Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-20 / 2. szám

NAGY IGNÁCZ ■ pinczefelszerefési czikkek üzlete ■ Budapest, Vll., Károly-körut 9, Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb f hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy es Watzke szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. — Pinggau.----­aikir álya, követte őt. Lassankint odaszoktak az osztiák főherczegek, az orosz nagyheiczegek, az angol uralkodóház tagjai, Portugália exkirálya, íovábbá a spanyol anyakirályné szintén gyakori vendégei a Hotel Bristolnak. Erzsébet magyar, Németalföld királynéja, a most uralkodó Vilma kirá'yné is sokszer lakott a szállodában. 1870-ben ki álynő nagyanyja, itt fogadta III. Napoleon császár látogatását. Ideszállt több ízben II. Miklós czár még trónörökös korában. De legtöbbször a walesi herczeg, a mostni angol király, vette génybe a Bristol szállodát. Morlock ur nyelve még most is rájár a walesi herczeg czimzésre. A fejedelem oly egyszerű, nyájas, párisias volt mindig, hogy a szálló személyzete egészen el­felejtette uralkodó voltát és úgy bánt vele, mint valami telivér párisi arisztokitával. Ä Bristol ho­telt 1816-ban nyitották meg és azóta mindig kedvelt szállodája volt az idegen fejedelmi sze­méteknek; bár semmi hivatalos jellege nincsen, mégis külön helyisége van a rendőri szolgálat részére, hogy a szállóban tartózkodó előkelősé­gek biztonságáról gondoskodjanak. Érdekes, hogy az angol király sohasem nagykövete utján írja a rendelést, hanem egyenesen Morlock urat ér­tesíti, aki azután vi.ággal ékesíti előkelő vendége lakosztályát, de csak az első napon. Azontúl ér­től mindig a franczia külügyminiszter gondosko­dik. Azt mondanunk sem kell, hegy a szálloda árai is fejedelmiek — azaz hogy csk fe­jedelmek képesek azoknak a megfizetésére. Kihalóban a női szépség. Nem mi mondjuk, hanem előkelő és jónevü angol és amerikai orvosok állítják, hogy az ide­ális női szépség kihalóban van és ha hihetünk az eire vonatkozó jósolgatásoknak, akkor nehány évtized múltán csak a múzeumokban és a ma­gán képgyűjteményekben az ott levő élettelen képeken találjuk meg az igaz: és ideális npi szépséget, mig ellenben az életben csak nőket találunk, akik azonban nem fognak bimi azokkal a vonásokkal, formákkkal és bájjal, ami a fér­fiak vérét hevili és a sziveket gyorsabb dobo­gásra bírja. Az angol és amerikai tudós orvosok pedig ezért a fenyegető veszedelemért a túl­zásba vitt sportszenvedélyt okolják, amely már soha el nem képzelt arányokat öltött s a női vi­lágot is teljesen rabjává tette, úgy hogy ma már csak a karcsú szögletes és férfiasán szikár női alakot részesítik előnyben a gömbölyű és simu- lékony, telt idomokkal szemben, ho'ott va amikor enéikül az igazi szép női alakot el se tudtak volna képzelni. Nincs semmi becse ma már az egész­ségtől duzzadó, rózsás arezszinnek sem és a nők manapság minden védelem nélkül teszik ki az arezukat a nap égető hevének, vagy a ziman- kós hideg szélnek. Ezeknek a naptól megbar- nitott női arezoknak a szabad levegő, a sport és a játék — elrabolja a nőies lággságát, ami­nek a helyébe a határozottság és a fírfjasan durva akaraterő kifejezése ül; sőt vannak már nők, fa kiknek a hangjuk is erősebb, mélyebb és határozottabb, — vagyis a r.ői nem már átalaku­lásban van, ez az átaiakulás pedig határozottan a nőiesség és a női szépség rovására megy végbe. Bizonyos vagy legalább is közelfekvő fölte­vés, hogy ezt a változást s az egykori női ideál átalakulását nemcsak, vagy lega ább nem egyedül a spo tszenvedély megnővekrdése idézte elő. Mindenesetre nagy szerepet játszott ebben ami modern korunk szabadság után áhítozó, szo­cziális irányzata és a szükség, ami a nőt való­sággal kiűzi a szűk családi körből és oda állítja a munka és az élet küzdőterére. És a bájos, gyöngéd és elragadó ideális női szépségből eköz­ben egy erőteljes és öntudatos, de főként egész­séges lény alakult és fejlődött ki, akiben a mai modern embernek telik legalább is annyi öröme, amint tellett apáinknak a szobából ki se mozduló s üvegházi virágéletet élő rokoko kisasszonyok­ban. Terra incognita. Melyek a mai vendéglői (köz) élelmezés hátrá­nyai és hogyan lehetne azokon segíteni ? (Folytatás.) A gyomor működése is egyenletesebb volna. Mert hiszen a mi két nagyobb étkezésünk kö­zül vacsorától a másnapi ebédig 16 óra telik el. (Délután 2 óráig dolgozó hivatalnok embernél még ennél is több.) Emellett dús