tárgyalások­kal, amelyeket az 1907. évi április 12-iki osztrák bortörvénynek, illetőleg e törvény végrehajtásának szigorítása tárgyában a cs. kir. osztrák kormánynyal folytattam s ame­lyek a folyó évi márczius hó 24-én 31,601. szám alatt kelt itteni körrendeletben részlete­sen ismertetett, azon eredményre vezettek, hogy a cs. kir. osztrák kormány a must és a bor czukrozására és a törkölybor készíté­sére nézve rendeleti utón olyan korlátozá­sokat, (szigorításokat és ellenőrzési rendsza­bályokat léptetett életbe, amelyek ha telje­sen nem is egyeznek meg a magyar bor­törvénynek s az itteni végrehajtási rendelet­nek még mindig szigorúbb rendelkezéseivel, ezeket azonban lényegesen megközelítik s mindenesetre lényegesen megnehezítik a czukrozással és törkölyborokkal elkövethető visszaéléseket, következésképen csökkentik annak a lehetőségét is, hogy Ausztriából olyan borokat hozzanak be Magyarországba, amelyeknek forgalombahozatala nálunk tilos. Ezenkívül a cs. kir. osztrák kormány olyan fakultativ eljárás életbeléptetését vette célba, tnely szerint azoknak, akik osztrák bort akar­nak a magyar szent korona országainak te­rületére szállítani, mód nyujtassék arra, hogy e borokat az erre feljogosított hivatalos osz­trák tudományos intézetek által megvizsgál­tathassák annak megal apítása végett, hogy az illető bor megfelel-e a magyar bortör­vény rendelkezéseinek. Ezen borvizsgálatokra s az erről szóló bizonyítványok kiállítására a wieni, linzi és görzi cs. kir. mezőgazdasági vegykisérkti ál­lomások, továbbá a spalatoi cs. kir. tan- és kisérleti intézet s a st.-michelei mezőgaz­dasági országos tanintézet és kisérleti állo­más hatalmaztatnak fel. A vizsgálat czéljaira szükséges minták vé­telére s a megmintázott bort tartalmazó hordók, vagy egyéb tartályok lepecsétel ősére, illetőleg lezárására nézve ugyanolyan intézke­dések lesznek irányadók, aminők a Német­birodalomba Magyarországból és Ausztriából kiviendő borokat illetőleg ezidőszerint ér­vényben vannak (lásd a m. kir. pénzügyi ke­reskedelemügyi és földmivelésügyi miniszte­reknek 1910. évi január hó 10-én 188. fm. min. ein. VII. A. 1. szám alatt kiadott ren­deletét). A vegyvizsgálatnak a következőkre kell kiterjednie, úgymint: alkohol, vonatanyag, ■ czukor invertszukorra számítva), összes sza­badsav (borkősavra számítva), illósav (ecet­sávra számítva), hamu, borkői, szabad borkő­sav, gllczerin, a gliczerin aránya az alkohol­hoz, polazizáczió, foszforsav, kénsav (ez meg­felel a közömbös káliumszulfátnak), szabad kénessav, nitrátok, saccharin, szaliczilsav, kátránfesték. Végül van-e a bor (must, szőlő- czefre) (czukrozva, vagy nincs? Amire nézve az a megjegyzés foglaltatik a bizonyítvány Űrlapjában, hogy a magyar bortörvény sze­rint a kész bor czukrozása tilos. A bornak (mustnak, szőlőczefrének) a bor­hamisítás szempontjából való megítélésénél a vegyvizsgálatot teljesítő osztrák intézeteknek a magyar bortörvény rendelkezéseihez kell alkalmazkodniok. A vegyelmezési bizonyítványnak a fél ré­szére leendő kiadása alkalmával annak egy másolatát tartozik az illető osztrák vegyészeti intézet egyidejűleg beküldeni a m. kir. föld­mivelésügyi miniszternek, illetőleg Horvát- Szlavonországok területére szánt borszállit- mányoknál, a horvát-szlavon-dalmátországi bánnak. Tekintettel arra, hogy egyrészt az osztrák bortörvény végrehajtásának egyidejűleg életbeléptetett szigorítása, másrészt a borszál- . litmányoknak hivatalos vegyelemzési bizo­nyítványokkal való kisérése lehetőleg bizto­sítékot nyújt a magyar bortörvény szerint hamisitottnak tekintendő borok behozatala él­len, jövőre az Ausztriából érkező borszállit- mányok itteni hivatalos megvizsgálásának szüksége és indoka csak az 1908. évi XLVII. t.