Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-06-20 / 12. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. junius 20. Szimon István BUDAPEST, V., AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján. Kérjen árjegyzéket! TELEFON 29—60 menyeit. Ha valamely magyar üveggyárnak a védjegyét utánozná a hamisító, ez a védjegybitorlási eljárást föltétlenül megindítaná, minthogy a hazai üveggyárak erősen küzdenek e visszaélések ellen. Hasonló jó véleménnyel kell lennünk a legtöbb osztrák üveggyárral szemben is. Számítani lehet azonban arra is, hogy lesz olyan külföldi üveggyár, amely megfelelő haszonrészesedés ellenében tűrni fogja védjegye utánzását, mivel pedig a védjegybitorlás miatti eljárás megindítására senkit sem lehet kötelezni, a hamisítások ellen a védjegyoltalom fegyvere sem lesz használható. Nem ártana azonban megtenni ezt a kísérletet, amelytől a magunk részéről is eredményt várunk, de csak abban az esetben, ha nemcsak a védjegy használata, hanem a poharak előállítási helyének föltüntetése is kötelezővé tétetnék. Ez esetben ugyanis remélni lehetne, hogy a külföldi behozatalt a fogyasztók hazafiassága lehetetlenné tenné, a magyar üveggyárak rovására elkövetett védjegybitorlások megtorlásáról pedig ezek megfelelően gondoskodnának. M. K. L. A bélyegezetlea vagy hamis bélyeggel ellátott hús árusítása. Fölmerült esetből kifolyólag az Országos Állategészségügyi Tanács szakvéleményének meghallgatása után a városi és vármegyei törvényhatóságokhoz intézett körrendeletében kimondotta a földmivelésügyi miniszter, hogy a bélyegezetjen, illetve hamis bélyeggel áruba bocsátott hu^ok emberi élelemre csak az esetben értékesíthetők, ha az egyes darabokban az illető testtájékok nyirokcsomói feltalálhatok s ha az utólagosan foganatosított hus- vizsgálat alapján az ilyen húst közfogyasztásra alkalmasnak találták. Ez esetben is azonban az ilyen, származásuknál fogva csekélyebb értékü- eknek tekintendő húsok értékesítése csakis hatósági husszékben való árusitás utján történhetik. A kőbányai Polgári Serfőző r.-t. kiállítása. A borászati és pinczagazdasági kiállításnak egyik szép részlete — mint a »Magyar Söripar« írja — a kőbányai Polgári Serfőző r.-t. pavillonja, amely mindjárt kezdetben leköti nemcsak a szakkörök, hanem a nagyközönség figyelmét is. A kőbányai Polgári Serfőző r.-t.-ot ismerjük arról az oldaláról, hogy agilis és ügyes vezetés mellett mindenütt ott van, ahol a gyár érdekeinek szolgálhat s ezúttal is valóban csinos és érdekes kiállítással lépett a szakkörök és a nagyközönség elé. A hordókból és üvegekből álló kiállítási csoport mintaszerűen van berendezve, ami kiválóan jóérzékről tesz tanúbizonyságot. A Kőbányai Polgári Sörfőző r.-t. kiváló sörgyártmányait ismerik ma már nemcsak itt bent az országban, hanem külföldön is mindenfelé, ahol sörivó emberek vannak. Januári számunkban ismertettük azt az óriási eredményt, amelyet specziális sörével, az igazán kitűnő és zamatos Szent I s t v á n-s ö r r e 1 Ausztriában elért. Ez az eredmény egyik nevezetes mozzanata a magyar sörgyártásnak és ha ennek történetét valaki megírja, a Szent István- sör felett sem térhet egykönnyen napirendre. A Kőbányai Polgári Sörfőző részvénytársaságot különben nem kell külön bemutatni a szakközönségnek. Fiatalos erő és nagy agilitás nyilvánul meg úgy a gyári üzem, mint az értékesítés vezetésében s a gyár ilyen körülmények között igazán kiváló eredményeket ért el, amelyeket nem lehet lekicsinyelni. Számottevő tényező hazánkban a sörgyártás terén és annak jó hírnevét mindig és minden körülmények között gyarapítani igyekezett. Hogy gyártmányai kedveltek és jók, azt legjobban bizonyítja az a nagy forgalom, amelyet a Kőbányai Polgári Sörfőző részvénytársaság aránylag rövid idő alatt elért s az a kiállítás, amelyet most produkált a Borászati és pinczegazdasági kiállításon, a legjobb tanúbizonysága az ügyes és agilis vezetésnek. Az érdekes és ügyesen, ízléssel elrendezett kiállítás feltűnt báró Harkányi kereskedelmi miniszternek is, aki hosszasabban állt meg a megnyitás alkalmával az érdekes pavilion előtt s azt mondotta a gyár kint levő tisztviselőjének, aki a felvilágosításokat neki megadta: — Ismerem a Kőbányai Polgári Sörfőző részvénytársaságot és tudom, hogy nemcsak jó sörrel, hanem kiváló ízléssel is