Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-11-05 / 21. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LHP JA 1913. november 5. PÉCZELY ANTAL ásványviz-nagykereskedo A Szántói savanyuviz főraktára BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRUT 50—52. TELEFON 40—97. sorban a borravaló szót annyiszor em­lítettük. De hát annak, hogy ismétlésekbe estünk, tulajdonképpen az alkoholellenes egyesületek lapjának a szerkesztősége az oka, amely a borravaló kiküszöbölése czéljá- ból egy uj és megfelelő szóra pá­lyázatot hirdetett, de azt mind e mai napig sem döntötte el, amiből az is követke­zik, hogy más kifejező szóhoz mindeddig nem juthattunk. Magyar élelmiszerek kivitele Boroszlóba. Bo­roszlóból jelentik: Magyarországból friss gyü­mölcsöt hoztak ide nagy mennyiségben, főkép­pen magvaváló szilvát, mely czikk Sziléziából — bár várakozáson felüli bőséges termés volt — csak későn jelent meg a piaczon és szokat­lanul alacsony árakon kelt el. Magyar gyümölcs iránt állandóan élénk érdeklődés nyilvánult és kedvező árak voltak elérhetők. Almából egész Németországban igen silány a termés, minél­fogva a szükséglet legnagyobb részét Magyar- országból szerezték be. Az itteni kedvező piaczi viszonyok kihasználásának nagy akadálya a ma­gas szállítási díjtétel; ez szól különösen olcsóbb főzelékfélékre, mely termények hazánkból arány­lag olcsó árakon beszerezhetők, de beszerzési árukat a fuvarköltség mintegy 90 százalékkal megdrágítja. Magyar szőlő, melyet más évek­ben hasonlíthatatlanul nagyobb mennyiségben szállítottak ide, ez évben kevés sikerrel volt ér­tékesíthető, részben mert minőségileg a szállí­tásra kevésbbé alkalmas, részben mert a ve­vők a koleraveszélyre vonatkozó híresztelések hatása alatt kevés vételkedvet tanúsítottak. Ba­romfi behozatala, tekintve, hogy csak a vá­gott állapotban való szállítás jöhet figyelembe, előreláthatólag a jövő hóban fog nagyobb ará­nyokat ölteni. Vadfélék értékesítése, miután a belföldi nyulállományban különböző betegségek mutatkoznak, szintén kedvező kilátásokkal ke­csegtet. A németországi vajkereskedők legutóbbi határozata megállapította, hogy 16 százaléknál magasabb víztartalmú áru a forgalomból kizá- ratik; magyar vaj elhelyezése tehát több si­kerrel lesz eszközölhető, mert az említett kö­vetelményeknek a belföldi gazdaságok nem tud­nak mindig megfelelni. Németország felemeli a külföldi borvámot? Való igaz, hogy a németországi szőlőmivelés néhány esztendeje nem halad előre,?- sőt bizo- nyosfoku csökkenést is lehet észlelni, ha nem is a végleges területben, hanem a telepítés folytonos csökkenésében. Ez a tény felköltötte az irányitó köröket és Calker képviselő a kül­földi borok vámjának felemelésére vonatkozólag már kész memorandummal rendel­kezik. A németországi szőlészeti kongresszus pe­dig Mainzban külön bizottságot küldött ki e kérdés tanulmányozására. A külföldi borok vám­jának felemelése sok érdeket sért. Először, le­gyünk önzetlenek, a németországi importőröket teszi tönkre, akik ugyan már tiltakozásuknak elég komolyan adtak kifejezést. Másodszor sérti az összes export-államokat, akik nem fognak kés­lekedni abban, hogy retorzióval éljenek, ha a vámemelés bekövetkezik. Harmadsorban pedig okvetlenül sérti a magyar szőlőmivelés és bor­kereskedelem érdekeit, mert egyetlen és legfőbb piaczunkat teszik tönkre és igy az ausztriai piacz­nak még jobban "kiszolgáltatnak. A kérdéssel ter­mészetesen már most kell foglalkozni, nehogy kész dolog elé állítsák a magyar szőlősgazdá­kat, amikor már segíteni nehéz. R margitszigeti játékterv. Abbáziából Írják a B. H-nak: A margitszi­geti játékbank kutbaesett ügyéről oly sok szó esik mostanában, hogy azt kell hinnünk, a sok szó csak arra való, hogy a lényeget elleplezhessék. Mert mi a lényeg? Játék­bankról lévén szó, nemde a játék. Az ál­talános forgalmi részvénytársaság úgy ter­vezte, hogy szabadságában áll majd a szi­geten mindenféle játékot rendezni: bakkarát, rulettet, búit stb. A bakkara, mint kártyajá­ték, de a, rulett is, mint géppel eszközölt já­ték, köztudomás szerint nagyobbára a pén­zesebb emberek játéka. Valamirevaló .játék­bank ezt a két játékot nagyobb tételű alapra helyezi, nehogy a kis exisztencziák hozzá­férhetőségével szaporítsa a játék szerencsét­lenjeinek számát. A forgalmi részvénytársaság alapját tevő egyik legfőbb »üzletnél«, az abbáziai játék­banknál fordítottak egyet ezen a tételen és bevezették a búit, amint ők mondják helytelen fordítással: a