Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-01 / 1. szám
1914. január 1. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BOR HEGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. a városigazgatásból, ami a belföldi ipar és a hazai munkásság anyagi létföltételeit károsan befolyásolhatná. A városigazgatás egyik elsőrendű föladata, hogy a hazai gazdasági élet keretén belül biztosítsa ama körforgás zavartalan folytonosságát, amely az üzleti hasznot a termelőtől az iparon keresztül a fogyasztóhoz viszi s onnan ismét a termelőhöz juttatja vissza. Ezzel pedig nem egyeztethető össze az olyan városigazgatás, amely az üzleteket külföldi vállalatokkal bonyolítja le. A belügyminiszter ezzel az állásfoglalással megszivlelésre méltó példát ad arra, hogy a mai nehéz viszonyok közepette a magyar ipar és a magyar munkásságot a legcéltudatosabban kell a külföldi versenynyel szemben megvédeni. A sörfestő és házisör készitőszerek eltiltása. A belügyminiszter nov. 8-án 148.660—Vlld—1912 B. M. szám alatt rendeletet bocsátott ki, amelyben az autonóm vámtarifáról szóló 1907. Lili. t.-cz. VII. czikkének 2. bekezdése alapján a kereskedelmi és pénzügyminiszterrel egyetértőén az 1908. jan. 31-én 133.495—1907. B. M. sz. alatt elrendelt behozatali tilalmat valamennyi czu- korcouleurből, komló, maláta és ehhez hasonló anyagok hozzáadásával vagy anélkül készült sörnek sötétebbé festésére, vagy valamely sörhöz hasonló ital készítésére szolgáló »Sörkivonat« (»Bierextract«), »Sörgyöngykivonat« (»Bierperle- extract«), »Methonkivonat« (»Methonextract«) stb. név alatt árusított szer, úgyszintén minden adagolt, házisör kiegészítésére szolgáló czikkre is kiterjeszti és azoknak az országban való forga- lombahozatalát egészségi okból eltiltja. Aki az ebben a rendeletben foglalt tilalmat megszegi, amennyiben cselekménye az e tekintetben fennálló törvény büntető rendelkezése alá nem esik, kihágást követ el és az 1876. t.-cr. 7. 8-a alapján büntettetik. A világ legrosszabb szakácsnői. A londoniak időszakonkint sajátságos fölfedezésekre jutnak. így legutóbb azt fedezték fel, hogy a londoni leányok és asszonyok a világ legrosszabb szakácsnői, de ez a fölfedezés sok hangos fájdalmat váltott ki a megbántott nők köréből, mert Albicn leányai az ilyen vádakat nem szokták hallgatagon eltűrni. Anglia z s i r- talan vízben főtt főzelékei, füsze- rezetlen roastbeafjai és rossz kávéja, általánosan ismeretesek. A kemény vádból azonban félreismerhetetlenül kibontakozik az igazság, hogy az angol nők átlaga sokkal függetlenebb, türelmetlenebb és önállóbb, semhogy fáradságot venne magának valami rendes elfogadható és a kulináris művészetek szabályainak megfelelő ételt készíteni. Az egyik vádlevél — mely nem férfitól, hanem nőtől ered — a többek közt igy szól: »Az angol nő nem akar tanulni. Nem akar kísérletezni. Önhittsége olyan nagy, hogy mindenre, amit nem ismer és meg akarnak neki mutatni, röviden és megvetőleg azt mondja: »ostobaság!« és ezzel az ügyet egyszer s mindenkorra befejezte. Miután az angol nők született »ladyknek« képzelik magukat, a főzésben is megdöbbentő pazarlást fejtenek ki. Joggal lehet őket azzal vádolni, hogy könnyelmű módon eldobálják a nyersanyagokat, mert tény az, hogy az angol nő az olyan maradékokat semmire se becsüli, amelyekből más nemzetbeli nők még ízletes ebédet tudnának készíteni, mivelhogy a maradékok értékesítése nem fér össze az angol nők előkelő ízlésével.« Számtalan más levélből pedig felhangzik a férjek nyomorúsága. A derék férjek otthon nem merik felségüknek kijelenteni: »Igenis, ti vagytok a világ legrosszabb szakácsnői!« — hanem fájdalmuknak a lapokban adnak kifejezést, noha a helyzet azért sohase változik. Az angol nő a jövőben is elsózza az édes puddingot, leforrázza a halat, mielőtt belső részeit eltávolította volna, nem süti meg jól a báránypecsenyét és ezután is csak vizenyős, vékony lőrét szolgál fel az ízletes, erős, fekete kávé helyett. És jaj a férjnek, ha ez ellen fel mer lázadni, mert akkor — a londoni gazdasszonyok fogalmai szerint — nem valódi gentleman! Ezt a szemrehányást pedig az angol férfi el nem viselheti soha! Mi mindent ajándékoznak a fejedelmeknek. A hü alattvalók minden elképzelhető ajándékkal szokták uralkodójukat elárasztani, úgy hogy ez ajándékokból valóságos muzeum telne ki. A mi királyunk, Ferencz József páratlan népszerűségét tanúsítja, hogy az ő gyűjteménye lenne a leggazdagabb valamennyi uralkodóé között. Különösen karácsonykor halmozzák el a legkülönbözőbb ajándékokkal, kicsiny karácsonyfákkal és hatalmas fenyőkkel, amelyeket krajcáros cukrokkal és a legelőkelőbb cukrászok díszeivel aggatnak tele. Küldenek azonfölül arany és ezüst veretű botot, finom selyemből és pamutszövetből készült esőernyöt, cipőt, házipapucsot, befőttet, sőt kolbászt is. Egy bánáti sváb asszony tavaly megjelent a bécsi Burgban és kihallgatást kért, mert ő felségének hat pár harisnyát akart átadni, amelyet maga kötött. Az uralkodó minden ajándékot elfogad és köszönetét mond az adakozónak, bár a küldött tárgyak legnagyobb része sohasem kerül elébe. II. Vilmos német császárt is elhalmozza népe ajándékkal. A császárról tudják, hogy nagyon szereti a kutyát, ezért legtöbben a nemes, tisz- tafaju ebbel keresik föl a berlini kastélyt, hogy kedveskedjenek vele uralkodójuknak. Ha Vilmos az ajándékba adott valamennyi kutyát megtartaná, kutyafalkával lenne teli minden birtoka; elfogadja ugyan az ajándékot, hogy meg ne sértse hü alattvalóit, de a legtöbbet ő maga is elajándékozza és csak a ritka szép példányt tartja meg magának. Különös ajándékot kapott a nyáron huszonötödik születésen apján Oszkár herczeg, Vilmos császár fia. Az ajándék: egy elhasznált vasúti jegy volt. A jegyhez levelet mellékelt az ajándékozó, amelyben megírta a biléta történetét. Egy szegény parasztember érkezett vele huszonöt esztendővel ezelőtt Berlinbe és éppen a királyi palota előtt állott, amikor százegy ágyulövés dördült meg, amelyek jelezték, hogy Hohenzollern-sarjadék pillantotta meg a napvilágot. A paraszt elhatározta, hogy elteszi a vasúti jegyet és elküldi a hercegnek huszonötödik születésenapján, lojális érzelmei tanúságául. Alfonz spanyol király Lepage francia tímártól szép takarót kapott ajándékba, amely ama két ló bőréből készült, amely a király ellen Párisban elkövetett merényletkor szenvedt ki, amikor tudvalévőén Alfonz csak csodálatos véletlen folytán menekült meg. A király a kellemetlen esetre emlékeztető ajándékot meleghangú levélben köszönte meg, amelyben azt irta, hogy mindig emlékezni fog azokra a szegény párákra, amelyeknek miatta kellett kiszenvedniök. Nemrég szegényesen öltözött ember jelent meg a londoni orosz nagykövetségen, aki a szolgának kis csomagot adott át azzal a kéréssel, hogy a nagykövet juttassa el az atyuskának, akinek ajándékul szánta. A csomagot, amelyről azt hitték, hogy pokolgép, a legnagyobb elővigyázatossággal felbontották és rendkívül meglepődtek, amikor egy csomó bankjegyet, egy halom aranyat és a következő fölirásu cédulát találták benne: — A czárnak — Oroszországnak egyik hü fia. A csomagot elküldték Pétervárra. Amikor Vilma hollandi királynő kis leánya megszületett, az ország minden részéből, sőt a gyarmatokból is érkeztek ajándékok a trónörökös részére. Babát, gyerekszoba-berendezést, tejes üveget szekérszámra küldtek az újszülött her- czegnőnek. A leghasználhatóbb tárgy az egyik arisztokrata nő ajándéka volt, bársony kötésű, ezüst veretű könyv, amelyet abból a czélból küldött, hogy a herczegnő abba irja majdan a naplójegyzeteit. Vendéglőkben, kávéházakban, éttermekben rendkívüli kedvességnek örvend a paptamásí Lythia gyógyvíz! Vizelethajtó és hugysavoldó! Vesebajoknál nélkülözhetetlen ! Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a IMlWjWMiSiillílíHI ELhÖK: W1KDISCH-GRÁETZ LAJOS HERCZEG. CO'ógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.