dolgozik. Tudom különben azt is, hogy nemcsak a szorgalmuk nagy, hanem a kereskedelmi szellemük is. Ez meglátszik a mostani kiállítás elrendezésén is, amelyhez őszintén gratulálhatok. Az uj szeszadótörvény. Teleszky János pénzügyminiszter a képviselőház elé novellát terjeszt a szeszadótörvényhez. A javaslat azért vált szükségessé, mert a kisebb adózókra nem terjeszkedett ki a törvény, tehát most emelik fel az adóalapot a kisüstök után. Végeredményben ezt a többletet is a nagyobb gyümölcsbortermelők fogják viselni. A javaslat másik rendelkezése az ipari szeszégetők exkon- tingensének kontingentálása, ami természetesen csak úgy érhető el, hogy az ipari finomítók eddigi termelését 20°/o-kal csökkentik és a pénzügyminiszter felhatalmazást nyer arra, hogy azokat az uj ipari szeszégetőket, amelyek csak ex- kontingensben termeltek szeszt, bizonyos feltételek mellett kisajátíthassa. A mezőgazdasági szeszgyárak ezekkel az intézkedésekkel nincsenek megelégedve, miután a javaslat szerint a jövőben uj, exkontingenses szeszt előállító mezőgazdasági szeszfinomitót csak a pénzügyi vagy földmivelésügyi miniszter engedélyével lehet felállítani. A szamóczáról. A forgalomban levő hazai és külföldi gyümölcsök egyik legkedveltebbike a szamócza, mely üdítő, lédus húsából kiáramló, — talán csak az ananász által felülmúlt — ínycsiklandó illata és fűszeres zamata, szép színe és alakja, valamint sokoldalú használhatósága révén keresettségét, kicsiben és nagyban való termesztését méltán meg is érdemli. Önmaga ellen vét az, ki gyümölcs- vagy konyhakertjében — legyen az akár mily kicsiny területen is — ezen egészséges gyümölcsnek helyet nem ád már azért is, mert e növény a talajban nem igen válogat, fák alatt és szegélynövény gyanánt is nagyon jól növelhető. Legjobban kedveli a szamócza a középkö- töttségü, televényben gazdag talajt, melyet — legyen az bárminő is — minden esetben célszerű használat előtt érett istállótrágyával megtrágyázni, mélyen és porhanyósan felásni és ásás közben a gazt belőle gondosan kiszedni. A szamóczákat az ostoríndái, az ilyeneket nem nevelő fajtáit pedig tőosztás és magvetés utján szaporíthatjuk. Magról általában a hónapos szamóczákat szokás szaporítani, mert ezek fajtáik összes jó tulajdonságait igy is megtartják. Ez esetben a túlérett gyümölcsöket junius—julius hónapban megszedjük, ezekből a magvakat kimossuk és homokkal keverve vetjük el, szórva, laza talajú, állandóan nyirkosán tartott, árnyékos, de melegfekvésü szabadföldi ágyba. A kikelt palántákat, ha sürügn állanának, áttüzdeljük és 5—6 hét múlva állandó helyükre elültetjük. Indákról való szaporítása alkalmával a nemcsak bő virágzást, de tényleg bő termést is mutató erőteljes tövek indáin fejlődő kis növénykéket vagy a szabadföldbe, vagy az egyes indanövénykék alá siilyesztett, jó földdel szin- ültig megtöltött kis cserepekbe gyökereztetjük be. Az utóbbi módon nyert kis szamóczanövé- nyek a cserép földjének teljes begyökerezése után mindjárt állandó helyre iiltethetők el, a szabadföldben való gyckereztetés utján nyert palántákat azonban először egy nyirkosán, árnyékosán tartott, porhanyó talajú szabadföldi ágyba szükséges ültetni, dusabb gyökérképződés, illetve továbbnevelés czéljából. Innen azután a fiatal növények ősszel, vagy tavasszal lesznek állandó helyeikre kiültetve. Az őszi ültetés czélszerübb, mert az ekkor ültetett tövek a következő évben már termést hoznak, ellenben ha késő ősszel, vagy tavasz- szal ültetünk, úgy egy évet veszítünk, mert a hónapos szamóczák kivételével, termést az őszi ültetést követő évben, illetve az ültetés évében nem kapunk és a kellően meg nem gyökerezett növények között a fagy is kárt tesz. Az állandó helyre való ültetés alkalmával az egyes palántákat 40—50 cm. sor és tőtávolságra ültetjük — hármas kötésben — egymástól. Ültetés után a növények talaját nyirkosán tartjuk, apró érett trágyával beárnyékoljuk s a fejlődő gyomokat gondosan eltávolítjuk. Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. TELEFON: „József“ 6-34. Hazánklegnagyobb, teljesen átalakított, legmodernebb újberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár:IX., Tóth Kálmán-utcaS—10. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PÉCZELV ANTAL s:r T40-97.: BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ.