ebédünket már néhány óra múlva a vacsora követi. (Pl. hiva­talnok embernél 3—9 között csak hat óra telik el.) Ezzel szemben az angolok bővebb reggeli és va­csorája 12—12 órai időközben követi ggymást, tehát a gyomor megterhelése és igy annak mun­kája egyenletesebb lesz. Az a körülmény, hogy az angolok mégis igen sok beteget szállítanak Karlsbadba és Marien- badba, távolról sem az étkezési rendben, hanem csakis abban leli magyarázatát, hogy ők is túl­nyomóan sok húst esznek. Talán még többet, mint mi. Az ajánlott angol étkezési időrend nemcsak a gyomor egyenletesebb megterhelését, hanem az elfogyasztott ételek tökéletesebb megemészthető- ségét is lehetővé tenné. Az ételek emésztési ide­jére vonatkozólag teljes határozottsággal kimond­hatjuk az igazságot, hogy ha csak annyi egész­séges és változatos ételt fogyasztunk el, amennyi a táplálkozási egyensúly fentartásához szüksé­ges és elegendő, akkor egészséges gyomor mel­lett az ebéd és vacsora közötti idő bőségesen elégséges arra, hogy az elfogyasztott ételek a gyomorból megemésztve távozzanak. Ez az igaz­ság minden e tárgyról Írott szakmunkában talál­ható emészétési tabellákból kétségtelenül megál­lapítható. Ha tehát valaki csak annyit eszik, ameny- nyire szervezetének szüksége van és mégis emész­tési zavarokban szenved, az beteg ember, akinek további étrendjét az orvos a betegség természe­téhez képest fogja megállapítani. Csak futólag jegyzem meg, hogy minden étel (még a főzelék és tésztafélék is) ha sok zsírban készítjük el azo­kat, sokkal nehezebben emészthetek, mintha so­ványabban készülnek. Ugyanez a különbség kö­vér és sovány húsok között is. A fiatal állatok fehér húsából készített ételek általában könnyen, a gombafélékből készítettek nehezebben emészt­hetek. Ugyanez a különbség a zöld és száraz főzelékek között is stb. Az emésztési idő egy és hat óra között változik. E kérdés behatóbb tárgyalása igen messzire vezet, de az előrebocsátott oknál fogva nem a vendéglői, hanem a diétikus konyha körébe tar­tozik. A vendéglői konyha nem az, de képzett szakácsok kezében az is lehet. Emberbaráti, ne­mes munkát végezne, aki a közélelmezés keretén belül nálunk is lehetővé tenné olyan helyiségek létesítését, melyekben a vendéglői élelmezésre szorult, de különben diétikus étkezésre utalt egyé­nek (és ilyen nagyon sok van!) orvosi előírás szerint kapnák meg a gyógyulásukhoz szüksé­ges tápszereket, éppen úgy, mint a patikában az orvosságot. Lássuk ezek után, hogy hogyan kell táplálkoz­nunk, hogy erőink egyensúlyban maradjanak és legfőbb kincsünk; az egészségünk fel ne billen­jen. Milyen tehát az összefüggés az élet és táp­lálkozás között!? Brillat Savarin és vele együtt számos jó ismerősünk azt tartja: »az ember nem azért él, hogy egyék, hanem azért, hogy jól egyék«. Egy sokat idézett komoly filozófus azt tartja, hogy »nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk«. Az életbuvárok pedig azt tanítják, hogy: »nem abból élünk, amit megeszünk, hanem abból, amit megemésztünk«. (Folyt, köv.) Társas reggelik. Január 23-ikán: Mitrovátz Adolf vendég­lőjében (VII., Dohány-utcza 20.). január 30-ikán : P u t n o k i István vendéglő­jében (VIII., József-utcza 26.). Február 6-ikán: Palkó vits Ede éttermében (»Angol királynő«-szálló). Február 13-ikán: Frenreisz István éttermé­ben (VIII., József-körut 52.). Február 20-ikán: Oláh-Gyárfás Mihály ét­termében (»Gambrinus«, VII., Erzsébet-körut 27.). Február 27-ikén: Fludorovits István ven­déglőjében (IV., Irányi-uteza 17.). Márczius 6-ikán: Kittner Mihály éttermé­ben (VII., Rákóczi-ut 58., »Metropol«-szálloda). „Jó barátok“ összejövetelei: Január 21-én Kamarás Mihály vendéglő­jében, Vili., Köztemető-ut 25. Január 28-án Csáti Gyula vendéglőjében, V., Hold-utcza 11. Február 4-én Schmauder József ven­déglőjében, IX., Bokréta-utca 12. Február 11-én Blumenstädter Kálmán vendéglőjében, VI., Nagymező-utcza 48. Február 18-án Bayer János vendéglő­jében VIII., Mikszáth Kálmán-tér 2. Február 25-én Bischof Pá\ vendéglőjében, IX.. Vágóhid-utcza 8. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.) A „Főherczegi halászati Központ“ (Apa- tin) mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. A légutak, emésztő és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál legkitűnőbb hatású a málnási Siculia gyógyvíz! Fokozza az étvágyat! Megszünteti a gyomorégést. Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a

Next

/
Thumbnails
Contents