Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-08-05 / 15. szám
1913. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORHEGY! borkereskedő Budapest, V., Gize!la-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. kerület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröket gyári árakon. Belföldi borait <iz első birneves borterráelőkto a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnck itt tanyáztak az élczlapok állandó alakjai: C s i k y és P a t a y, véresszáju ellenzéki képviselők. Ä Nemzeti Színház mostani bérházának helyén egy kis emeletes ház állott, melyet 1874-ben bontottak le. Szigligeti Ede azzal a tervvel lépett Szikszay elé, hogy bérelje ki az uj épület sarokhelyiségét. Szikszay, szegény ember létére is, nekiment a merész vállalkozásnak. Akkor már jó neve volt, szívesen kínáltak neki korlátlan hitelt, már csak azért is, hogy legyen végre Budapest szivében egy nagy, európai színvonalon álló étterem. Szikszay az üzletet 1875-ben nyolczvanezer forint költséggel rendezte be, ami akkor szédületes összeg volt. A helyiségeket Scholtz Róbert udvari festő ékesítette föl. Ä kínai ezüst tizennégyezer forintba került. Szikszay hatezer tányért rendelt a mennyi talán valamennyi budapesti vendéglősnek sem volt együttvéve. Ä vendéglő megnyitása nagy eseményszámba ment. Az asztalokat egyszerre ellepték a Nemzeti Színház művészei, az irodalom és művészet jelesei. A szomszédban volt az országháza. Ezért a képviselőknek útjában levő vendéglő sokszor valóságos fiók-parlament volt. Egyszerre ötven-hatvan képviselő is vitázott a fehér asztalnál és készítette elő az országgyűlés fon óbb eseményeit. A vendéglőnek majdnem mindennapos vendégei voltak: Jókai Mór, Szigligeti Ede, Szigeti József, Tamási Imre, Nagy Imre, E n d r ő d i Sándor, Izsó Alajos, Huszár Kálmán, Törzs Kálmán, V i s y Imre, Thibád Antal, Baross Gábor, Darányi Ignácz, Lukács Béla, Láng Lajos, W 1 a s - s i c s Gyula, de meg ki tudja elősorolni mindazokat, akik nem csak üdülésre jöttek ide, hanem nagy nemzeti ügyek megvitatása végett tűztek ide találkozót. A helyiség Muzeum-körutra néző részének végét egy farekeszték választotta el. A kisebb helyet mostanig is képviselők kistermének nevezte az étterem személyzete. Nagyon kedves hely volt a »Rundó«, a sarkon levő köralaku terem, amelyből különösen a vidéki ember mohón nézte a kereszteződő főutak nyüzsgő forgatagát. A Rundóban két terrakotta szobor a fején virágos kosarat tartott. Talán nincs a világnak olyan hires szobra, amelyet annyian megnéztek volna, mint e két nőszobrot. A helyiségnek Rákóczi-uti frontját piros terítéknek nevezték, melyben az egyszerűbb igényű emberek ugyanazokat az ételeket tiz krajcárral olcsóbban kapták. Szikszay idejében az első emeleten még egy nagy terem és két külön szoba állt a vendégek rendelkezésére. Ezek egyikét K o x, a másikát pedig B o x-szobának nevezték Újházi és Vízvári híres szerepeiről. A vendéglőnek kitűnő forgalma volt. Ha országos bankettet kellett rendezni, más vendéglős szóba sem jöhetett, mint a Szikszay, amelynek eredeti, ízletes magyar ételei szinte világhírűek voltak. Rákosi Viktor, a milléniumi kiál itás alkalmával, a nálunk járt franczia újságírók tiszteletére rendezett egy különleges magyar ebédet. A franczia lapok révén hire is járt ennek a föld sok részében. Szikszay Ferencz ugyanis azt mondja, hogy jó a magyar konyha, csak tudni ikell vele bánni. Egy alkalommal megboldogult Erzsébet királyné fivére: Lajos Tódor kíséretével együtt jelent meg az étteremben és magyar ebédet j rendelt. A fenség magához hivatta Szikszayt és elismerését igy nyilvánította: Engem lebeszéltek a magyar kosztról, de mondhatom önnek, hogy ezt megeheti a király is. Más alkalommal B i s m a r k fia ebédelt az eme e i külön helyiségben. Az 1885-ben tartott kiállítás alatt L e s s e p s világhírű mérnök kereste meg az éttermet. Az étterem föntartása 74 tagú személyzettel járt. A vendéglőnek mindig szolid, polgári színezete volt. Szikszay féltőn őrködött üzletének jónevére. Lebilincselő fellépésével mindig elejét vette a duhaj mulatozásoknak, a vagyont pusztító pezsgőzéseknek. Érdekes, hogy még cigány- zenekart sem eresztett a vendéglőjébe. Ennek okát azonban úgy magyarázta, nem akarja hallani a czigányok olyan dicsekedését, hogy nem Szik- szayért, hanem a zene miatt keresik az éttermet. Magyarország vidékein egyszeire csak a szegényedés pusztított, amit