Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-03-05 / 5. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. márczius 5. Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánk legnagyob, teljesen átalakított, leg­modernebb ujberendezésü vidéki sörfőz­déje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyár­tott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár: IX., Gyep-utcza 58. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PÉCZELV ANTAL kereskedunélT T4EoL-??.: BUDAPEST, II., K. ftUROIT-KORUT 50-52. SZ. ségre képes lélekkel, erős önfegyel­mezettséggel, a kitartás rettenthetet­lenségével és az illúziók sutba dobásá­val kezdték meg azok, akik céltuda­tosan küzdöttek a sikerért és minden egyéni gyengeségen, lelki hangulaton keresztülgázolva értek czélhoz. Ami különbség való és ábránd között van, azt ők nemcsak felismerték, hanem saját érdekükben értékesítették is, ami az abstarkt elmélet és a gyakor­lati életrevalóság között van, azt ők életökben alkalmazták is és ez uj, sokszor ha nem is hamis, de rosszabb és sivárabb világnézetüket, a maguk érdekében hasznosították. N. Z. törv. bird. Hogyan kell az élelmezésre Szánt hússal bánni ? A földmivelésügyi miniszter a belügymi­niszterrel egyetértőleg igen üdvös rendelke­zést bocsátott ki arra nézve, miképen bánja­nak a mészárosok és hentesek a hússal, hogy az lehetőleg tiszta s fertőben állapot­ban kerüljön a gazdasszony konyhájába. Méltónak tartjuk, hogy e rendelkezést egész terjedelmében közreadjuk okulás és követ­keztetés czéljából. Szól a következőképen: »1. Mészárosok, hentesek és általában az állatok vágásánál, a hús feldolgozásánál és kimérésénél foglalatoskodó egyének a vágás, illetőleg a feldolgozás és kimérés alkalmával világos szinü, könnyen mosható zubbonyt és kötényt tartoznak viselni. A vágásoknál közreműködő metszők e he­lyett ugyanilyen szinü és könnyen mosható hosszú kabátot viselhetnek. 2. A hús hordása (fogasokra való felfüg­gesztése, kocsira rakása, lerakása stb.) köz­ben az ezzel foglalatoskodó egyének, ruhái- zatuk azon részeit, valamint azokat a test­részeiket, melyek a hússal érintkezésbe jut­hatnak, világos szinü s könnyen mosható, tiszta lepellel tartoznak befedni. 3. A levágott állatok húsát csakis tiszta jár­művön szabad szállitani. A jármüvet lehe­tőleg horgonybádoggal kell bélelni. Horgony­bádoggal nem bélelt jármüvek belsejét a hús felrakása előtt világos szinü s könnyen mos­ható, tiszta lepellel kell borítani, hogy a jármű oldalain és alján levő hézagokon át a húst por és piszok ne érhesse. A járműre rakott húst gondosan le kell takarni úgy, hogy az sem a jármű oldalain, sem a végén a takaró alól ki ne érjen. Ezenkívül, hogy az idő viszontagságai ellen kellőképpen legyen megvédve, a letakart húst vízhatlan ponyvával is be kell fedni. A bőrben hagyott leölt állatokat (borjukat, bárányokat) a többi hústól gondosan elkülö­nítve kell szállitani és ha másként nem lehet­séges, az ilyen állatokat a letakart húsra, de a vízhatlan ponyva alá kell helyezni. A hús elhelyezésére és betakarására szol­gáló edények, tartályok, kosarak, ponyvák, takarók vagy gyékények mindig tisztán tar­tandók. Olyan kocsik használata, melyekből a tartalom kihullhat vagy kifolyhat, tilos. Úgyszintén olyan anyagokat, melyek a húst bepiszkolják, bűzössé vagy egyébként undorí­tóvá, vagy közegészségre ártalmassá tehe­tik, a hússal együtt ugyanazon kocsin, edény­ben, tartályban vagy kosárban szállitani ti­los. 4. A vágóhelyiségben a megtisztított vágó­eszközökön kivül más tárgyakat, különösen beszennyezett ruhadarabokat tartani tilos. 5. A nagyobb forgalmú vágóhidakon gon­doskodni kell arról, hogy a vágással foglal­kozó egyéneknek a vágás tartama alatt nem használt ruhái elhelyezésére elegendő számú szekrény álljon rendelkezésre. A vágás alatt használt mosható ruhát vágás után a vágó­iadról el kell vinni s minden alkalommal csakis kimosva szabad oda visszahozni. 6. A vágóhidak, mészárszékek, hentesüzle­tek és a húsfeldolgozó-helyiségek falait vér- szinüre, vörösbarnára s általában sötétszi- nüre festeni tilos. 7. A kimért húst csakis tiszta, használat­lan papirosba szabad csomagolni. 8. A feldolgozásra, vagy eladásra szánt hús elhelyezésére szolgáló jégszekrényekben a húson kivül más élelmiczikkeket vagy tár­gyakat tartani tilos.« Aki csak ád valamit a tisztaságra: az egészség legelemibb kellékére, belátja, hogy e rendszabály igen fontos, szükséges és bi­zonyára a közegészségügy fejlődésére hasz­nos is lesz. Hisszük, hogy hússal foglalkozó iparosaink is a lehetőség, lelkiismeret és szi­gorú orvosi meg rendőri ellenőrzés határai közt elkövetnek mindent, hogy e jogos kö­vetelményeknek megfeleljenek. De meg tudnák-e felelni minden tekintet­ben? A hatóságok megadnak-e minden módot arra, hogy a közvágóhidakon mintaszerűen és előíráshoz hiven végezhessék munkájukat iparosaink? Van-e ott helyiség, különösen a vidéken arra, hogy csikorgó hidegben a munkával el nem foglalt székálló legények megvonhas­sák magukat? Nem kénytelenek-e a der­mesztő idő elől az istállóba huzódniok? Van-e a vágóhídon egy külön helyiség és benne szekrények, melyekben a vágással fog­lalkozó egyének a vágás tartama alatt nem használt ruháikat elhelyezhetik? A vágóhidtól kezdve a mészárszékig ki van-e kövezve az ut, hogy a port, piszkot, sarat valamennyire el lehessen kerülni? A leggondosabb elővigyázat mellett is nem be­hatol-e ezen az útrészen a húshoz a por? És a feneketlen sárból nem maguknak a székálló legényeknek kell-e az elakadt ko­csit kizökkenteni? Nem gondolják a városi elöljáróság és a város ügyeit — állítólag — annyira szivü­kön viselő, intéző polgárok, hogy egy olyan ipartelephez, mint a közvágóhíd, tisztességes, járható utat kellene csinálni? Nem gondol­ják, hogy ez a húsvágó iparosoknak már régóta hangzó és nagyon is méltányos kö­vetelésük? Csupa kérdőjel! Nyomorúságos állapotok! Ha a hatóságok, a társadalom, a város, a mindnyájunk drága egészsége megköve­teli a mészárosoktól, hogy mintaszerűen és kifogástalanul kezeljék a húst, akkor a köz­vágóhidakon és környékén példás állapoto­kat kell a városnak teremteniük. Elől a fej! Aztán mozdulnak a tagok! N—s V—e. Halászati társulatok köréből. Ä S z a t m ár­vitkai Halászati Társulat Vajay Károly dr. el­nöklésével rendes közgyűlést tartott. Az igazgatói jelentés szerint a társulat a múlt évben is 400 ezer darab fogas-süllőikrát kapott államsegitség- képpen a földmivelésügyi minisztériumtól, eze­ket a Szamos-folyó alkalmas szakaszain helyez­ték ki, de az akkori zavaros árvizek miatt az ikra költés eredményes, vagy sikertelen voltáról nem lehetett meggyőződni. A Marosvizi Halászati Társulat évi rendes közgyűlését Aradon Zselénski Róbert gróf elnöklésével tartották meg. H a n n Alajos társulati igazgató jelentésében megemléke­zett az elmúlt évben a Maros-folyón lefoly tnagy vizekről, melyek a halállomány nagy részét ki­sodorták a folyó medréből. A Marcali Ha­lászati Társulat a Marcal-folyónak amaz alsó mederszakaszán alakult, melyet a folyó sza­bályozásakor töltésekkel és zsilipekkel teljesen elzárták, de melynek vize a töltésekbe épített zsilipeken át fölfrissithető és lebocsátható. A viz- terület kiterjedése kereken 80 katasztrális hold. Az eddigi jövedelmet alapul véve. Győr városa vette az egész területet egységesen bérbe s 1912. tavaszán állami támogatással 8000 pontyivadé­kot bocsátott abba. A meder rendszeres hasz­nálatát 1912. novemberében kezdették meg s 1913. végéig 1890 kilogramm nemes halat fogtak és bőségesen keszeget. Halért bevettek összesen 3038 koronát. A Felső-rábai Halászati Tár­sulat a földmivelésügyi minisztérium támoga­tásával 12,000 ponty ivadékot helyezett ki és 800 ezer darab fogassüllő ikrát költetett ki vizeiben. A S o r o k s á r-d u n a á g i Halászati Társulat most tartotta rendes évi közgyűlését G r a s s 1 Hugó királyi tanácsos elnöklésével. Az elnök je­lentése szerint a halászatok bérbe vannak adva és a bérösszeg is rendesen befolyik, a mi az érdekeltség között fölosztásra kerül. A földmive­lésügyi minisztérium 1,200.000 fogas-süllő ikrát és 1000 darab tenyészrákot bogyásztott állam- segitségképpen a társulat rendelkezésére, mely­nek kihelyezéséről, illetve kitöltéséről a társu­lat gondoskodott. Szent Margitszigeti üditőviz A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ===== Telefon utján adott rendelések egész nap felvétetnek. Mint asztali víz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. A Budapest Szent-Margitszigeti üdítő és gyógyvíz kezelősége. Bpest, Teréz-körut 22. Minden jobb füszerüzletbenés vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Thumbnails
Contents