-cz. 57. és 58. §-aiban felsorolt esetekben, vagyis akkor fog fennforogni, tehát csak ak­kor lesz foganatba veendő, ha valamely bor- szállitmányra nézve konkrét támpontokon nyugvó alapos gyanú támad arra nézve, hogy az lillető bor (must vagy szőlőczefre) előállí­tása vagy forgalombahozatala a magyar bor­törvénybe ütközik, vagy ha e tekintetben tel­jesen megbízható feljelentés tétetik. Ilyen kel­lőleg indokolt esetekben önként értetcleg az idézett törvényszakaszok rendelkezései értel­mében a szabályszerű hivatalos eljárás a hi­vató Ids osztrák vegyebmzési bizanyitványok- kal kisért borszállitmányok ellen is folyamatba tehető. Amennyiben az 1908: XLVII. t.-cz. alapján alakított borvizsgáló szakértő-bizottságok va­lamely osztrák borszállitmányról azt állapí­tanák meg, hogy az a magyar bortörvény rendelkezéseinek nem felel meg, erről a cs. kir. osztrák földmivelésügyi minisztérium — a szakvéleménynek és a vegyelemzés adatai­nak közlése mellett — haladéktalanul érte- sittetni fog. Budapest, 1914. márczius 24. Br. Ghillány Imre. Szakács-Kiállitás. (Jubiláris ünnep a Vigadóban.) A szakács-kiállításokról — nem szégyenlem be­vallani — különös képzeteim voltak mind a mai napig. Ma aztán a Magyar Szakácsok Kö­rének tízesztendős jubileumán én is megtekin­tettem a kiállítások e különlegességét és nem röstellem a fáradtságot, mert hiányos ismere­teimet tetemesen gyarapitottam. A laikus ugyanis azt képzelné, hogy az ilyen kulináris kiállítás voltaképpen kulináris képtelenség. Mert mit ér a gyönyörű látnivaló, ha nem lehet megizlelni, s mi véleményt formálhatunk róla, ha az Ínyün­ket eleve ki kell zárni a mulatságból? Viszont ha a j^les szakértők és az avatott szemlélők látnak a bírálatnak, nem marad bírálati objek­tum, aminek hijján a zsűri se végezheti köte­lességét. A laikus olvasót, aki csak hallomásból érte­sült a művészi és válogatott ételek e nyilvános bemutatásáról és a konyhafőnökök, a szakács- művészek fantasztikus versenyéről, ezennel meg­nyugtatom. A szakács-kiállítás a szemnek is ele­gendő látványosságot nyújt, sőt valósággal tüzeli a nem éppen pákosztos, vagy nagyétü ember fantáziáját. Micsoda gyönyörűségek kínálkoznak itt az üvegfedők alatt. Mesebeli tornyok, kúpok, hengerek és ételcsoportok a legtarkább össze­visszaságban, vagy harmonikusan csoportosítva, sok helyütt mesterien felépítve, szobrászi kész­séggel megkomponálva, tésztába gyúrva, húsba páczolva, masszákba főzve, sütve, gombolyítva. Az étvágy megpihen a halmozott ételtöme- <gek láttán, s a gyomorbaj sem émelyedik meg a jóizü, de kolosszális látnivalóktól. Paradoxon­nak hangzik, ám a szakács-kiállításon nem gon­dolunk a táplálkozásra. Önzetlenül, falánkság nélkül szemléljük a tömérdek látnivalót és esz­tétikai gyönyöségünk telik benne. A konyhamű­vészet minden gazdagsága elénk tárul e ritka és fölényes kompozicziókban. Óriás tortákat lá­tunk: szobormüvészek tészta kreáczióit. Remek­mívű tálakat mesteri elrendezéssel, a garnirun- gok csodás gazdagságával, különös figyeelemmel a színek harmóniájára. Tisztelet és becsület a magyar szakácsoknak: a fantáziájuk egysze­rűen csodálatraméltó. Lucullus, az inyenczek ős­apja összecsapná kezét bámulatában: ilyet a legdusabb és legdekadensebb római főur sem álmodhatott konyhai élvezeteknek szánt életé­ben. A magyar szakácsok köre tízéves fennállásá­nak alkalmából nyílt meg az idei kiállítás, s a magyar szakácsok ezúttal a franczia konyha legraffináltabb művészeit is megszégyenítették. így oktatott ki egy nyájas idegen, aki boldogan tipe­gett—topogott az üveges asztalok körül, melegen gratulált a főszakácsoknak és konyhamesterek­nek, s a tapasztalt inyencz szakértelmével kocz- káztatta meg a szakmába vágó megjegyzéseket, kövérkés, pirosarczu idegen szeme csillogott a belső megelégedéstől, miközben gyakran csettin- tett a nyelvével és önzetlen sietséggel válaszolt ügyefogyott kérdéseimre. — Ez a gelée... nevetség, uram! Kontár­munka. De nézze azt a mozaikszerüen diszitett libamájpépet. Micsoda elgondolás, micsoda szí­nek, mily tökéletes felépítés. Amott, az »Oeufs glacée á la Reine« is tiszteletreméltó, de a »sur­prise de foie gras au Porto« egyszerűen elragadó. Fáj a szivem, ha elgondolom, hogy estére eltün-

Next

/
Thumbnails
Contents