Szikszay is erősen meg- érzett. A magyar ur ritkábban jött föl Budapestre, aki feljött is: takarékosabban költekezett. A minisztérium Szikszay tízezer forintos bérét ötezer forinttal emelte egyszerre. A mlllé- niumi kiállítás előtt pedig ráirt, hogy renovál- tassa a helyiségeket, mert a Nemzeti Színház épületének méltóan kell fogadni az idegeneket. Szikszay ekkor harminczkétezer forintot költött az átalakításra és a legutóbbi időig meglévő stukkó-munkákra. Ö fizette ekkor Budapesten a legnagyobb bért. Ezenkívül is rengeteg kiadással dolgozott. A kiállítás nagy fiaskóval végződött, Szikszaynak sem lett meg a remélt forgalma. Csődbe került a jónevü üzlet. Jószivu hitelezőivel azonban emberségesen kiegyezett, őket néhány év alatt kifizette, úgy, hogy neve szeplőtlen maradt. A kiállítás eredménytelensége végleg elvette kedvét a népszerű üzletétől. Ezért 1898-ban 25.000 forintéit eladta azt a vállalatot, amelybe 120.001“ forintot fektetett bele. A vevő a Részvény Serfőző volt, amely az üzletet Éhm Jánosnak adta el. A Szikszay-nevet azonban többé nem lehetett az üzletről elválasztani. Szikszay maradt ez a függöny legör- dültéig: a vasredők végleges lehúzásáig. Szikszay két évi pihenés után a Vámház- körúton nyitott egy kisebb vendéglőt, a Kis- Szikszayt. itt is hü maradt a régi tábor a jó, öreg vendéglőshöz. Most, mikor a Szikszayt a Nemzeti Színház épületében örökre becsukták, meglátogattuk az ismert nevű öreg urat csendes otthonában. A falat tehetséges művész fiának: Ferencznek hangulatos festményei diszilik. Öngyilkos lett ez a gyermeke, amiként ilyen tragikus véget ért Elemér fia is, a földművelésügyi minisztérium előkelő tisztviselője. Arczképeik között ott van Szikszayné arczképe is. A derék asszony halála is közel esett gyermekei gyászos végéhez. Az öreg urat lakásában bizony szivet markoló emlékek környezik. Mikor megkérdeztük tőle, hogy miként emlékszik vissza régi, hires üzletének bezárására, ezt mondta: — Nem is akarom látni, hogyan pusztítják azt az üzletet, amelyet én tettem híressé, hogyan bontják azt az erős épületet, amely még most is beillenék egy várnak. Ha rágondolok: köny- nyezek...« S. J. R forralt és a nyers tejről. Az újabb vizsgálatokból, főleg pedig Schup- pan kutatásaiból kitűnt, hogy a közönséges tej minden köbezentiméterjében 5—6 órával a fejés után, körülbelül egy millió eleven csira van. A tejben előforduló mikroorganizmusok emez óriás száma egész rendes tünet, amely minden minden tejnél feltalálható. Am az is megállapit- tatott, hogy a fejős tehenek okszerű és a modern hygienia elvei szerint szigorúbban szabályozott takarmányozásával, valamint a kifejt tej további helyes és hygienikus kezelésével a tejben levő mikroorganizmusok nagy száma tetemesen csökkenthető. A fejés pillanatában ugyanis — ez tudományosan és abszolúte biztossággal megállapított tény —.a tejben még nincs semmiféle baktérium, föltéve természetesen, hogy sem a tehén, sem a tőgye nem beteg, jóllehet még ez esetben is csak kiviilről inficiálódhatik b frissen fejt tej. Ha azonban a fejés után már bejutottak a tejbe a baktériumok, akár a beteg tőgyről, akár más egyéb utón és móda,á, a tejben jó tenyészhelyet találva, rendkívül gyorsan elszaporodnak, főleg akkor, ha a tej hőmér- séke is Ínyükre van és kedvező az elszaporodásukra. Éppen ezért a tej hőmérsékletére nagy ügyeletet és gondot kell fordítani, mert ez a kulcsa és nyitja annak, hogy a tejbe jutott baktériumok elszaporodását és számuk megnövekedését megakadályozhassuk. Az erős, a null- fokot megközelítő lehűtésnek ugyanis éppen az a hatása van, mint a 65—70 C fokra való fölhevitésnek, vagy az úgynevezett Pasteur-özés- nek. Az alacsony hőfok- ugyanis nagy mértékben gátolja a baktériumok fejlődését, ám a csirákat azonban nem öli meg, mert ha ez a czélunk, akkor a tejet a 100 C fokon felül kell forralnunk. Ezt azonban nem tehetjük, mert a magas hőfokon forralás a tej legbecsesebb i tulajdonságait rontja meg s oly vegyi változást idéz benne elő, aminek folytán tápértéke csökken. Ez okból újabban finom szűrőket használnak s a tejet két-háromszor is átszűrik s azután lehető mélyen lehűtik. A szűrés a tejet nem változtatja meg, zsirtaratalma is azonos marad s a szűrt tejből ép oly jó tejszín és vaj készíthető, mintha azt nem szűrtük volna. ELNÖK: IINDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyaszu, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.