lovacskát. A bul tudvalévőén egy könnyű gummigolyó, melyet a krupié kezzel hajit bele a tálba, melynek szélein számozott mélyedések vannak. Az a szám nyer, amelynél a kézzel ellóditott golyó megállapodik. Az abbáziai bank alapitói e játék veszedelmének kisebb mértékét azzal okolták meg, hogy itt a legnagyobb tét po­tom 20 koronácska, a legkisebb pedig egy korona: szembeállították a bul előnyeit a ru­lettel. Szépen kirajzolták, hogy a rulett har­minczhat számmal dolgozik, a bul ellenben csak kilenczczel. Amig tehát a játékosnak a montekarlói bankkal szemben 36-szoros a hátránya, addig az abbáziai játékosnak csak 9-szeres lehet a hátránya, illetve a 9 szám közül több eshetősége van a nyerésre. Az abbáziai jáfék minapi megszüntetése előtt rájött azonban az osztrák kormány is arra a látszati csalódásra, amely a 36 és a 9 szám eshetőségei körül fönforog; amig ugyanis minden rulettbank a 36 számával szemben harmincmhatszoros pénzt kínál és fizet, addig a bul, a kisjáték, a 9 számával szemben hétszeres pénzt kínál és fizet. Ebből a négy számtétel­ből könnyen ki lehet számítani, hogy a rulett a búihoz képest ártatlan kis semmiség. Ki le­het számítani, hogy a rulettbank a játékos­sal szemben törvényes kamatszedő a bul- bank uzsorásaihoz képest, akik 34—36 szá­zalék előnyt diktálnak maguknak a játékos­sal szemben. Aki csak egyszer is ült rulett-asztalnál, tudja azt is, hogy ott a 36 szám elhelyezé­sében számtalan mód és formalitás alakul arra, hogy a játékos végleg be ne dűlhes­sen és csak' a nagy hazardőrök és a heczcz- ből játéknak ülő idegenek hagyhatják ott fö­lösleges garasaikat, vagy a fogukat. Ahogy éppen a szenvedelmük elsodorja őket. Ellen­ben a bul a biztos bedülés játéka; az egy- koronácskás, a kis exisztencziákra alapított játék, a maga 9 számos alapjával, nemcsak hogy nem nyújt módot a játékosnak a véde­kezésre a bankkal szemben, hanem — és ez a legjellemzőbb — a páros és páratlanra való szerényebb játszás lehetősége alól is ki­húzza a gyékényt azzal, hogy a kilencz szám közül az ötös számot, mint a bank nyerő­számát jelöli meg. Egész labirintus az, amibe a bul-bank be­csalogatja a játékost, hogy aztán kénye-kedve szerint kiuzsorázhassa és mert az abbáziai bank eddigi alapításai is ezen a ponton vál­tak abszurdakká, elképzelhető, milyen mér­tékben szárnyalták volna túl a margitszi­geti botrányok a montekarlói katasztrófákat is, ha gróf Tisza István miniszterelnök ide­jében útját nem állja a Margitszigetre terve­zett bul-hadjáratnak. »X *> •*> +> *> »X ■*> ■*> »X fl Husiparosok Országos Szövetségének, mint az Országos Iparegyesület szakosztályának, a múlt héten egy küldöttsége jelent meg G h i 11 á n y Imre báró földmivelésügyi miniszternél, hogy a miniszter a husvizsgálati rendeletnek a más községbe szállítandó hús földarabolására vonat­kozó határozmányait függessze föl. A küldöttség kérelmét Bittner János, a szövetség elnöke tol­mácsolta, fölsorolva mindazt a kárt és sérelmet, amely a szóban forgó rendelkezés életbelépte­téséből származna. A miniszter, aki tájékozott­ságával és az ügy minden részletének alapos ismeretével meglepte a küldöttség tagjait, me­leg jóindulattal fogadta az előterjesztett kérel­met. Kijelentette, hogy a husvizsgálati rendelet vonatkozó szakaszát ő is jogosulatlan korláto­zásnak tartja ott, ahol az állategészségügyi szol­gálat kifogástalan, éppen ezért, a fővárosból más községbe irányuló husforgalomban maga sem látja megokoltnak a földarabolásra vonat­kozó tilalom életbeléptetését, minthogy a fő­város állategészségügyi szolgálata megfelel a kö­vetelményeknek. De ezt általánosítani és az egész vidékre kiterjeszteni nem lehet. Egyéb­ként biztosította a küldöttséget a legteljesebb"' jóindulatáról és megígérte, hogy még az életbe­léptetés időpontja előtt megvizsgálja az ügyet és a megfelelő szabályozás érdekében módot fog adni a husiparosoknak arra, hogy vélemé­nyüket idejében elmondhassák. A küldöttség örömmel vette tudomásul a választ és megnyug­vással távozott a miniszter szobájából. C 5 R R M 0 K. Ha visszatekintek . . . Ha visszatekintek Elszállt életemre: Volt részem elégszer, Igaz szeretetbe’... De soha, senki úgy Nem szeretett engem, A hogy te szerettél, Napsugaras szívvel Édes anyám, lelkem! Ha visszatekintek Elszállt életemre: Ügy születtem én is, Viszont-szeretetre. Hálátalan máshoz Soha nem is lettem... Csak neked maradtam örökös adósod: Édes anyám, lelkem! Szabolcska Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents