Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-05-20 / 10. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. május 20. n pinczefelszerelési czikkek üzlete ■ Budapest; VII., Károly-körut 9, Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefeSsze- Saj'át palaczkkupak relési csikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda- Nagy és Watzke szók, továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók. erjesztő tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. ------- Pinggau.----­so hase kopogtatott eredmény nélkül az igaz­hitű török ember kapuján, amikor vendég­szeretetért fordult hozzá. És bár a hitetlen gyaurt a kisázsiai török is mélységesen meg­veti, mint nálánál alacsonyabb rendű embert, de azért a musszafirt, a vendéget, mégesm .utasitia el kapujától. A »hos goldinisz« — isten hozott — és a »bosim evimis sesin dir“ — az én házam a tied is — ép oly őszintén és igazán hangzik el ajkáról, mint ahogy érzi: a vendég tisztelete ugyanis a muzulmán házigazda szerint neki magának válik legnagyobb becsületére és megtisztel­tetésére. Vajon megtartja-e azonban Kisázsiá- ban is sokáig a törökség a hagyományos keleti vendégszeretet eme szép és gyönyörű vonását és ethikáját ? Ki tudná megmondani! ? Ez, mint a balkáni muzulmánok példája mu­tatja, csakis úgy lesz lehetséges, ha a Bosz­poruszon túl, Kisázsiában, a török nép meg­maradhat a maga zavartalán ősi életmód­jában. CSARNOK. 2 Urakészen. Ha majd bezörget csontkezével, Hozzám is egyszer a halál: Engem készen talál. Készen talál, mert én naponta Lezárom minden alkonyat’ A számadásomat. Hiszem, hogy nem halok meg végképp, S ha mi jót tettem idelenn: Az átjön majd velem. S nagy sok hibáim serpenyőjét Hiszem lehúzza, s bir vele: A szivem melege! Magam én mindig erre bíztam, Ez volt vezérlő csillagom Az élet-utamon. S ha mit hebehurgyán csináltam, Szivem volt annak is oka, S meg sem bántam soha ! — Csak akkor félnék a haláltól, Ha a rideg Ész lenne ur, S a bíránk odatúl. De ha úgy lesz, ahogy én érzem, Hogy a Jó Isten : Szeretet, — Hozzá én bízvást mehetek! Szabolcska Mihály A nagyevő. A nemrégiben elhalt franczia újságkiadó és ügyes tollú ujságiró, Prevet Charles, az az egyéniség volt, amire a franczia ezt a megjelölést alkalmazza: »une belle four- chette.« E tekintetben Prevet igazán méltó utóda volt Pfofu y e r-Q u e r t i e r-nek, aki pe­j talmas étvágya révén fölötte megnyerte Bis- ! marck tetszését is, mig ellenben ez a tulaj- j donsága másokat szörnyüködéssel és iszo­nyattal töltött el. Az 1900-iki párisi világ­kiállítás alkalmával Prevet az élelmiszer- jury :elnöke lett. Itt került csak igazán ele­mébe; végigehette ugyanis egy világkiállítás minden rendű és rangú ételét. Az egyik diszebéd a másikat követte és a kiállítók a leghíresebb szakácsokkal dolgoztattak, hogy élelmiszereik annál több becsületet, hírnevet és kelendőséget nyerjenek. Ez igazán gran­diózus táplálkozás tizedik napján a jury hét- nyolcz tagja belebetegedett a rengeteg mun­kába (és a sok evésbe, úgy hogy valameny- nyien nátronra, - vagyis szóda bicarbonára szorultak és úgyszólván falták a nátront és a Göllis-port. Ettől kezdve a jury asztalánál már csak öt ember maradt. A tizenharmadik napon végzetesen elrontott gyomorral további három (juror dőlt ki a sorból és az Ítélkezés ezentúl egy angol és a franczia Prevet nya­kába szakadt. Az utolsó napon ^azonban az angolnak is ágyba kellett feküdnie és ka­milla-teát kellett innia, ámde Prevet vígan ült az asztal mellett és azt a kijelentést tette, hogy a munkát akár még tizennégy napig is tovább bírná. Kár, hogy Bismarck ek­kor már nem élt és nem ismerhette a nagy­evő fiancziát igazában és nagyevős termé­szete teljében, mert e »nagy« írancziát is­merve — bizonyára megváltoztatta volna a francziákról alkotott Ítéletét. A tengéri betegség gyógyszere. A müncheni orvosi szaklapok s a napila­pok is nagy örömmel azt a hirt regisztrál­ják, hogy hosszas kísérletezések után állító­lag végre mégis csak sikerült a tengeri be­tegség gyógyszerét megtalálni az — »atro- pin«-ban. A tengeri betegség gyógyszerének szerencsés feltalálója egyébként dr. Fischer József nauheimi orvos, aki egy, a múlt évben Amerikába tett útja alkalmával megállapította, hogy a tengeri betegség klinikai kórképe tel­jesen megegyező a physostigmin befecsken­dezése után jelentkező kórképpel, amelyet va- gotoniának nevezett el és amely voltaképen a bolygó ideg (nervus vagus) izgatottságából keletkezik. Ezt a vagotoniát pedig dr. Fi­scher atropin-befecskendezésekkel parali­zálni tudta s mintegy a tengeri betegség tüneteinek a vagotonia tüneteihez való ha­sonlóságából arra következtetett, hogy a ten­geri betegség eseteiben is a bolygó ideg iz­gatottságáról lehet szó, ez okból megkísérelte a tengeri betegség gyógykezelését atropin- befecskendezésekkcf. A kísérletek pedig vára­kozáson felül jól sikerültek. A befecskende­zés után ugyanis alig néhány órával utőbb a betegek állapota jelentékenyen javult; az óriási nyálkaképződés és ezzel együtt a hány­inger is teljesen megszűnt. A hányinger egyébként már az első félórában szünetelni kezdett s az addig halovány, sápadt arezszin pirosodni kezdett, az érverés újra erősebbé vált, noha a tenger hullámzása eközben te­temesen fokozódott. Három-négy óra eltelte után az atropinnal kezelt betegeknél a ten­geri betegség összes tünetei teljesen meg­szűntek. A javulás egyébként már rendsze­rint az első befecskendezés után mutatko­zott még azoknál a betegeknél is, akiket tel,es apáthiában és elgyöngülten kellett a betegszobába beszállítani. A teljes gyógyulás eléréséhez csak a legritkább esetekben volt szükséges egy második milligrammnyi atro- hangsulyozza, hogy az atropin az általa meg- pin-adag befecskendezés. Fischer doktor állapított milligrammos adagokban teljesen ár­talmatlan és veszélytelen. Ötvenkét igazán súlyos esetben próbálta ki a szert, amit ösz- szehasonl tás czéljából egyszázalékos oldat­ban belsőleg is alkalmazott harmincz beteg­nél, akiknek huszonnégy órán belül két Ízben 2—20 cseppnyi atropin-oldatot adott be. És az atropin kedvező gyógyhatása ezekben az esetekben is megnyilvánult ugyan, ámde a kedvező hatás és a gyógyulás sokkal las­sabban következett be, mint a befecskende­zéseknél. Társas reggelik. Május 22-ikén: Ritz-szállodában. Május 29-ikén: Bokros Káio’.y éttermében, VI., Andrássy-ut 25., este 8 órakor vacsora. Junius 5-ikén: Blaschka János vendéglő- i jében, VI., Király-utcza 110. Junius 12-ikén: Nősek Ignácz vendéglőjében, II., Alkotás-utcza. 0 z s o n n a. Junius 19-ikén: Kővári Jenő vendéglőjében, VI., Fasor 6. Este 8 órakor vacsora. Junius 26-ikán: Kovács E. M. éttermében, Margitszigeti alsó vendéglő. Ozsonna. Julius 3-ikán: Klecker Alajosnál, Margit­szigeti felső vendéglő. Délután ozsonna. A Margitszigeti ozsonnákon hölgyek is szí­vesen láttatnak. „Jó barátok“ összejövetelei: Május 20-ikán: Berta Gyula vendéglőjében, VII., Aréna-ut. Május 27-ikén: Palády László vendéglőjé­ben, VII., Thököly-ut 53. Junius 3-ikán: Schmidt Konrád vendéglő­jében, VII., Aréna-ut 5. Junius 10-ikén: Sági József vendéglőjében, IX., Gyáli-ut 12. Junius 17-ikén: Winkler Antal vendéglő­jében, X., Tisztviselő-telep, Delej-utcza 27. Junius 24-ikén: Uncsovszky Gyula ven­déglőjében, V., Visegrádi-utcza 39. Kertész Tódor müiparáru raktárának mai számunkban közölt hirdetését ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Löwenstein M. utóda Horváth Nándor cs. és kir. udvari szállító (IV., Vámház-körut 4. Telefon 11—24. Évtizedek óta az ország legnagyobb szállodáinak, vendéglőseinek és kávéházainak állandó szállítója. Fióküzlet: IV., Türr István-utcza 7. Telefon 11—48.) A légutak, emésztő és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál legkitűnőbb hatású a málnási Siculia gyógyvíz! Fokozza az étvágyat! Megszünteti a gyomorégést. Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, V Budapest, Vili., Baross-utcza 43.. a

Next

/
Thumbnails
Contents