Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-09-05 / 17. szám
XXX-ik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1914 szeptember 5. LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PiNCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGEDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Epész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : IHÁSZ GYÖRGY. I., kerület, Verpeléti-ul 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Magyar czim és magyar jelleg. Nemzetnük legutóbb ismét oly szomorú időket élt át, mint századokon át annyiszor, amikor elnyomás fenyegette. Ilyen időkben kétszeres szükség volt arra, hogy a nemzeti érzület mindenkiben eleven legyen s hogy a mindnyájunk boldogulására, szabadságára induló veszedelem ellen egy- szivüen küzdjünk Hogy a nemzet érzése mentői hatalmasabban nyilvánuljon, erre minden alkalmat meg kell ragadnunk, minden teret el kell foglalnunk. Magyarságunkkal, a nemzeti törekvésekért való buzgóságunkkal mindenképpen tüntetnünk kell s nem szabad engednünk, hogy legyen bármily jelentéktelen terület, ahol a nemzeti érzületnek hiánya, foltja lehessen. Ez ugyan miden öntudatos nemzetnek normális törvénye; de úgy a veszedelem, mint a szebb jővő napjaiban kötelezőbben egyaránt kell hangoztatnunk. Éppen ezért örömmel üdvözölünk olyan mozgalmai, mely a nemzeti viseletét akarja divattá tenni; örömmel azt, amely a hazai ipar pártolását, illetőleg az idegen kizárását célozza; mert ezzel a nemzeti érzés foglal teret s a nemzeti vagyonosodás moz- ! dittatik elő. Ez nem is lehet máskép, mert minden szellemi áramlat hatása a gyakorlati élet nyilvánulásaiban láttatja eredményeit. A korszellem befolyása ellen mi sem zárkozhatik el, sőt nem is szabad elzárkóznia — mert ettől válik termékenyebbé. Főleg áll ez az iparra különösen a mi vendéglős szakmánkra. Mindjárt szembeszökővé válik ennek az állításunknak igazsága, ha egy kevéssé gondolkodunk a vendéglők czimén és jellegén. Meddő, színtelen időkben keletkeztek az ilyen czimek: ,,Vörös ökör“ ,,Arany bárány“ ,,Fehér farkas“ A nemzeti érzés hanyatlásának, a meghunyászkodás, hizelkedés szégyenletes napjaiban jött divatba a „Római császár“ „Két választó“ „Ra- I detzky“ „Török császár“ „Császárvadász“ stb. Amikor a nemzetet az önkény eltiporta s vérbefojtani iparkodott, üldözve a nemzeti vonatkozásokat minden vonalon, akkor nyilatkozott meg a nemzeti szellem ily félénken: „Makra pipa“ „Csikóbőrös kulacs“ „Két- huszár“ „Túri süveg“ „Csikós“ Majd amikor leráztuk lánczainkat, rohamosan szaporodtak a nemzeti jogok diadalmaként az ilyen czégek: „Rákóczi“ „Zrínyi“ „Kossuth“ „Széchényi“ „Szabadság“ „Kurucz“ stb. A vendéglők czimeinek megválasztásában tehát a korszellem, a viszonyok befolyása kétségtelen. Nem is lehet ez máskép, mert a vendéglő akkor igazán vendéglő, ha nemcsak üzlet, hanem a társadalmi élet színhelye. Ahol ez az élet lüktet, ott a keretnek, a külsőségnek is ennek az életnek a szelleméhez kell idomulnia. Ha voltak és vannak politikai divatok, úgy ezeknek a divatoknak a jellege vendégőinkben domborodik ki leginkább. Éppen a jellegről akarunk szólni, arról, hogy vendéglőink czimüknek megfelelő jellegei bírjanak. Ha egy vendéglő „Rákóczi“ — hoz van czimezve, úgy abban minden kép Rákóczi idejének történetét ábrázolja, falain dicsőségét zengő költemények legyenek olvashatók, tárogatós zenénk az ő korának dalait kultiválja, sőt ünnepélyeink is az ő emlékezetére kuruczos szokásokkal rendeztessenek. Szóval a vendéglő czime jellegének kifejezője legyen; nem furcsa-e ha egy „Kossuth“ — hoz czimzett vendéglőben idegen figuraképek vigyorognak ránk, a falakról idegen feliratok biztatnak a trinkolásra s a gazda idegen italokkal gyötör bennünket. Mily szép volna, ha vendéglőink a kegyelet ébresztői volnának, ha egy- egy asztalnál márványtáblán olvas- hatnok: „Itt ült Vörösmarty“ „Szilágyi Dezső“ „Ott Vajda János“ „Amott, Szász Károly, Bachát Dániel“ stb. Mindnyájan könnyen beláthatjuk, hogy egy-egy vendéglőnek mily vonzóerőt adna a jellegzetesség s történelmi érdemű emlékeink megőrzése. A czim és jelleg megfelelősége, illetőleg vendéglőinknél a specziális jellegzetességre való törekvés kétségtelen hasznot igér, mert a mai nap- ság nyakra-főre engedélyezett vendéglők minden karakter híján vannak s legtöbbször ezért kárbaveszett vállalkozások. Hogy a jellegzetességre való törekvés mindenben a nemzeti vonatkozásokat keresse, ez nemcsak a mai idők következménye, nemcsak hazafiui kötelesség, hanem üzleti érdek is az idegenforgalomra való tekintetből. Ihász György. Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
