Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-11-05 / 21. szám
XXX-ik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1914. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. j Félévre .. Háromnegyed évre 9 „ Negyedre 6 kor. 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő IHÁSZ GYÖRGY. Közgyűlés. Az Első magyar részvény seríőződe t. ez. részvényesei ezennel tiszteletteljesen meghivatnak a f. évi november hó 14-én délelőtt ÍO órakor a társaság VIII., Esterházy-utcza 6. sz. 1. emeleti irodahelyiségeiben tartandó XLVII. rendes közgyűlésére Napirend: 1. Az igazgatóság évi jelentése, a felügyelőbizottság által megvizsgált mérleg előterjesztése, a kifizetendő osztalék megállapítása és a felmentvény feletti határozathozatal. 2. Egy igazgatósági tag választása. Azon t. ez. részvényesek és elsőbbségi kötvénytulajdonosok, kik szavazójogukat gyakorolni akarják, szíveskedjenek részvényeiket és elsőbbségi kötvényeiket, azok szelvényeivel együtt az alapszabályok 13. és 14. §-ai értelmében legalább három nappal a közgyűlés előtt a Magyar országos központi takarékpénztárnál (Budapest, IV., Deák Ferenez-utcza 7. szám) téritvény ellenébén letenni, hol a felügyelőbizottság által megvizsgált és helybenhagyott mérleg, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentései nyolez nappal a közgyűlés előtt a részvényesek és elsőbbségi kötvénytulajdonosok rendelkezésére állanak. Budapest, 1914. október 27-én. Az igazgatóság. Nyugdijegyesületi közgyűlés. Országos nyugdijegyesületünk f. évi november 6-án, délután fogja a „Met- ropol“-szálloda nagytermében XVII. évi rendes közgyűlését megtartani. Lapunk jelen száma ekkorra már t. olvasóink kezeiben lesz s igy kimerítő jelentésünk még csak e hó 20-án jelenhetik meg. Egyelőre tehát részünkről most csak röviden annyit akarunk megjegyezni, hogy nyugdijegyesületünk megalakulása óta alig i volt monumentálisabb napja, mint az j 1914. évi november 6-ika. Nemcsak j a 17 évi gyümölcsöző fáradozásra való | visszapillantás nyugtathatja meg a lelkes vezetőséget, de azon jóleső tudat, hogy tagtársainknak összerakott fillérei a háborús idők elmúltával nem egy családnak fognak istenáldásává válni, általános örömet és megelégedést válthat ki. Nem is tudtuk mi ezt másként elképzelni, hiszen nyug- dijegyesületünk élén még ma is Bokros Károly t. tagtársunk ténykedik, mint annak elnöke. Ez az igazán humánus alkotás az ő nevével van egybeforrva. Ezt a csemetét ő ültette és i ápolta lelke minden melegével s szive minden dobbanásával. Amidőn a világháború csatazajában Bokros Károly nagy érdemeit csak néhány szóval méltatni voltunk bátrak, ugyanakkor felkérjük lapunk és iparunk összes érdekeltjeit, hogy tömörüljenek minél számosabban elnökünk zászlója köré, hogy az országos nyugdijegyesiilet a reáháramló kötelezettségeknek mindenkor és mindenben megfelelhessen. Küzdjünk a drágaság ellen. (K L.) Eldorádóban, ahol tejben s mézben fürdött egykoron a nép, ahol vígan szólt az ének és perdült a táncz, ma 42 koronát értékel a búzának 100 kilogrammja. A rozsért 32, és a vöröshagymát, amellyel valamikor — mint a magyar ember mondani szokta — „nálunk a kutyákat is megdobálták“, 48 koronáért kinálgatják. így fest a kép e pillanatban honunk szép földjén ! A „schulmeisterságáról“ hires német, a „makaróni evő“ olasz, a „geschäftelö“ osztrák a fenti árak hallatára ámulattal vette elő a térképet s nagyitó üvegen kereste rajta a régi Magyarországot és kereste alapos tudásával az itt uralkodó horribilis drágaság okait. A külföldi tudósok ’ kutatásaik befejeztével a következő ered- j ményre jutottak: „A Kárpátok bérczeitől egész az Adria 1 partjáig — tehát az egész Magyarország- 1 ban — egyszerre meddő lett a termőföld. Szerkesztőség és kiadóhivatal : I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. 1914-ben nem ringott aranykalász a Duna és Tisza közében, Makó környékén pedig, eddig ismeretlen okok miatt elfuladt a hagymák összes dugványa. Czukorrépa ültetvényeink, a kitört háború folytán, egy nagy eczettengerré lettek, de boreczetet azért országszerte kapni még sem lehet ! Tyúkjaink ez idén mind kakasokká váltak s az orosz czár rendeletére a tojásnak még a magja is elpusztult. Teheneink — ezt a reánkzuditott országos csapást annyira megcsodálták, hogy ámulatukban mind át- ökrösödtek és igy még arra sincs kilátás, hogy a magyar nép a közeljövőben húshoz juthatna.“ Ami magyar szállodásaink és vendéglőseink tudni fogják, hogy a külföldi tudósok eme fenti megállapításai tévedésen, a viszonyok nem ismerésén alapszanak. De érzik azt is, miszerint a jelenleg lépten- nyomon tapasztalható drágaság, mely minden nyomós ok nélkül reánkszakadt, az egész ország lakosságát kérlelhetetlenül fojtogatja. Hogy iparunkban ez a komoly érvekkel meg nem indokolható élelmiszer- uzsora minő értékeket fog elpusztítani, azt csak a jövő fogja teljes egészében feltüntetni. Ezekről, ami iparunknak okozott károk ról egyenlőre még hallgatunk, de kötelességünknek tartjuk t. olvasóinkkal a sáskajárás egyes okait, saját szemüvegünkön keresztül nézve, némileg megismertetni. Ezer esztendeje annak, hogy földművelő ország vagyunk. A magyarok Istene megáldott bennünket bőven termő talajjal, amely eddig csaknem magától döntötte a sok és nehéz gabonát. Ez az igazán becsületes föld azonban kimerült, kívánja a pihenést és az erőt nyújtó trágyázást. Köznépünk szegénysége azonban nem tud kisbirtoká- nak vakácziót adni s még kevésbé tudja a drága műtrágyát beszerezni. Éppen ezen okoknál fogva nálunk a „többtermelés“ eszméje még korai gondolat, annál is inkább, mert tehetősebb nagybirtokosaink a „többtermelést“ érdekeik ellen valónak tartják. Hozamaink gyarapodására tehát csak kevés reményünk lehet, mivel nálunk a földmegosztás igen szerencsétlen. A kötött birtok, (kincstári, városi, községi, egyházi, vallás- és tanulmányi alap, hitbi- zomány), körülbelül 15 millió kát. holdra rúg. Az ország 21 millió lakosából 18,000 nagybirtokos a termőföld területének egySchätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedő : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
